Mi vár ránk, ha újra be kell menni dolgozni?

A világ működésének alapjait a mai napig olyan szakmák adják, amelyek dolgozói a koronavírus-járvány alatt sem engedhették meg maguknak, hogy távmunkázzanak: a kiskereskedelmi és egészségügyi dolgozók, gyári munkások, gazdák, busz- és kamionsofőrök szigorúbb higiéniai előírásokkal, de nagyjából a megszokott módon végigmelózták az elmúlt hónapokat.

A társadalmi távolságtartás kívánalma több százezer ember kialakult munkába járós rutinjának vetett véget pillanatok alatt, és alapozta meg számukra az otthoni munkavégzést. A veszélyhelyzet miatt a legnagyobb ingatlanfejlesztőket tömörítő szakmai szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) adatai szerint 30 százalék alá csökkent az irodaházakban dolgozók aránya.

Az Index is több mint két hónapja majdnem teljes egészében home office-ból készül, és míg ezelőtt elképzelni sem tudtuk, hogyan lenne ez megoldható, most már lassan azt nehéz elképzelni, hogy milyen lesz újra minden nap utcai ruhát húzni, és bejárni a szerkesztőségbe. Rengetegen érezhetnek most így az otthoni munkára berendezkedett irodisták közül, pedig

A cégek és az irodaüzemeltetők lassan felkészülnek rá, hogy visszafogadják a dolgozókat. Ebben a cikkben azt tekintjük át, mire számíthatunk a nagy irodavisszafoglalás után, mit várhatunk a munkahelyünktől biztonságos munkafeltételek terén, és milyen hosszú távú hatást gyakorolhat a munkakultúrára, illetve az irodapiacra a koronavírus.

Először a húzóágazatokat terelik vissza

Megkérdeztük az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesületet, várhatóan hogyan alakul itthon az irodákba való visszatérés. Az IFK szerint nagyon vegyes a kép, vannak cégek, amelyek már most ütemezetten elkezdték a visszatérést, vannak, akik csak júliusban kezdik, és akadnak olyanok is, akik a nyár végéig fenntartják a home office-t.

"A cégek priorizálnak, a húzóágazatokat terelik vissza elsőként az irodaterekbe (például: lízing és sales), a hátteret adó részlegek, valamint a könyvelés elképzelhető, hogy csak később tér vissza, hiszen a közösségi terekben social distancing fenntartása kiemelten fontos.

Általános tapasztalat, hogy a kreatív részlegeken a home office miatt lecsökkent a dolgozók kollaborációra való lehetősége, hiányoznak a közös ötletelések. Ezeknél a csoportoknál a visszatérés már meg is indult

– mondta Szilvási Pál, az IFK alelnöke. 

Azoknál a munkáltatóknál, ahol a dolgozók nagy része otthoni munkavégzésben vagy állásidőben töltötte az elmúlt két hónapot, a visszarendeződés számos munkáltatói feladatot generál. A PwC jogi szakértőinek összefoglalója szerint bár a munkáltatóknak nem feladatuk, hogy a járványveszélyt a munkavégzés helyén teljes bizonyossággal elhárítsák,

Épp ezért a munkáltatónak az irodai visszarendeződés előtt kockázatértékelést kell végeznie, amelyben számba veszi a működéssel kapcsolatos veszélyforrásokat, és azokat valahogy kezeli.

A kockázatértékelés törvényi kötelezettség, amelynek elmulasztása esetén a munkaügyi hatóság 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki telephelyenként – figyelmeztet Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje. A kockázatértékelés szerinti ajánlások alapján a munkáltató már egyoldalúan jogosult meghatározni a visszatérés utáni munkafeltételeket.

