Már valószínűleg senkit nem kell meggyőzni arról, hogy a klímaváltozás korunk egyik, ha nem a legsúlyosabb problémája, amellyel az egész emberiségnek, így Magyarországnak is szembe kell néznie. Az pedig, hogy a magyar kormány hogyan tervezi ezt megtenni, az kiderült a januárban megjelent legújabb energetikai és klímastratégiából.

Ebből a közel 300 oldalas dokumentumból kiderül részletesen, hogy mennyivel tervezi növelni a kormány a megújuló energiaforrások arányát, hogy milyen megújulókra számít, hogy hogyan és milyen szinten csökkentené a kibocsátást a közlekedésben, az építőiparban és a termelésben, és ami a legfontosabb, hogy

Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, hogy komoly viták voltak a kormányon belül a klímastratégiáról, ami igaz is lehet, mert ahogy arról írtunk, a vitaanyaghoz képest a végső stratégia több ponton is változott.

Hogy a végül megjelent anyag, amely a kormány szerint „reális és felelős” klímastratégiát tartalmaz, egy óvatos, megfontolt, vagy kifejezetten bátor és ambíciózus klímapolitikát jelent-e, arról Kaderják Pétert, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímaügyi államtitkárát és Perger Andrást, a Greenpeace energia és klímakampányosát kérdeztük a Hol a Pénz? idei első adásában.

Kiderül, hogy miért támogatja a kormány a napenergiai fejlesztéseket és a hazai földgázkitermelést, mi a baja a szélenergiával, miért került ki az anyagból a vidéki lakóházak felújítására kialakított támogatási rendszer, és hogy mit lehetne kezdeni a közlekedésből származó egyre növekvő kibocsátásokkal.

A Hol a Pénz? korábbi adásaiban már foglalkoztunk a magyar kormány klímapolitikájával és azzal is, hogy mit tervez Budapest új vezetése a klímaválsággal szemben.