Mundruczó: Magyarország csak egy rossz példa

2017.05.19. 14:30

Nem Orbán Viktornak akart üzenni menekültfilmjével Mundruczó Kornél, bár úgy gondolja, Magyarország nem a legjobb választ adta egy nehéz és összetett kérdésre. A cannes-i filmfesztiválon tartott sajtótájékoztatón az is kiderült, melyik korábbi hatalmas sikerét viszi legközelebb filmre a rendező.

„A Jupiter holdja provokatív, politikus mozi, de nem a magyar kormánynak vagy Orbán Viktornak szól. Magyarország európai ország, és a menekültkrízis európai probléma, úgyhogy ha európai vagy, az én gondom a te gondod is” – felelte Mundruczó Kornél a cannes-i filmfesztiválon, új filmje sajtótájékoztatóján egy újságírónak, aki azt firtatta, a magyar miniszterelnöknek akart-e üzenni a filmjével, amely egy, a magyar határon lelőtt, de ettől a repülés képességét megszerző menekültről szól.

Magyarország csak egy példa, egy rossz példa arra, hogy milyen választ lehet adni erre a kérdésre. 

Sok hiba, hisztéria és őrület volt abban, ahogyan Magyarország reagált a krízisre, és ezt valóban támogatta a kormány, de a magyar nemzet is. Ez egy furcsa ország, de belülről egyáltalán nem olyan fekete-fehér, mint ahogyan azt kívülről látszódik: meg kell tanulni, hogy soha semmi nem fekete-fehér. Elveszítettük azt a tudást, amit Európa jelentett, de ha külföldön dolgozom, ugyanezt látom mindenütt, Londonban és Berlinben is. Együtt kell dolgoznunk a problémák megoldásán abban a káoszban, amiben ma élünk. Tudom, hogy nincsenek ideális válaszok, de mivel én is a jelenben élek, nekem is felelősségem van abban, ahogyan a dolgok alakulnak. Politikailag inkorrekt filmet szerettem volna forgatni, amivel azt akartam kiprovokálni, hogy a néző új kérdéseket fogalmazzon meg a saját maga számára. Szóval direkt politikai kritika-e a Jupiter holdja? Ilyen értelemben igen és nem is” – fogalmazott a rendező.

Milyen az elnyomásban élni

Mundruczó Kornél új filmje, a Jupiter holdja csütörtökön délután debütált a világ legfontosabb filmfesztiválján:az Index kritikusa le volt tőle nyűgözve azzal együtt, hogy hibákat is talált benne. A nemzetközi sajtóban rengeteg cikk jelent meg a filmről: a kritikusok mind egyetértettek abban, hogy hihetetlenül különleges a képi világ, az operatőri munka, de azt is sokan leírták, a túl sok felvetett téma és zsáner között a mondanivaló zavaros marad.

„Egy európai alkotónak mindig nagyon fontos jelen lennie Cannes-ban” – ezt rögtön a beszélgetés elején kijelentette Mundruczó Kornél, hogy aztán a műsorvezető hozzátegye: pláne, mivel a Jupiter holdja épp Európát kérdőjelezi meg. „A forgatás kezdete előtt két szó lebegett előttem: a káosz és a zuhanás, mert ebben élünk ma Európában. A mostani krízishelyzetben újra fel kell tennünk a régi, jól ismert kérdéseket: mit jelent Európa, az emberség, a közös múltunk, hogyan lehetünk jobb emberek? Ezek közhelyek, de muszáj válaszolnunk rájuk.”

A film egyik főszereplője, a Szovjetunióban felnőtt, tbiliszi születésű Merab Ninidze hozzátette: Hiszek Európában, mert megmentette az életemet, amikor a polgárháború miatt menekülni kényszerültem.”

Elmondta, hogy bár egy színésznek nem feltétlenül kell egyetértenie annak a filmnek a gondolatiságával, amiben szerepel, de ő mindig arra törekszik, hogy ne csak színészként, hanem emberként is odaálljon a szerepei mögé. „Pontosan tudom, milyen az elnyomásban élni, és közben mégis embernek maradni.”

Ninidze egyébként nem került könnyen a filmbe: Mundruczó éveken keresztül ostromolta, hogy vállalja el a szerepet. A színész arra a kérdésre, ha eleinte nemet mondott, végül miért vállalta mégis, nevetve annyit mondott: „Mert nem hagyott békén.” Azóta persze már nagyon örül, és a sajtótájékoztatón is újra megköszönte a rendezőnek a folyamatos zaklatást. „Nagyon ritka dolog, hogy egy rendező éveken keresztül nem felejt el színészt. De megijedtem, féltem a nyelvi határoktól. Aztán amikor megkaptam a forgatókönyvet, három oldal után letettem, annyira intenzív élmény volt olvasni.”

