Erdoğan vazallusai feldúltak egy szíriai keresztény templomot
További Külföld cikkek
Egy Törökországgal szövetséges iszlamista milícia a kurd Rodzsava kanton elleni offenzíva során súlyosan megrongálta egy keresztény templom belsejét, letörte a Mária-szobor fejét, szétszórta a szent könyveket, felborogatta a padokat.
Az atrocitás még október végén történt, de csak vasárnap adott róla hírt Twitter-oldalán Jenan Moussa libanoni újságírónő, aki rendszeresen szokott tudósítani a szíriai háború különböző frontjairól, és korábban általam olvasott írásai alapján abszolút megbízható forrás az abszolút megbízhatatlan forrásoktól hemzsegő konfliktusban.
1/ Through a source in Tel Abyad, #Syria, I obtained these exclusive pictures.
— Jenan Moussa (@jenanmoussa) November 10, 2019
It shows the Armenian church there was recently vandalized by Turkey backed Syrian groups who captured Tel Abyad after U.S. pull out.
Acc to witnesses, vandalism took place on or around 31-10-2019. pic.twitter.com/iGIWNGhf9H
A török–szír határon fekvő Tel Abjad örmény kisebbségének temploma egyszer már megsínylette a polgárháborút; a települést 2014-ben egy időre elfoglaló Iszlám Állam dzsihadistái feldúlták és megszentségtelenítették. Miután a kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) amerikai légi támogatással Kobanival együtt visszafoglalta a várost, a templom gondozója kisebb adományokból elkezdte helyreállítani az épületet, ami 2017-re lett kész. Ezután két nyugalmas év következett, az általában etnikai-vallási toleranciára törekvő, kurd vezetésű Észak-szíriai Föderáció alatt a templom nyitva állt és zavartalanul működött. Amikor azonban Recep Tayyip Erdoğan Trump jóváhagyásával október 9-én megindult az offenzíva a szír határ mentén húzódó „biztonsági zóna“ kialakítására (valójában a szíriai kurd autonómia megtörésére és a határokon átnyúló harmincmilliós kurd etnikai tömb fellazítására), akkor a törökök által a „Szíriai Nemzeti Hadsereg“-be tömörített milíciák egyike újból megrongálta az épületet.
A milíciák által üzemeltetett Twitter-oldalak (a szíriai polgárháború egyik legfontosabb frontja a Twitteren található) a hír elterjedésére előbb azt reagálták, hogy a templomot azért támadták meg, mert az YPG itt rendezte be az egyik parancsnoki központját. Majd miután felismerték, hogy a vandalizmus nem használ az amúgy is nemzetközi ellenszenvet kiváltó offenzíva PR-jának, egy csomó képet posztoltak az „Iszlám Állam által megrongált“ templom felújításáról.
Bár a mai Szíria területén évezredek óta élnek örmények, a ma ott élők többsége az 1915-ös örmény népirtás után odamenekült több tízezer örmény leszármazottja. A saját keresztény irányzatukat követő örmények (a kereszténység Örményországban emelkedett először államvallás rangjára) a szíriai polgárháború alatt leginkább a vallási szempontból toleráns Aszad-rezsimet pártolták a több iszlamista frakciót is soraiban tudó ellenzéki erőkkel szemben, de a kurdok által tető alá hozott ernyőszervezetnek, a Szíriai Demokratikus Erőknek is van örmény brigádja.
A templomrongálás magyar szempontból sem érdektelen. A magyar kormány ugyanis – egyetlen uniós országként – az offenzíva első napjától teljes mellszélességgel kiáll Erdoğan törekvései mellett. A kormány – egyébként több ponton sántító – érvelése szerint az offenzívával kapcsolatos emberi jogi és humanitárius aggályok eltörpülnek amellett, hogy a „biztonsági zóna“ létrehozásával Törökország nem Európára ereszti rá az országban élő, egyre nagyobb nyűgnek számító 3,6 millió szíriai menekültet, hanem „Szíria irányába oldja meg a menekültkérdést“.
Közben azonban a kormány egyik kiemelt regionális prioritása Irak és Szíria üldözött keresztény egyházainak megsegítése, részben erre a feladatra 2016-ban egy KDNP-sekkel feltöltött helyettes államtitkárságot is létrehozott, ami államtitkársággá előléptetve 2020-ban már 3,3 milliárd forintból gazdálkodhat. Szíriából és Irakból rendszeresen hívtak meg helyi keresztény vezetőket a kormány saját keresztényvédő érdemeit kiemelő biodíszletnek, két szír ortodox egyházfőnek pedig magyar állampolgárságot adományoztak. A melldöngetés mellett azonban a kormány valóban fontos kezdeményezéseket is indított, ilyen például a válságövezetekből származó keresztény fiataloknak hirdetett ösztöndíjprogram vagy a közel-keleti közösségeket támogató újjáépítési segélyprogram. Kifejezetten szíriai célokra eddig 3,167 milliárd forintnyi közpénzt költött a kormány, bár – ahogy azt a keresztényüldözésre fordított pénzek átvizsgálását követően írtuk – a keret elég sok felesleges, haveri kifizetéseket felvető tételt tartalmaz.
Azonban amilyen nagy hangsúlyt fektet a magyar kormány a szíriai keresztények védelmére és támogatására, amilyen nagy hangon szokta kritizálni a keresztényüldözéseket szerinte „elhallgató“ nyugati kormányzatokat, olyan csendben lapítanak képviselői akkor, amikor lehetőség nyílna a keresztényüldözésekért felelős vezetőkkel való konfrontációra.
Feltűnő volt például az, hogy Recep Tayyip Erdoğan budapesti látogatásánál szóba sem került a török elnök által bevetett iszlamista milíciák miatti aggodalom. Pedig a szíriai ellenzék egyetlen megmaradt nemzetközi szponzoraként Törökország soha nem volt finnyás az alá betagozódó milíciák hátterével és múltjával kapcsolatban. Már az októberi támadás előtt lehetett tudni, hogy a török reguláris csapatok mellett felsorakozó Szíriai Nemzeti Hadsereg nevű egységfront száznál is több milíciája között több olyan egység is található, mely komoly dzsihadista múltra tekint vissza, és korábban sem épp a keresztényüldözések elleni határozott kiállásukról voltak ismertek.
„Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárság“-ot ezért hétfőn levélben kérdeztük meg, hogy mit szólnak a vandalizmushoz, és hogy felmerült-e az Erdoğan-találkozón a török offenzíva által érintett területen élő szíriai keresztények védelme. Azonban az államtitkárságtól – korábbi interjúkérelmünkhöz hasonlóan – még nem kaptunk választ.
(Borítókép: Török hátterű szír lázadó harcosok fotózkodnak mobiltelefonnal Tel Abjadnál 2019. október 14-én. Fotó: Khalil Ashawi / Reuters)