A bajnok kiesett nyugalmából: megvolt a maga piros füle

2020.02.07. 16:21

Nem tudni pontosan, melyik olimpia előtt született a mondás, hogy ha a kardozók ott lesznek, az máris két arany, de az biztos, hogy a 1912-es stockholmi olimpián is sikerült a duplázás, vagyis ez az olimpia jelentősen elősegítette a megállapítást.

Magyarország az olimpiák történetében 177 olimpiai aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.

A kardcsapat megvédte négy évvel korábban megszerzett elsőségét, csak ezúttal nem öten – Földes Dezső, Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos -, hanem nyolcan szerepeltek a csapatban. 1910-ben Fuchs és Gerde még párbajozott is egymással, de ettől még a csapategységre nem hatott ki konfliktusuk, és valószínűleg lényegesen a mezőny felett állt a tudásuk.

Az 1908-as öt fő kiegészült Berty Lászlóval, Schenker Oszkárral és Mészáros Ervinnel.

Schenker Zoltán Szegedről került be a csapatba, Berty László Budapestről, ő a tőrt is kiválóan forgatta, mert 1926-ban vb-második volt egyéniben.

Az 1912-es kardcsapat
Az 1912-es kardcsapat
Fotó: olympic.org

Vannak olyan források, amelyek megemlítik: olyan erős volt a válogatott, hogy a görögök nem álltak ki ellenük. A következő eredményeket érték el az olimpián: 

  • Magyarország-Ausztria 10:6 - Mészáros 3 győzelem, Berty 2, Werkner 1, Fuchs 4
  • Magyarország-Németország 13:3 - Földes 3, Gerde 3, Fuchs 3, Mészáros 4
  • Magyarország-Hollandia 13:3 - Tóth 4 Werkner 3, Gerde 3, Földes 3
  • Magyarország-Olaszország 9:5 - Tóth 1, Berty 2, Fuchs 4 Mészáros 2
  • Döntő: Magyarország-Ausztria 11-5 - Schenker 3, Fuchs 4, Berty 2, Mészáros 2

Az osztrákok a finálé előtt fogadkoztak, hogy még jobban megszorítják a magyarokat, mint korábban, de még annyi meccset sem tudtak nyerni, mint a csoportmeccseken. 

A 35 éves Mészáros szerepe, és a magyar vívásra gyakorolt hatása kifejezetten érdekes volt, mert az osztrákok nem hagyták, hogy a korábbi olimpiákon részt vehessen, ugyanis Monarchia tisztje volt.

mészárossal kapcsolatban érdekesség, hogy egyszer annyira megsértették, ő párbajra hívta ki ellenfelét, aki nagy meglepetésre elment rá, de a biztos halál helyett a bocsánatkérést választotta.

Az olimpián Fuchs Jenő volt a csapat vezére, érdekes anekdota maradt fenn róla és Mészorosról. A Lovardában nagyon sokan gyűltek össze, amikor az 1928-as olimpia előtt vissza akartak térni. Vívniuk kellett a válogatón, felálltak egymással szembe a pástra, de csak álltak egymással szemben, egymásra vártak. Mészáros lekapta a sisakját, és megkérdezte:

- Kedves Jenő! Nem gondolja, hogy ez már nem való nekünk?

- Hát hagyjuk abba! - felelt Fuchs.

És mindketten levonultak a pástról örökre. 

Mészáros 1940-ben halt meg, hosszú nekrológot írtak róla a Nemzeti Sportban, ami visszaadta jellemét: 

Különcségei ellenére nagyon szerették, mert jó ember volt. Soha senkire rosszat nem mondott. Ilyenre a legöregebb vívók sem emlékeznek. Azonkívül udvarias volt és pontos. Nem órára, hanem másodpercre! Késni, ha vele kellett találkozni, a legdurvább sértésnek számított.

Előzékenysége közmondásos volt. Egy ízben az egyik fiatal vívó megorrolt és morgott vívás közben. Mészáros félóra múlva odament hozzá a teremben, amikor mindenki hallhatta, és ünnepélyesen bocsánatot kért. Az ifjú vívó sosem volt még olyan zavarban, mint akkor.

Érdekes eseteinek se szeri, se száma. A zsűri ítélete ellen sosem tiltakozott. Még arcrebbenéssel sem. Az őt ért találatokat mindig bemondta. Mégis volt neki, még a nagy háború előtt egy fegyelmi ügye. Valamelyik viadalon az egyik közismert versenybíró egy találatra azt mondta, hogy „Mészárosnál megvolt". Ervin ekkor kiesett a nyugalmából, és azt felelte: „Megvolt a maga piros füle!" (Mert csaknem mindenkit magázott!) Ezért egy évre eltiltották a vívástól.

A vívásnak, mint eszmének tündöklő képviselője 63 évet élt.

A következő részben Fuchs Jenő negyedik olimpiai aranyérmét elevenítjük fel, és hogy milyen megaláztatásban volt része utána.