Eleve gyermeteg

Mundruczó azt mondta a film alapötletéről: az egész abból indult ki, hogy még kamaszkorában elolvasta Alekszandr Beljajev A repülő ember című könyvét. „A kérdés, hogy vajon el lehet-e hinni az ilyesmit, még felnőttkoromban is foglalkoztatott.” Így jutott eszébe a film ötlete, és – ahogy elmondta – az is tetszett neki, hogy elsőre már az az ötlet is gyermetegnek tűnik egy filmrendezőtől, hogy repülő emberekkel foglalkozzon. Olyannyira, hogy végül ezért is nem külföldön készült el a Jupiter holdja: „Senki nem hiszi el egy filmnek, hogy egy ember tud benne repülni, hacsak nem egy szuperhős, aki a Kryptonról jött.”

Mundruczó újra elmondta: nem egyszerűen „menekültfilmet” akart csinálni. „A kulcsszó az volt, hogy fantasztikus film készüljön, amiben több zsánert is vegyítünk. Új filmnyelvet akartunk találni, ami speciális és nem lehet azonnal betenni egy skatulyába. Őszintén hiszem, hogy már nincsenek tiszta zsánerek: a skatulyák ugyan még megvannak, de majdnem teljesen üresek. Az a feladatunk, hogy új filmnyelvi megoldásokat találjunk” – mondta Mundruczó, hozzátéve, hogy sem filmen, sem színházban nem is kezd hozzá olyan munkához, amivel kapcsolatban nem érez félelmet, nem érzi úgy, hogy kérdéses, képes lesz-e egyáltalán megcsinálni.

Egy újságírói kérdésre válaszolva a rendező azt mondta, szuperhősös képregényeket nem nagyon ismer, úgyhogy ilyesmik nem is inspirálták, magyar és szovjet fantasy- és sci-fi történetek viszont annál inkább:

Fiatalkoromban körülvettek az ilyen sztorik, mert ezeket a kommunizmusban is meg lehetett írni, hiszen ez volt az a műfaj, ami átcsúszhatott a cenzúrán.”

A film egyik főszereplője, Jéger Zsombor a saját játékáról azt mondta, a rendező semmit nem kért tőle, „csak azt, hogy ne csináljak semmit, csak létezzek.” A műsorvezető meglepődésére elmondta, nem is volt olyan nehéz dolga, hiszen a film repülős jelenetei nem CGI-animációk: valóban 30-40 méter magasan lebegett a város felett, csak néhány drót tartotta (az utómunka feladata is csak ezek eltüntetése volt), így „minden, amit az arcomon látni, miközben repülök, azok a valódi érzéseim.”

Jéger szerint a repülés technikai nehézségein túl az volt a legnehezebb a szerepében, hogy „Én haza tudtam menni esténként, amikor vége volt a forgatásnak, de az a fiú, akit játszom, ezt nem tudta volna megtenni.”

Halálos iramban 9

Az egyik újságíró megjegyezte: olyan jó a film autós üldözéses jelenete, hogy ha Vin Diesel megnézi a filmet, biztosan Mundruczót kéri fel a Halálos iramban következő részének megrendezésére. A rendező elmondta, nehezen találta ki, hogyan lenne ideális az adott jelenetet, hogy ne legyen olyan, mint egy egyszerű akciófilmes sablon. „A Fehér istenben a kutyákkal le lehetett forgatni a legismertebb sztereotípiákat is, hiszen a kutyák miatt minden jelenet már eleve kapott egy csavart, de most meg kellett találni, hogyan lehet ez művészileg is érdekes.”

A jelenet egyébként nagyon drága volt: „Teljesen lezártuk a környéket 40-50 rendőr segítségével, volt két kaszkadőr sofőrünk, 40 másik kellékautó is jelen volt. Kétszer vettük fel a jelenetet, de csak egyszer sikerült; számunkra is teljes őrület volt az egész. De szeretem ezeket a jeleneteket, mert szeretem, ha a filmkészítés a művészet mellett technikai sport is, mint a Forma 1.”

Mundruczó a következő filmterveiről szólva azt mondta: a Deeper című, legközelebb készülő hollywoodi filmjében – amiért a legnagyobb stúdiók versengtek – Bradley Cooper lesz a főszereplő, ami jó hír, mert korábban mi is megírtuk: bizonytalanná vált, hogy a színész szerepelni tud majd benne.

Mundruczó elárulta az ezt követő tervét is: megvásárolta Vlagyimir Szorokin Jég című regényének jogait („Ez lesz utolsó rész a perspektívákról szóló, a Fehér istennel elkezdett trilógiának”). A regényből Mundruczó korábban hihetetlenül sikeres színházi adaptációt is készített, ami hosszú évekig futott a Trafóban, majd Alföldi Róbert Nemzeti Színházában is.

Ne maradjon le semmiről!