A magyar autósok is megérzik az amerikai-iráni konfliktust

Donald Trump szombaton írta ki Twitterre, hogy újabb szankciókat vet be Irán ellen, hétfőn pedig alá is írta az ország vallási vezetője Ali Khamenei ajatollah és munkatársai, valamit az iráni Forradalmi Gárda parancsnokai elleni szankciókat.

A hétfői döntés már a sokadik lépés volt a két ország egyre mélyülő konfliktusában, ami azóta tart, hogy Donald Trump tavaly májusban egyoldalúan felmondta az iráni atommegállapodást. A feszültséggel járó bizonytalanság és a két ország közötti üzengetés nagy hatással van az egész világot érintő olajárakra is.

Trump a nukleáris megállapodás tavalyi felmondása óta bevezetett szankciókkal egy sor kulcsfontosságú területen megnyomorította a perzsa állam gazdaságát. Washington sorra vágta el Teheránt a nemzetközi pénzpiacoktól, főleg a fő valutabevételi forrásnak számító olajkereskedelemtől. Egyes elemzők szerint a napi 15 millió hordós olajexport 4-5 millió hordónyira esett vissza.

A feszültség ráadásul már nemcsak az Egyesült Államok és Irán között létezik, hanem Irán és más, az olajtermelő országokat tömörító OPEC-tagok között is, ugyanis Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek az iráni olajexport miatt kialakult hiányt a saját kitermelésük és exportjuk növelésével kompenzáltak. Teherán szerint az ilyen, nyerészkedő magatartás ellentétes az OPEC céljaival, és akár a szervezet szétszakadásához is vezethet.

A legújabb szankció bejelentése után hetek óta nem látott magasságokba emelkedett az olaj világpiaci ára. A Brent hordónkénti ára 61,77 dollárról a hét végére 65 dollár fölé emelkedett, ami több mint 5 százalékos növekedést jelent.

A benzin drágulása pedig előbb-utóbb minden termék drágulását hozhatja magával az emelkedő szálíltási költségek miatt.

Pletser Tamás, az Erste energiapiaci elemzője korábban elmondta az Indexnek, hogy az olaj világpiaci ára – nagyon leegyszerűsítve a dolgot – leginkább attól függ, hogy mennyit termelnek belőle, és mivel a világ legnagyobb olajtermelői az OPEC-en keresztül kartellbe szerveződtek, könnyen tudják szabályozni, hogy mennyit termeljenek. Például ha túl alacsony az olaj ára, visszafogják a termelést. A szervezet nemrég megállapodott, hogy június végéig korlátozza a kitermelést, ezzel mesterségesen fenntartva az olaj árát.

2019 első negyedévében az árfolyamok 30 százalék körüli mértékben emelkedtek, ami az elmúlt évtizedben sosem látott emelkedést jelent. Ehhez hasonló, 40 százalékos áremelkedés 2009 második negyedévében volt.

Emiatt a mesterséges árfelhajtás miatt, kiegészülve az elhúzódó venezuelai válsággal már eddig is magasan volt az olaj ára, erre jön rá az iráni-amerikai konfliktus. Az ábrán jól látszik, hogy az olaj világpiaci ára már a konfliktus kiéleződésekor emelkedett meg leginkább, az amerikai drón lelövése után. Kedden, Donald Trump hétfőn részletezett újabb szankciói után aztán megint növekedett valamelyest.

Viszont jó hír az autósoknak – és a szállítási költségek miatt mindenkinek –, hogy az olaj ára a jövőben várhatóan csökkenni fog. Ennek oka az Egyesült Államok saját olajtermelésének folyamatos emelkedése, és az, hogy júniusban lejár az OPEC-országok összehangolt kitermeléscsökkentése is.

A magyar benzinár szerdán követte a legújabb világpiaci trendeket, a Mol áremelése után a benzin literenkénti átlagára 378 forintra, a gázolajé 391 forintra nőtt.

Mivel a venezuelai és az iráni geopolitikai konfliktus közül még egyik sem tért nyugvópontra, az olajjal való kereskedés, és ezeken keresztül az olajkereskedő cégek részvényeivel való kereskedés kockázatosabbá vált.

Úgy tűnik, ez az arany árfolyamának kedvez leginkább, ugyanis a befektetők óvatosabbá váltak a részvénypiacokon, a mostani konfliktus és az Amerika és Kína között elhúzódó kereskedelmi háború is növeli az arany árát, a folyamatot pedig tovább erősíti az inflációs félelmek felerősödése.

A Yahoo pénzügyi elemzőkre hivatkozva írja, hogy a gyenge dollár és a közel-keleti kockázatok miatt az arany jó befektetésnek tűnik. Ez mindig így volt, amikor az emberek túl bizonytalannak ítélték meg a világpiaci folyamatokat, hosszabb-rövidebb ideig aranyba fektettek be.

(Borítókép: Egy dolgozó leemeli a töltőpisztolyt a tankolás előtt egy töltőállomáson a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron. Fotó: Mohai Balázs / MTI)