Megérte két évtizedet várni az új Trainspottingra

kultrovat podcast

Kultikus filmekhez nem biztos, hogy jó ötlet folytatást csinálni, de vajon mennyiben igaz ez a kilencvenes évek egyik közkedvelt és azóta is sokat emlegetett filmjére, a Trainspottingra? Danny Boyle ugyanis belevágott, és megcsinálta a folytatást T2 Trainspotting címen, mi pedig megnéztük és ki is beszéltük. Indokolja-e bármi ezt a filmet a nosztalgián kívül? Beletört-e az immár Oscar-díjas Danny Boyle bicskája abba, hogy folytatást csinált a filmhez, amely meghozta számára a világhírnevet? Lehet-e pozitív üzenete egy leépülő országban élő, lecsúszott drogosokról szóló filmnek? Kire emlékeztet az őszülő bajszú Begbie? És lesz-e harmadik rész újabb húsz évvel később? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ. (A kritikánk a filmről itt olvasható.)

Mire jó ez?

Podcastot hallgatni nagyon jó. Hosszú utazásokon, amikor már az összes zenénket rongyosra hallgattuk, és kiolvastuk a könyvet, és egyébként is ráz a busz/vonat, és összefolynak a betűk. És míg olvasni csak nehézkesen, podcastot hallgatni vezetés közben is lehet, sokkal jobb élmény mint bármelyik kereskedelmi rádió reklámszüneteit nyomogatni. Podcastot hallgatni futás és edzés közben is nagyon hasznos, mert így szellemileg nem vész kárba az az idő sem, amit a testedzésre fordítunk. Podcastot hallgatni takarítás és mosogatás közben is nagyon élvezetes, úgy elszáll az idő, mintha sosem lett volna. Sőt, ha nem olyan a munkája, mint nekünk, hogy szavakat kell egymás mögé rakni, hanem mondjuk pixeleket vagy dobozokat, akkor még munka közben is csak úgy szalad vele az idő. 

Ne maradjon le semmiről!