Nagyszülei szerint az európai utazgatások változtatták meg az új-zélandi terroristát

Jacinda Ardern, új-zélandi miniszterelnök terrorcselekménynek nevezte a támadást, amit március 15-én Christchurch városában két mecsetnél követett el egy férfi. A támadó éppen a pénteki ima kezdetekor nyitott tüzet. A lövöldözésekben ötvenen haltak meg, majdnem ugyanennyien pedig megsérültek. A támadásra ki részvéttel, ki kitüntetéssel, ki kampánnyal reagált.

Ardern 2019. március 15-ét Új-Zéland történetének egyik legsötétebb napjaként jellemezte. Kedden azt is mondta, soha nem fogja kiejteni a christchurchi terrortámadás elkövetőjének nevét, és másokat is erre kér. A kormányfő szerint a férfi több célt is el akart érni a szörnyű gyilkossággal. Ezek közül az egyik az volt, hogy a nevét minél többen megismerjék.

Éppen ezért soha nem fogják hallani tőlem, hogy valaha is kiejtem a nevét. Ő egy terrorista, egy bűnöző, egy szélsőséges. Arra kérem önöket, hogy azoknak a nevét mondják ki, akik életüket vesztették, ne azét, aki kioltotta az ő életüket.  

A kormányfő csütörtökön újra ellátogat Christchurchbe, hogy a segítőkkel és az áldozatok családtagjaival is találkozzon, írja a CNN.

Ezzel szemben Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan a támadás utáni hétvégén már 

közben arról beszélt, hogy az új-zélandi támadások vádlottja kétszer is járt Törökországban az elmúlt három évben, és a törökországi muszlimokat is megfenyegette.

Hazánk muszlimjai, az országunk, a nemzetünk és én magam is célpontok vagyunk

– mondta a támogatóinak a Deutsche Welle szerint.

Tovább folyik a nyomozás

Hétfőn az ausztrál terrorelhárítás – a Brenton Tarrant nevű támadó ausztrál állampolgár – két házat is átkutatott további bizonyítékok után, egyik a férfi gyerekkori háza, másikban pedig a nővére lakik. A The Washington Post szerint

Azon is dolgoznak, hogy a holttesteket időben kiadják a családoknak, mert a muszlim vallás szerint a holtakat minél előbb el kell temetni. A tervek szerint a mecsetek is újra kinyitnak pénteken.

Hétfőn már több száz diák tartott megemlékezést az áldozatok emlékére a maorik tradicionális és tisztelgő táncával a Masjid Al Noor mecsettel szembeni parkban.

Pakisztán pedig bátorságáért kitüntette egy állampolgárát, aki meghalt, miközben próbálta megállítani a támadót. A 49 éves Naeem Rashid a fiával együtt volt a christchurchi mecsetben a vérengzés idején. A férfi sikertelenül próbálta legyűrni a lövöldözőt, fiával együtt meghaltak. A volt tanárról egy graffitivel emlékeztek meg az új-zélandi Aucklandben.

Európai útja változtatta meg?

A támadást elkövető terrorista családja a sajtónak nyilatkozva azt mondta, teljesen lesújtották őket a történtek. Nagyanyja szerint középiskolás korában Tarrantot mindig is jobban érdekelték a számítógépes játékok, mint a lányok. Miután rákban meghalt az apja, otthagyta a várost, és állítása szerint a következő hét évben a világban utazgatott. Járt például Pakisztánban, Észak-Koreában, de

A nagyszülő szerint Tarrant európai útjai alatt valahogy megváltozott – azokban az években járt a földrészen, amikor Európában is egymás után történtek a terrortámadások.

Amit tett, az nem helyes. Bocsánatot kérünk a halottak és a sebesültek családjaitól. A média szerint már egy ideje tervezte a támadásokat, tehát nyilvánvalóan nem teljesen épelméjű. Nagyon nehéz elviselni, hogy valaki a családunkban képes ilyesmire

– idézi őket a Sky News. A férfi anyját és lánytestvérét a támadás óta rendőri védelem alá helyezték.

Egy nappal a támadás után a Terrorelhárítási Központ (TEK) jelentette be, hogy ők is nyomoznak az új-zélandi terrortámadás elkövetője után, és együttműködnek az érintett országok partnerszolgálataival Tarrant magyarországi utazási és tartózkodási körülményeinek feltárásához.  A TEK hétfőn bejelentette, hogy 

Mint írták, a férfi terroradatbázisokban nem szerepelt, vele kapcsolatban partnerszolgálatoktól nem kaptak jelzést. A TEK az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében emlékeztetett: Brenton Harrison Tarrant 2018. november 26-án reggel érkezett Romániából a Kőrös Intercity menetrend szerinti nemzetközi vonatjárat utasaként a budapesti Keleti Pályaudvarra, majd néhány órával később továbbutazott Ausztriába.

Azt is akarta, hogy szigorítsák a fegyvertartási törvényt

Tarrant a mészárláshoz öt fegyvert, félautomata gépkarabélyt és pisztolyokat használt, és volt fegyvertartási engedélye. A Twitterre feltöltött 74 oldalas kiáltványában többek között arról írt, hogy Új-Zélandon már rég feladták a harcot a fegyvertartási jogokért, így az ő támadása maximum csak felgyorsítja majd a szigorítási folyamatot. Ennél is fontosabb, hogy a férfinak saját bevallása szerint az volt az egyik fő célja a támadással, hogy elérje, hogy az amerikai baloldal megpróbálja eltörölni az alkotmány második, a fegyvertartásra vonatkozó kiegészítését, mert ez szerinte az ország visszafordíthatatlan kulturális és faji alapú kettészakadáshoz vezetne.

A támadás hatására Jacinda Ardern új-zélandi kormányfő megerősítette, hogy módosítani fogják a fegyvertartási törvényt, és kormánya megkezdi az ehhez szükséges vitát. A wellingtoni kormány már hétfőn ülést tartott, hogy lépéseket tegyenek a fegyvertörvények módosítására.

Az országban a fegyvertartáshoz külön kiképzésre és vizsgálatokra (pl. büntetett előélet, alkohol- vagy drogfogyasztás, kapcsolati háló feltérképezése) van szükség, ez nagyjából egy hónapos procedúra a Vox leírása szerint. A félautomata karabélyokhoz, a sörétes puskákhoz és a légpuskákhoz elég az engedély. Regisztrálni csak a maroklőfegyvereket, a hadsereg által használt félautomata karabélyokat és az egyébként tiltott fegyvereket kell. Viszont elég akár egy kisebb átalakítás is a fegyveren, és már nincs szükség regisztrációra. Ezt a kiskaput használhatják ki többen is az országban.

Az új-zélandi kormányfő szerint Tarrant is átalakította a támadáshoz használt fegyvereket, amiket egyébként legális úton, az interneten szerzett be 2017 decembere és 2018 márciusa között.

A független Small Arms Survey kutatása szerint Új-Zélandon nagyjából 1,2 millió fegyver van civileknél, tehát

Tízévenként pedig újra meg kell vizsgálni az adott személyt, és meg kell újítani az engedélyeket.

A támadó hazájában, Ausztráliában 1996 óta ennél sokkal szigorúbb a szabályozás, akkor történt ugyanis, hogy Tasmániában 35 emberrel végzett egy férfi Port Arthur városában egy lövöldözés során. A mészárlás nyomán az akkori miniszterelnök, John Howard egymillió fegyver megsemmisítését rendelte el, emellett pedig előírta az összes fegyvertípus kötelező regisztrációját, eltörölte, hogy önvédelemből lehessen fegyvert tartani, kötelezővé tette a zárt tárolókat, betiltotta a félautomata karabélyokat és a sörétes puskák bizonyos típusait is. A szabályozás fokozatosan szövetségi szintűvé vált, és sikeresen vette elejét a további tragédiáknak.

Az új-zélandi támadások kapcsán hétfőn megszólalt az ausztrál kormányfő, Scott Morrison. Bejelentette, hogy 55 millió ausztrál dolláros támogatást nyújtanak az ausztrál vallási helyek biztonságának növeléséhez: ide tartoznak a vallási iskolák, imahelyek és vallási gyülekezetek. Ezekre a helyekre többek között biztonsági kamerákat telepítenek és forgalomkorlátozó oszlopokat, kerítéseket emelnek, írja az MTI.

Magyarország is reagált

Áder János részvéttávirata után hétfőn Orbán Viktor is részvétlevelet küldött az új-zélandi kormányfőnek. Az MTI szerint ebben azt írta, hogy a 21. században a gyűlölet, az erőszak és a terrorizmus nem ismer határokat.

Mi történt?

Március 15-én nem sokkal fél kettő után Tarrant besétált a Masjid Al Noor mecsetbe, ahol már az ajtóból lövöldözni kezdett. Pár perc múlva kiment lőszerért, majd úgy folytatta tovább. A mecsetben lévő szemtanúk szerint a támadó helyiségről helyiségre járva kereste az embereket, és válogatás nélkül kezdte el lőni az imádkozókat, mindezt pedig élőben közvetítette a Facebookon.

A férfi fegyverei tele voltak muszlimellenes szlogenekkel, és olyan uralkodók és hadvezérek neveivel, akik a történelem során hadjáratot vezettek a muszlimok ellen, vagy megvédték tőlük Európát.

Hunyadinak és Horogszeginek (15. századi erdélyi vajda) köszönhető főleg, hogy nem esett el Nándorfehérvár, amikor 1456-ban a magyar csapatok visszaverték a törökök túlerőben lévő seregét. Luxemburgi Zsigmond neve pedig az 1396-os – nikápolyi vereséggel végződő – keresztes hadjárat megszervezése, vagy a török elleni végvárrendszer kiépítése miatt kerülhetett fel a férfi fegyverére. Az egyik táron a „Vác, 1684” felirat is ott volt, itt Lotaringiai Károly verte szét a törökök seregét.

Tarrant a támadás előtt a Twitterre töltötte fel 74 oldalas kiáltványát, ebben a nyugati világ hanyatlásáról írt, ezért és a fehér faj szisztematikus kiirtásáért pedig a megszálló muszlimokat tette felelőssé.

Azt is írta, a támadást már legalább két éve elkezdte kitervelni, és három hónapja merült fel benne, hogy Christchurch legyen a célpont.

A Masjid Al Noor mecset elleni vérengzés után röviddel egy másik támadás is történt, a nem messze található Linwood Masjid mecsetben. Tarrant itt hét embert ölt meg, egy muszlim férfi viszont viszonozta a tüzet , és sikerült elüldöznie a támadót.

A férfit  a bejelentés után harminchat perccel letartóztatták, elfogásáról videó is készült.

A támadás másnapján már  vádat is emeltek Tarrant ellen, tömeggyilkosság vádjával. A férfit nem fogják kiadni Ausztráliának. Tarrant közömbösen fogadta a bíróság döntését, nem kérte, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezzék. Ügyvédje szerint Tarrant felmondta a megbízását, mert saját magát akarja képviselni a bíróság előtt.

A támadás előtti kiáltványában egyébként a férfi azt is megjegyezte, szerinte egyszer nemcsak kiengedik a börtönből, hanem Nobel-békedíjat is kap majd.