Mind meghaltunk a saját zombifilmünkben

– Jenny, lehet, hogy ez az utolsó napunk a Földön. Mi lenne, ha...
– Mi lenne, ha a seggem helyett az apám shotgunját markolnád meg, és beállnál vele az ajtóba? A zombik már az előszobában vannak.

Tavasszal nagy sikert aratott a Mall of Horror nevű élőholtas játék tesztje, ezért körülnéztünk társasfornton, mivel tudnánk fanatikus zombirajongóként kibekkelni az időt a Walking Dead második évadáig. Pár hete találtunk rá a Flying Frog 2007-es Last Night on Earthére, amit azóta sem tudunk abbahagyni. Végre egy játék, amiben nem egymást, hanem a zombikat kell ölni (persze őket is egy játékos mozgatja), és a variálható táblák meg a netre kirakott ingyenes küldetések miatt még a huszadik játékülés is ugyanolyan izgalmas, mint az első. Csak egyetlen hibát találtunk: közelharcnál duplát kell dobniuk a játékosoknak, különben mindig a zombik nyernek.

A Last Night on Earth a zombifilmek tökéletes paródiája. Felvonultatja a tinihorrorok összes tipikus karakterét: játszhatunk a Tahó Élsportolóval, aki a Suli Kurvájára nyomul, de azért bepróbálkozik a Szende Szűzlánynál is, aki természetesen a Lúzer Sráccal jön össze a végén, már ha túlélik egyáltalán az élőholtak seregeinek támadását. Itt van még a Tökös Seriff, a kórház Szexi Nővérkéje, a horrorjátékokból kihagyhatatlan Sokat Látott Csöves (meg a kutyája) és a zombifertőzött kisváros egyetlen Papja is, aki a tesztjeink során mindig elsőként változott át zombivá.

"Isten jámbor szolgája vagyok, nem használhatok lőfegyvert. Lángszórót viszont igen. Fussatok a teherautóhoz, gyermekeim, én addig feltartom a pokolbéli fattyakat!" – Joseph atya utolsó szavai.

A játéktábla egy álmos amerikai kisváros, random épületekből összeállítva. Mintha csak a Twin Peaks, a Halloween vagy a Sikoly képsorai peregnének előttünk: van gimnázium tornateremmel, rendőrőrs, bolt, kórház, farm, pitefaloda piros bárszékekkel és természetesen egy elhagyatott, öreg kúria is, ahol a házibulit mindig tönkreteszik a szörnyek meg a maszkos sorozatgyilkosok.

Az alapdobozban hat L-alakú térképdarabbal lehet megtoldani a város közepét jelképező kutat, így a játéktáblánk szinte sosem lesz ugyanolyan. A Last Night on Earth-kiegészítőkkel pedig újabb helyszíneket is csatolhatunk a már meglévőkhöz. A kisváros térképét a szerencse mellett még az aktuális feladatunk is átakíthatja. Az alapdobozzal öt küldetést játszhatunk végig: ölj meg tizenöt zombit, védd meg az öreg kúriát, robbantsd fel a zombik tanyáját, juss el élve a teherautóig, illetve mentsd meg a kisváros lakóit.

Ha megvan a küldetésünk, a kataklizma túlélőit irányító játékosoknak ki kell választaniuk négy karaktert. A seriff kötelező a csapatba, mert ingyen távolsági fegyverrel indul, ami nagy előny, mert az emberek körében a közelharc előtt lövöldözni is lehet. A focista és a tehenészcsaj nagyon erősek fegyveres harcban, de a szende szűzlány sem rossz, mert újradobathatja a zombik támadását (ráadásul mindhárman iskolások, így könnyebben regenerálják vissza a sérüléseket). Érdemes helyet szorítani a guberálónak is, mert ő tárgykereséskor egy helyett két kártyát húz, amiből az egyiket el kell dobnia. Ez a képesség azért jó, mert bizonyos helyszíneken fix tárgyakat vehetünk fel a dobott lapok közül: az étteremben húsvágó bárdot, a rendőrségen a zombifilmekből kihagyhatatlan shotgunt.

– Kurva sötét van itt. Billy, add a zseblámpát!
– Mi? Azt hittem, maga hozta el a furgonból.

Ha a feladat egy tárgy villámgyors megkeresése (ilyenek főleg az ingyenes kiegészítőkben vannak: találd meg a zombivírus ellenszerét, keress lángszórót és égesd szénné a zombikat irányító feketemágus falusit a Holtak Könyvével együtt), hasznos lehet a seriff lúzer fia is, mert +1 mezőt lép. Ha van két verőemberünk, jó kombó lehet az ápolónővel együtt mozgó Joseph atya. Ő ugyanis semlegesítheti a zombik asztalon maradó, extra szívatós lapjait egy sebesülés benyelésével (két-három ilyen után sajnos meghalnak a karakterek), amit Becky nővér a kör végén szépen visszagyógyít.

Na igen, a zombik játékosszopató lapjai. Míg a túlélők csak mozgás helyett, az épületek átkutatásával juthatnak tápos kártyákhoz (lángszóró, áldás, küldetéstárgy kikeresése stb.), a holtakat irányító játékosok minden körben húzhatnak annyi lapot a saját paklijukból, hogy összesen négy legyen a kezükben. Ezekkel begyorsíthatják a zombikat, növelhetik a támadásukat, a durvább kártyákkal pedig megakadályozhatják a túlélők mozgását, tönkretehetik a fegyvereket, bezárhatnak épületeket, vagy eldobathatják a karakterek húzópakliját, amiben ha már nincs lap, az emberek vesztettek.

– Amíg mi fedezéket keresünk az istálló tetején, Billy a kukoricásba csalja a zombikat.
– Miért pont én, vénember?
– Mert te futsz leggyorsabban, és nálunk van a puska meg a dinamit. De feldugom mindkettőt a seggedbe, ha még egyszer a korommal viccelődsz!

A Last Night on Earth dobozába Fantasy Flight-játékokat megszégyenítő mennyiségű műanyag bábut, kártyát, karakterlapot, kartonfigurát és állapotjelzőt zsúfoltak a készítők, bónusznak pedig még tematikus soundtracket is kapunk (ami persze sehol sincs hangulatilag a Halloween vagy az Evil Dead zenéjéhez képest). Akinek mindez nem elég, a neten is válogathat, a játék fanatikus rajongói ugyanis elképesztő mennyiségű új küldetést és saját karaktert találtak ki, bár utóbbiak között a híres horrorszereplők mellett bénán fotoshopolt családi portrék is akadnak.

A játék dizájnja abszolút profi. Míg a játéktábla és a jelzők (autó, traktor, Holtak Könyve stb.) grafikája a Walking Dead-képregényeket idézi, a kártyalapokat a láncfűrészes tehenészlány, a baseballütős macsó, a tűzoltóbaltás pap és a többi, zombik elől menekülő karakter gyönyörű, fotorealisztikus festménye díszíti. A műanyag figurák strapabíróak, és eddig a küldetéskártyák és a karakterlapok sem koptak meg, pedig már elég sokszor használtuk őket. A játék főszereplőit egyébként hús-vér emberek alapján mintázták meg, akik a nagy geekfesztiválokon rendszeresen jelmezbe öltöznek és autogramot osztogatnak minden horror- és társasjátékfüggőnek.