Megtudtuk, miről szól a Saul fia

Április 15-én jelenik meg a Saul fia DVD-, és bluray-változata. Ahogy tettük ezt a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és az Argo 2. esetében, a filmtörténet második Oscar-díjas magyar filmjénél is meghallgattuk a rendezői kommentárt, hogy megtudjunk minden olyan dolgot, amit esetleg a több hónapos sajtóturnéjukon sem mondtak el a filmről. 

Újságíróként már nehéz bármi újdonságot találni a Saul fiával kapcsolatban. Nemes Jeles László rendező, Röhrig Géza főszereplő, és Erdély Mátyás operatőr annyi különböző alkalommal, és annyi különböző módon nyilatkozott a filmről, hogy féltem, egy kulisszatitkokról szóló audiokommentárban már sok nóvum nem lesz. Ennek ellenére volt bőven, még ha a résztvevők bizonyos témákról kevesebbet, vagy egyáltalán nem mesélnek. Ha valaki egy értő, történelmi háttérről is beszélő elemzést szeretne hallani a Saul fiáról, egyenesen a rendező szájából, akkor keresve sem találhat jobb lehetőséget ennél a lemeznél.

Az audiokommentár résztvevői: Nemes Jeles László, Erdély Mátyás, és Krasznahorkai Balázs rendezőasszisztens.

A TÖRTÉNETRŐL

• Nemes Jeles László sokáig gondolkodott azon, hogy kell-e felirat a film elejére, hogy tulajdonképpen mi is az a Sonderkommando. Végül úgy döntött, hogy kell.
• Nemes egyébként szinte nem is kommentálja a filmet, hanem értelmezi. Nagyon sok jelenetről elmondja, hogy mit látunk, ez mit jelent a történetre nézve, illetve hogy bizonyos vizuális húzásoknak milyen szerepe van a cselekményben. Volt filmszakosként mondom, hogy tök érdekes az egész, bár nem gondolom, hogy a Saul fia azért annyira titokban tartaná a módszereit.
• Káosz és szervezettség: ez a két kifejezés a kulcs a Saul fiához. Nemes szerint ilyen volt a forgatás, ilyenek voltak a koncentrációs táborok, és ezt az érzést akarták bemutatni. Hogy nagyon szigorú szabályok vannak, de valójában bármi megtörténhet.
• Nagyjából a film felénél a rendező elmondja, hogy Saul „nincs a helyzet magaslatán”.
• A film egyik – ismét csak szándékosan - kevésbé kibontott motívuma, azok a dokumentumok, amiket a Sonderkommando tagjai elástak, hogy bizonyítékul szolgáljanak a nácik ellen. Saul ezt egyszer zsarolási alapnak használja egy másik kommandós ellen, és csak egyszer említik meg máskor. Bevallom, hogy filmből nekem ez nem derült ki, csak a kommentárból.
• Sault úgy rángatják a különböző szereplők, mint egy babát, mégis van valami hatása a világra. „Erről szól a film” - teszi hozzá Nemes.
• A befejezésben feltűnő kisfiú Nemes saját bevallása szerint is a Jöjj és láss című orosz filmből jön.

A SZÍNÉSZEKRŐL

• Röhrignek kis segítséggel, de hamar sikerült felvennie azt a színjátszási módot, amit a történet megkövetelt. Nemes szerint egy robotikus, majdnem zombiállapotban van a filmben.
• Nemes többször kiemeli, hogy egész Európában keresték a szereplőket, és emiatt aztán – szándékosan – egészen bábeli viszonyok uralkodtak a forgatások. Voltak lengyel, cseh, erdélyi, német, magyar, és Berlinben élő amerikai színészek is. A halott gyereket egy ikerpár játszotta. Sajnos nem említik, hogy miért.
• Szintén fontos volt a hitelesség kedvéért, hogy minden, az őrök szájából németül elhangzott mondatot németek mondjanak, ne pedig valaki német akcentussal óbégasson. Biedermann oberkápót játszó Urs Rechn pár katonaismerőse is kiabál a filmben.
• Erdély Mátyás: „elképesztően eszik a Géza”.
• Röhrignek állítólag kicsit furcsa volt az arckifejezése aznap, amikor a magát rabbinak hazudó férfi szakállát vágta. Mindenki attól félt, hogy belevág a színész arcába. A férfit egyébként a Berlinben élő, de amerikai származású Todd Charmont játssza, akinek a „nyugat-európai” arca még jobban hozzáadott a kavalkádhoz a rendező szerint.