Célszerű lehet felmérni, hogy egyszerre hányan tartózkodhatnak biztonságosan a térben, és előírni a dolgozóknak, hogy ha be akarnak jönni az irodába, azt előre jelentsék be. Ami a munkakörnyezetet illeti, munkáltatóként az alábbiak betartásával (amennyiben lehetőségünk van rá) teljesen biztosak lehetünk benne, hogy eleget tettünk a kötelezettségeinknek:

• biztosítjuk a 1,5 méteres védőtávolságot;
• az egymással szembeni munkaállomások helyett egymás melletti vagy elfordított munkaállomásokat alakítunk ki;
• a munkaállomások közé elválasztó falat, plexiüveget vagy egyéb határolót teszünk;
• a munkaállomások közötti útvonalakat szükség szerint módosítjuk;
• egyéni tereket jelölünk ki, ahol elsődlegesen az adott munkavállaló tartózkodhat;
• jelezzük, hogy a közösségi tereket – például az ebédlőt – a munkavállalók csak létszámkorlátozás mellett használhatják; nagyobb helyeken erre akár külön létszámnyilvántartás is vezethető, vagy online foglalási rendszerrel lehet optimalizálni a létszámot;
• preferáljuk a természetes szellőztetést a közös levegőkeringető rendszerek alkalmazása helyett.

Ha berendelnek, be kell menni

A visszarendeződés fontos előkészítő feladatai közé tartozik a veszélyhelyzet alatt elmaradt foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok elvégzése is. Sőt, a krónikus betegséggel küzdő munkavállalók soron kívüli alkalmassági vizsgálata is indokolt lehet, hogy kiderüljön, biztonsággal visszahelyezhetők-e az irodai munkakörnyezetbe – mondta Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Azok számára, akik tartanak a munkahelyükre való visszatéréstől, de nincs valamilyen objektívnek tekinthető okuk arra, hogy továbbra is otthonról dolgozzanak, van egy rossz hírünk.

a PwC szakjogászai szerint. Joga van viszont a munkavállalónak arra, hogy a kockázatértékelésben megjelenő védőeszközöket kérjen a munkavégzéshez (ez munkakörtől függően lehet maszk, fertőtlenítő, kesztyűt stb.).

Jön a home office forradalma?

Nem csak az egyes irodák, az irodaházak szerepe is megvan a védekezésben – az ő plusz feladataik közé tartozott az alacsony bejárási arány mellett is a kézfertőtlenítők kihelyezése, a takarítási ciklusok sűrítése, a gépészeti rendszerek átállítása, a légkezelő berendezések és a liftek átprogramozása, a vízhálózat kezelése.

A heteken át teljesen használaton kívüli rendszereket fertőtleníteni is kell, nehogy azokon keresztül terjedjen el valamilyen kór, például a legionáriusbetegség, ami ellen védekezni folyamatos üzemeltetői előírás és feladat egyébként is, az irodaház-üzemeltetőknek már nagy rutinja van benne.

Az IFK szerint mindezek jelentős pénzügyi többletterhet jelentettek a cégeknek, és jelentenek majd továbbra is. De számukra egyéb kihívást jelentő hozadéka is van a járványnak: az ágazati szakértők szerint ugyanis bár a nyár végére nagyjából visszaállhat a veszélyhelyzet előtti bejárós létszám a munkahelyeken,

Már csak azért is, mert minden jel arra mutat, hogy a jövőben a világjárványok az eddig megszokottnál gyakoribb jelenséggé válhatnak.

Takács Ernő, az IFK elnöke a változó igényekre példaként azt hozta fel, hogy a megkövetelt nagyobb munkaállomás-távolságok miatt egyes szektorokban már most tapasztalható a bérelt irodai területek növekedése.

Ez a jobban eleresztett és/vagy feltétlen munkahelyi munkavégzésre rászorított cégeknél opció lehet, ugyanakkor a másik oldalon ott van a home office térhódítása is, amelynek hosszú távú hatásait még aligha tudjuk felmérni, de nem valószínű, hogy nyom nélkül múlna el ebből a szempontból az elmúlt pár hónap.

Ingatlanpiaci szakértők már a lezárások kihirdetése óta spekulálnak azon, hogy a járványhelyzet globális home office forradalmat robbanthat ki, ami ha megtörténik, jelentős hatást gyakorolhat az irodapiacra.

