Floyd-per: szükséges volt a fojtás?

2021.03.30. 18:45

Derek Chauvin csak a dolgát végezte, s bár az erőszak nem vonzó látvány, a rendfenntartás velejáró része.

Derek Chauvin túlzott erőszakot alkalmazott, nem érdekelték a következmények, és szégyent hozott a rendőri jelvényre. 

Ezzel a két, egymással ellentétes állítással indult hétfőn a George Floyd megölésével vádolt volt rendőr tárgyalása. A vád képviselője, Jerry Blackwell nyitóbeszédében leszögezte:

Chauvin szándékosan és indokolatlanul, Floyd életének figyelembevétele nélkül térdelt a fekete férfi nyakán 9 perc 29 másodpercen át. 

A védelem ezzel szemben azzal érvelt Chauvin ártatlansága mellett, hogy a volt rendőr a kiképzésének megfelelően járt el, az erőszak alkalmazása pedig indokolt volt a tudatmódosító szerek hatása alatt lévő Floydnál. Eric Nelson védőügyvéd azt is hangoztatta, hogy

Floyd halálát a szervezetében lévő drogok és a már fennálló egészségügyi állapota okozta, nem a nyakán való térdelés. 

Már nem lélegzett, de a térd a nyakán maradt

Az ügyészség azzal indította a tárgyalást, hogy bemutatta az intézkedésről készült egyik felvételt, ahogy a vádlott térdel Floyd nyakán.

Az áldozat legalább húsz alkalommal jelezte, hogy nem kap levegőt, és tíz alkalommal mondta el, hogy úgy érzi, meg fog halni. 

Haláltusája alatt többször is szólította elhunyt édesanyját, miközben – vélhetően már érezte a véget – elbúcsúzott gyerekeitől. 

Mondjátok meg a gyerekeimnek, hogy szeretem őket. Valószínűleg így halok meg. Végem van. Meg fognak ölni

– hallható a vád képviselője által bemutatott felvételen. 

A vád már az első napon elültethette az esküdtszék fejében, hogy Chauvint a szándékosság vezérelte, és fittyet hányt Floyd könyörgésére.

Blackwell szerint

  • Chauvin még egy percig Floyd nyakán térdelt, amikor az áldozat már nem légzett;
  • amikor a helyszínre kiérkező mentős megállapította, hogy Floydnak már nincs pulzusa, Chauvin még mindig nem szállt le a nyakáról;
  • Chauvin mások mellett egy tűzoltónak sem engedte, hogy elsősegélyben részesítse az áldozatot. 

Blackwell kitért arra is, hogy Floyd letartóztatása is indokolatlan volt azért, mert hamis bankóval fizetett a környékbeli boltban. Elég lett volna az is, ha megbírságolják. 

Sokféle fojtás létezik

A túlzott erőszak szándékos alkalmazását a vád egyik szemtanúja is megerősítette. Donald Wynn Williams II MMA-harcos és kidobó, aki végigfigyelte Floyd életének utolsó perceit.

Azt mondta, hogy Chauvin Floyd nyaki ütőerére térdelt, és többször is változtatott a testtartásán, hogy fenntartsa a nyakra gyakorolt nyomást.

Beszélt arról is, hogy a környékbeli szemtanúk tehetetlenek voltak, bármennyire is segíteni akartak, nem tudtak beavatkozni, Chauvin pedig nem reagált semmire, nem volt hajlandó leszállni az áldozatról. 

A keddi tárgyalási nap az MMA-harcos meghallgatásának folytatásával indult, a védőügyvéd pedig a különböző fojtási technikákról kérdezte Williamst. A kidobó ugyanis azt állapította meg, hogy

Chauvin egy olyan fojtófogást (blood choke) alkalmazott, aminek célja elzárni az artériákat, hogy az agyba áramló vér megszakításával átmeneti eszméletvesztést idézzenek elő. 

Eric Nelson védőügyvéd azt sugallta, hogy Chauvin el akarta kábítani Floydot, hogy 

„a kiképzésének megfelelően″ alkalmazott fojtófogással „kiüsse", ártalmatlanítsa az áldozatot. 

A drogok ölnek

A védőügyvéd hétfői nyitóbeszéde alapján látszólag mindent a drogkártyára tesz fel. Hétfőn fogadkozott, hogy bizonyítani fogja:

  • Floyd röviddel az intézkedés előtt opioidokat és metamfetaminokat vett be;
  • emiatt többször is elvesztette az eszméletét az intézkedés során;
  • a drogok miatt kiszámíthatatlanul viselkedett, ezért kellett erőszakot alkalmazni vele szemben;
  • a kábítószerek a szervezetében, párosulva Floyd koszorúér-betegségével és szívnagyobbodásával, vezettek a halálához.

Tripla vád: emberölés, gyilkosság, gondtalanság

Derek Chauvint az Egyesült Államokban használt terminológia szerint másod- és harmadrendbeli gyilkossággal, illetve másodrendbeli emberölés elkövetésével vádolják.

  • A másodrendbeli gyilkosság alatt azt értik, hogy az elkövetőt egyértelműen nem érdekelte, hogy életben fog-e maradni áldozata, de nem gyilkosság volt a célja.
  • A másodrendbeli emberölés a gondatlanságból elkövetett emberölést jelent.
  • A harmadrendbeli gyilkosság alatt Minnesota államban az értendő, hogy az elkövető teljes közömbösséget mutatott az emberi élet iránt, tetteinek következményei hidegen hagyták. 

Chauvin mindenben ártatlannak vallotta magát. 

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport