UNESCO vs Budapest: mi a probléma a MOL Campusszal, a Várral és a Liget-projekttel?

Podcastunk vendége az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, Nagy Gergely és tiszteletbeli elnöke, Fejérdy Tamás

A nyáron többször is szóba került, hogy veszélyben lehet Budapest világörökségi címe, mert az UNESCO számos területen is problémásnak tartja a nagy fővárosi fejlesztéseket. Jelentésükben a Liget-projekt keretében épülő Néprajzi Múzeumot és az állatkerti Biodómot, a Várban zajló rekonstrukciókat, átépítéseket, valamint a MOL Campus felhőkarcolóját említették.

Ahogy az lenni szokott, sokan, sokféleképpen értelmezték a szervezet összefoglalóját, szóval mi megpróbáltuk megkérdezni a legilletékesebbeket. Az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) az a szervezet, amely tanácsot ad az UNESCO-nak az épített örökség kategóriájába tartozó világörökségi helyszínekkel kapcsolatban. 

Podcastunkban az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnökét, Nagy Gergelyt, és a tiszteletbeli elnökét, Fejérdy Tamást faggatuk a budapesti helyzetről és annak hátteréről.

A beszélgetés rövid, szerkesztett részletét írásban is közöljük: 

Nagy Gergely: Vannak országok, ahol el tudják képzelni, hogy felhőkarcoló-építés nélkül is lehet szimbolizálni a fejlődést. Van, ahol nem tudják elképzelni. Budapestet nagyon tisztelték azért, hogy eddig elkerülte ezt a történetet. Volt a történelmünkben pár évtizeddel ezelőtt egy időszak, amikor a magasházépítést a fejlődés szimbólumának tekintettük: Gyöngyösön, Pécsen, Veszprémben is épültek magasházak. Ezek olyan problémákat okoztak, amiket a mai napig nem tudtak megoldani.

Fejérdy Tamás: Pécsett már megoldották...

Nagy Gergely: Ugyanakkor a Világörökség Bizottság és ezzel a világörökségi helyszín is lehetőséget kínál arra, hogy a fejlesztéseket folyamatos párbeszéddel alakítsák ki annak érdekében, hogy az ingatlanfejlesztők is jól járjanak és a műemlékvédelmi szempontok se sérüljenek. 

Zsuppán András: De a MOL Campus esetében egy olyan ügyben kér alapvető változtatást a Világörökség Bizottság, ami már lefutott meccsnek tűnik. Egy olyan épületről beszélünk, amelyiknek már kiásták az alapját. Mire megvágjuk ezt a beszélgetést, már állni fog néhány méter a falaiból, és mire jelentést kell tenni, már állni fog a torony. Három vagy négy évvel ezelőtt lehet, hogy ez járható út lett volna, de most már nem az. 

(...)

Nagy Gergely: Erre elegáns válasz lenne, hogy készen van ugyan az alapozás, de nem építek ilyen magas házat, hanem építek helyette két 65 méter magasat. Ezt kedvező gesztusként fogadná a Világörökségi Bizottság, és biztosan az összes többi programot is másképp kezelné.

Fejérdy Tamás: Van erre példa, a kölni magasház esete, ahol a Rajna túlsó partján a dóm volt védett. Végül az állam elállt a fejlesztéstől, meggyőzte a befektetőt, pedig már megvoltak az engedélyek. Ugyanazt a fejlesztést máshogy valósították meg.

Nagy Gergely: A közelünkben is előfordult hasonló. A parndorfi szálloda esete, ami igen messze esett a Fertő tó területétől, de igen nagy falusi szálloda lett volna. Végül ott is sikerült elérni, hogy egy alacsonyabb épület szülessen.

Miről szól még az adás?

  1. Ma a világörökség kipipálandó turisztikai célpontok listáját jelenti az embereknek, cserébe nyűgöt az ingatlanfejlesztőknek. De vajon mi volt az értelme eredetileg?
  2. Milyen eszközei vannak az UNESCO-nak, ha valahol veszélybe kerül egy világörökségi helyszín?
  3. Mi köze az egészhez az adott államnak? 
  4. Mi a baj a MOL Campusszal, mikor nincs is világörökségi területen, de még a pufferzónán is kívül esik?
  5. Tényleg városképi probléma, hogy egy lezárt építési terület helyén helyreállítanak történelmi épületeket?
  6. Miért zavarja az UNESCO-t a Ligetben a Néprajzi Múzeum és a Biodóm, a gigantikus új Néprajzi Múzeum és az Innováció Házának hatalmas kupolája meg nem?

Akit érdekelnek a hátterek, azok itt találnak bővebb információt az említett épületekről:

Néprajzi Múzeum

Biodóm

MOL Campus