Gondoljunk csak bele: ha egy cégnél rájönnek, hogy a dolgozóknak nem feltétlenül fontos heti 5 napot bejárnia, képesek a hét egy részében hatékonyak lenni otthonról vagy egy kávézóból is, akkor miért fizetnének akkora irodaterületért, amelyen egyszerre szellősen elfér az összes alkalmazott? Ha a dolgozó nincs bent, nem emeli a rezsit, nem a céges kávé- és egyéb ellátmányt fogyasztja (már ahol van ilyen), vagyis

Ez a másik oldalról egyúttal azt jelenti, hogy amit a munkaadó megspórolt, azt a munkavállaló elkölti, plusz ott van még az is, hogy az elsőre vonzónak tűnő home office lehetőség nem biztos, hogy akkor is annyira jó, ha kötelezővé válik. Tehát az első körös kényelmi szempontok mellett érdemes ezeket is bekalkulálni, és érvként bedobni, ha a munkáltatónk a mostani tapasztalatok után az otthoni munkavégzés irányába tolna minket.

A jövő irodaháza mobillal hívható lifttel

Az persze azért nem valószínű, hogy tömegével üresednének meg irodák a közeljövőben. Egyrészt sokak igénylik, hogy ha nem is mindig, de azért rendszeresen bejárhassanak valahova dolgozni, például mert nem alkalmas a lakásuk hosszú távon munkára, vagy mert nem elég koncentráltak otthoni környezetben.

Másrészt mert olyan irodai munkák is szép számmal vannak, ahol nem elég rutinmunka lenyomása, kell az a kreatív plusz is, amit a napközbeni interakciók jelentenek a kollégák között. Épp ezért olyan előrejelzések is vannak, amelyek szerint a klasszikus irodai munkahelyi környezethez képest 

“Ez a kollaborációs területek erősítését jelenti majd, illetve ezeknek a méreteit jelentősen növelni fogják, ami ki fogja egyensúlyozni a home office irodaterület-csökkentő hatását” – vélte Szilvási Pál.

Az új irodaházakban emellett szinte biztosan nagyobb hangsúly esik már a tervezésekor is a fertőzésveszély csökkentésére.

Vannak olyan megkeresések, hogy a jövő irodaházai érintésmentesek legyenek, dolgozunk az érintésmentes WC-ken és azon, hogy a liftek kezelőfelülete esetleg kártya-beolvasással, hívása mobil applikációval működjön

– mondta Szilvási hozzátéve, hogy ők mint irodafejlesztők optimisták. Az IFK-nál már vizsgálják a frisslevegő-befújási rendszerek kiegészítését kórházakban is alkalmazott szűrőkkel, UV-s csírátlanítókkal, ami meggátolná a fertőzések esetleges terjedését a szellőzőkön keresztül. A bérlő igények nem csak az épületkialakítás, hanem a bérleti szerződések szintjén is változhatnak az egyesület szerint a koronavírus hatására, várhatóan a bérlők több féket, több “break opciót” szeretnének majd ezekben érvényesíteni.

Nem térdel le a járványtól a magyar piac

Az IFK-t megkérdeztük arról is, milyen jövő várhat az utóbbi években dinamikusan növekvő magyar irodapiacra a járvány után, mekkora törést okozhat a mostani helyzet. Mint írták, az első negyedéves számokat a járványhelyzet abszolút nem befolyásolta, a dinamika töretlen, a fejlesztők haladnak tovább a már megkezdett fejlesztésekkel, a futó építkezéseken nem észlelhető lassulás. Ma Magyarországon 200-220 ezer m² iroda épül, ezeknek a már a 60-70 százaléka bérbe is van adva.

Jövőre ugyancsak kb. 200 ezer m² iroda építése várható. A piacra a fővárosi fókusz a jellemző, és az IFK szerint a budapesti, magyarországi piac sokkal erősebb most, mint a 2008-as válság kirobbanásakor volt. Nagyobb bérlői megkeresésekben, székházprojektekben (vagyis azoknál az ügyfeleknél, akik jövőbeni költözésük tervezett időpontja előtt már 2-3 évvel elkezdenek tájékozódni) nincs megtorpanás. 

Az úgynevezett investment tranzakciókra a lassabb döntési mechanizmusok miatt lehet ennek az időszaknak hatása, de ez vélhetően az utolsó negyedévre visszaáll a korábbi szintre. Headline rentre és az ösztönzők mértékére sincs hatása ennek az időszaknak, de vannak a bérleti díj negyedéves fizetése helyett havi fizetést kezdeményező bérlői megkeresések – közölte az IFK.