Máris munkaerőhiány van az Egyesült Királyságban

Közel három évtizede nem volt akkora munkaerőhiány az Egyesült Királyságban, mint idén, adta hírül a Guardian. Egy hatezer munkaadó bevonásával készült felmérés szerint az ipari cégek 81 százaléka, míg a szolgáltatószektor cégeinek 70 százaléka mondta azt, hogy nehézségeik adódtak, amikor megfelelő képesítésű munkaerőt kerestek. Adam Marshall, a brit iparkamara elnöke szerint a kormánynak sürgősen fel kell ismernie, mekkora léptékű máris a munkaerőhiány.  

Eközben a brit kormány éppen hogy szigorítaná az uniós állampolgárok munkavállalását a szigetországban a brexitet követően. Sajid Javid, brit belügyminiszter 80 százalékkal csökkentené az EU-ból történő bevándorlást az unióból való kiválás után, kiterjesztve az EU polgáraira is az EU-n kívülről érkezőkre máris érvényes 30 ezer fontos minimum bérküszöböt.

Adam Marshall, az iparkamara elnöke elmondta, hogy a kormány terveivel kapcsolatos aggályokat komolyabban kéne venni, és biztosítani kellene a vállalatok számára, hogy hozzáférjenek minden képzettségi szintű munkaerőhöz, durva költségek és bürokratikus buktatók nélkül. 

Az Egyesült Királyságban 1975 óta nem volt ennyire alacsony a munkanélküliség, ami megnehezíti a cégeknek, hogy béremelés nélkül találjanak képzett munkaerőt. Az EU-ból érkező bevándorlók száma pedig a fenyegető brexitnek és a gyenge angol fontnak köszönhetően máris egyre alacsonyabb, hat éve nem érkeztek ilyen kevesen az EU-ból. 

A brit iparkamara szerint a gazdaság máris stagnálni látszik az év kezdetével a brexitet övező bizonytalanságnak köszönhetően. A cégek lassuló növekedésről és romló piaci bizalomról számolnak be országszerte. De nem csak a gyárakat viseli meg a munkaerőhiány, a szolgáltatószektor is nehézségekkel küzd. A bankokat, hoteleket, éttermeket magába foglaló szegmens, amely a brit gazdaság négyötödét teszi ki, gyengülő belföldi értékesítésről számol be. 

Hiába a kevés képzett munkaerő, a cégek gőzerővel pörgetik a gyártást, mivel próbálnak felhalmozni a termékekből arra az esetre, ha esetleg a brexitet követően határellenőrzés lép érvénybe, és nehézkessé válik az alapanyagok beszerzése. Tehát furcsa módon a brexit körüli pánik rövidtávon a termelés élénkülését hozta az Egyesült Királyságban, mivel mindenki próbál arra az eshetőségre felkészülni, hogy esetleg érdemi megállapodás nélkül lépnek ki az EU-ból (ez volna az úgynevezett alku nélküli, no-deal Brexit). 

Közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági élénkülés csak rövid távú lesz, és ha elhárulnak a veszélyek a cégek feltehetően inkább leépítik a készleteiket, ahelyett, hogy tovább folytatnák a túltermelést.