A TECHNIKÁRÓL

• Nemcsak az egész Saul fia forgott filmre, hanem a feliratok is analóg módon készültek, hatalmas nyomatokat készítettek a címből, és a stáblistából, amit aztán felvettek kamerával.
• Erdély Mátyás emlegeti, hogy sokszor mondták interjúkban, hogy valójában egy zseni volt a forgatáson, Csepregi Gergely kameraasszisztens, focus puller, aki az átélezésekért felelt. Az ő feladata volt az élességet állítani a kamerán, amikor az egy másik szereplőre, vagy eseményre fókuszált.
• Biedermann állandó vizuális motívumot kapott, amikor megjelenik a vásznon, legtöbbször gyufát gyújt, jelezvén, hogy benne ég a láng.
• A befejezés kivételével egy beállítás van a filmben, ami nem kapcsolódik Saul nézőpontjához: amikor titokban készítenek egy fotót a táborban. Az a fényképezőgép perspektívája.
• Amikor Erdély megjegyzi, hogy igen, elég szép a 35mm-es nyersanyag, Nemes kifejti, hogy hát igen, ezt hívják filmnek. Minden más csak 0 és 1.
• Maguk a kemencék egyszer jelennek meg a filmben. Nemes fontosnak tartotta, hogy a fények ne esztétizáljanak, hanem legyenek koszos fények.
• Nemes szerint muszáj volt életlenül megmutatni a borzalmakat, ha éles lett volna a látvány, akkor nevetséges lett volna.
• Nemes direkt nem szerette volna, ha a kamera optikája a víz alá bukna, amikor Saul átúszik a folyón. Egy picit alámerül, de az egyáltalán nem zavarja.

A FORGATÁSRÓL

• Nagyon fontos volt az alkotóknak, hogy valós cselekmény menjen minden jelenet hátterében, tehát a statiszták mind értelmes dolgokat műveljenek, ne csak céltalanul tébláboljanak. Ez a krematóriumos jelenetekben látszik a legjobban, itt mindenkinek megvolt a feladata, majd hozzájuk igazították a szereplőket és a kamerát. Tényleg érdemes figyelni a hátteret.

• Két jelenet van a filmben, ahol nem Erdély Mátyás van a kamera mögött, mindkettő a vízparton játszódik. Erdélynek egy másik jelenet végén kiment a bokája. Ezeket a jeleneteket Réder György vette fel.
• A forgatás utolsó napja volt, amikor lelövik a „Hitehagyott” rabbit. Erdély és Nemes is mondják, hogy milyen szépek a színek a naplementében. A görög rabbit Ágh Márton díszlettervező (Fehér Isten, Delta) játssza.
• Nemes, és főleg a statiszták irányításáért is felelős Krasznahorkai nem győzik elmondani, hogy néhány jelenetet mennyire komplikált volt felvenni.

• A közelit, amikor Saul a fiú holttestét nézi, 5 perc alatt vették fel az egyik nap végén. A leggyorsabban felvett képük volt.
• Erdély Mátyás meséli, hogy abban a jelenetben, amikor a főszereplő lemegy a kemencékhez, ő pedig hátulról követi, volt olyan felvétel, amikor véletlenül kihagyott egy lépcsőfokot. Olyankor a rendező fogta meg a nadrágszíjánál fogva.
• Zányi Tamás hangmérnököt is többször említik (a vele készült podcastunkat itt lehet meghallgatni), illetve elmondják, hogy a vágás ritmusához szükséges volt, hogy küldjön pár hangeffektet előre. Ilyet nem igazán szokás egyébként.
• Nemes Jeles László: "a legtöbb felvételnél rettegtem végig".
• A legpokolibb jelenetről, a máglyáról mindannyian azt mesélik, hogy szinte mindenki a hatása alá került, aki a forgatáson volt: sikolyok, lövések, meztelen emberek egy poros úton. „Visszagondolni is borzasztó” - mondja Erdély.

• A nagyon bonyolult harci jelenetet a tábor udvarán egy kisebb kamerával vették fel, mert a többi jelenethez használt szerkezettel képtelenség lett volna kúszni, és rohanni. A rendező elmondja, hogy ettől a főszereplő, és a film ritmusa is megváltozik.
• A Saul fia elvileg októberben játszódik, de májusban vették fel. Ez legjobban a természeten látszódik.
• A folyós jelenetet a Dunán, Rácalmason és Adonyban vették fel.
• A kis faházi beszélgetést a film végén az egyik szereplő improvizálta.

• A stáblista alatt szóló zenét Melis László ajánlotta nekik, egy 1938-ban felvett erdélyi jiddis dal, amit Elek Judit mentett meg az utókornak.

A Saul fia DVD-, és bluray-kiadása április 15-től kapható a Mozinet forgalmazásában.