- Gazdaság
- vasút
- európai unió
- vasúthálózat
- gazdaság
- málta
- ciprus
- lengyelország
- belarusz
- budapest-belgrád vasútvonal
- áruszállítás
- üzemanyag
- infrastruktúra
Vasúti lefedettségben az élen jár Magyarország
További Gazdaság cikkek
Az Európai Unió 27 tagállama közül Cipruson és Máltán kívül mindenhol üzemel vasút, amely azért fontos, mert egyrészt környezetbarát alternatívát nyújt a közúti szállításhoz képest, másrészt a gazdasági költségeket is csökkenti. Magyarországon az ötödik legjobb a vasúti lefedettség a tagállamok között, ezer négyzetkilométerenként átlagosan 85 kilométernyi vasútvonallal – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közleményéből.
2022-ben Csehországban volt a legjobb a vasúti lefedettség: a V4-es ország területén ezer négyzetkilométerenként átlagosan 120,7 kilométernyi vasútvonal jutott. Ezt követi Belgium (118,5 km/ezer km2), Németország (108,8 km/ezer km2) és Luxemburg (104,8 km/ezer km2), majd pedig hazánk (85 km/ezer km2).
Abszolút értelemben 2022-ban a negyedik legnagyobb területű uniós tagállamban, Németországban volt a leghosszabb, közel 39 ezer kilométer hosszú a vasúti hálózat terjedelme. Két évvel ezelőtt Magyarországon az üzemben lévő vasútvonalak hossza elérte a 7907 kilométert, ami az akkori uniós rangsorban a kilencedik helyet jelentette.
A szállított utasok tekintetében a – többi szállítási módszerhez hasonlóan – jelentősen, akár 40 százalékkal is visszaesett. 2022-ben még nem tudott visszaállni az utasforgalom a járvány előtti szintjére, és nem tudta utolérni a szinte szakadatlanul folyó korábbi emelkedő tendenciáját.
A szállított áruforgalom az Európai Unió tagállamai közül Németországban a legmagasabb, 2022-ben megközelítette a 370 millió tonnát. Második legnagyobb áruforgalommal Lengyelország rendelkezik, hiszen területén lép be a Kínából és Délkelet-Ázsiából az Oroszországon majd Belaruszon keresztülhaladó Északi Folyosón érkező vasúti teherforgalom. Az összes tagállamban a megmozgatott árumennyiség tekintetében – rövidebb átmeneti megszakításokkal – emelkedő tendencia érvényesül.
Változik a szállítási útvonalak jelentősége a világban zajló konfliktusok miatt
A vasútinfrastruktúra a legolcsóbb és leggyorsabb szárazföldi áruszállítási módszer, ennek az esetében a legalacsonyabb a rakománytonnára eső tranzitköltség. Az elmúlt két évben a szállítási útvonalak hangsúlya a kitört geopolitikai konfliktusoknak köszönhetően átrendeződik:
- az ukrajnai invázióra válaszul Oroszországgal szemben bevezetett szankciók szinte teljesen ellehetetlenítették a területén keresztülhaladó Északi Folyosó használatát
- a Transz-Kaszpi útvonal mentén az Örményország-Azerbajdzsán közötti szembenállás
- a Fekete-tenger elaknásítása és a törökországi kurd kisebbség terrortámadásai okoznak biztonsági kockázatot
- míg a Tengeri Selyemúton a jemeni húszi lázadók rakétatámadásai szabotálják a kereskedelmet.
Az orosz-ukrán háború következtében a Transz-Kaszpi szállítási útvonal felértékelődik, így mivel az útvonal a Balkáni-félszigeten keresztülhalad, a régió több városa logisztikai központtá alakulhat.
A régiónak további jelentőséget ad, hogy a Tengeri Selyemúton Ázsiából érkező teherforgalom a görögországi Pireusz kikötőjében landol, majd innen halad tovább Kelet-Közép-Európa országaiba. Bár a Szerbia és Koszovó közötti alacsony intenzitású konfliktus okozhat biztonsági kockázatokat, a Budapest-Belgrád vasútvonal megépülésével fokozódhat Budapest összekötő szerepe.