Novák Katalin ősszel nagy dobásra készül

Az államfő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy míg ötven éve a világpopuláció ötöde európai volt, ma már csak az egytizede. Az uniós országok a globális népesség 6 százalékát adják ma, 2070-re pedig ez 4 százalékra csökken. „Ha nem fordítunk figyelmet Európa népességcsökkenésére, komoly hibát követünk el” – figyelmeztetett Novák Katalin, hangsúlyozva, hogy Európa gazdasági szempontból is egyre kevésbé globális szereplő, „a kérdés az, hogy ezen tudunk-e változtatni”.

A köztársasági elnök emlékeztetett, hogy Európában is lesznek idén választások, 400 millió európai állampolgár kap lehetőséget arra, hogy meghatározza az európai politika irányát. Közvetlenül a választások után, az év második felében az uniós csatlakozásának 20. és NATO-csatlakozásának 25. évfordulóját ünneplő Magyarország veszi át az Európai Unió elnökségét.

Magyarország ismét bebizonyítja majd, hogy képes jó elnöke lenni az Európai Tanácsnak

– idézte Novák Katalint az MTI.

A magyar soros elnökség fontos témái közül kettőt kiemelve a köztársasági elnök ismét rögzítette a demográfiai kihívásokat és annak fontosságát, hogy felgyorsítsuk a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását.

Az elmúlt évre visszatekintve Novák Katalin úgy fogalmazott, mindannyian egyetérthetünk abban, hogy 2023 nagyon nehéz év volt, amelynek kihívásai az idei évben is dominálnak. Tíz kihívást is említett:

• A háborús konfliktusokat – kiemelve az ukrajnai és az izraeli–palesztin háborút –,
• a gazdasági nehézségeket,
• a politikai bizonytalanságot és előrehozott választásokat számos országban,
• a növekvő társadalmi feszültségeket,
• a természeti katasztrófákat,
• a tömeges illegális migrációt,
• a dezinformáció jelenségét,
• a mesterséges intelligencia nagymértékű megjelenését,
• a rejtett politikai ambíciókat dédelgető nem politikai szereplők tevékenységét
• és a csaknem monopol helyzetben lévő technológiai cégek befolyását.

A kérdés, hogy a nemzetközi közösség, a világ vezetői hogyan kezelik ezeket a kihívásokat – mutatott rá a köztársasági elnök, megjegyezve, hogy bár eddig meglehetősen elégtelenek voltak a kihívásokra adott válaszok, 2024 hatalmas lehetőséget kínál, hiszen a demokrácia, a választások éve lesz világszerte: 76 országban mintegy négymilliárd embert érintenek, a világ tíz legnépesebb országából nyolcban tartanak választásokat. Az államfő reméli, hogy mindenkinek egyenlő esélye lesz a részvételre, és a választások kimenetelét mindenhol tiszteletben tartják.

Novák Katalin Magyarországról szólva a tavalyi év emlékezetes eseményei közül kiemelte Ferenc pápa apostoli látogatását, az atlétikai világbajnokságot, a két új magyar Nobel-díjast, Karikó Katalint és Krausz Ferencet, valamint azt, hogy a magyar futballválogatott a selejtezőkből veretlenül jutott ki az Európa-bajnokságra.

A köztársasági elnök Magyarországot biztonságos és családbarát országnak nevezte, amely egyre népszerűbb a befektetők körében is. Tavaly több mint 13 milliárd euró befektetés érkezett az országba, 19 ezer munkahelyet teremtve.

Magyarország a nyugati orientációjú országok közé tartozik, nyugati szövetségek tagja, de a világ más részeivel is pragmatikus kapcsolatokat és együttműködéseket épít és ápol

– húzta alá Novák Katalin.

104 nap külföldön

A köztársasági elnök beszélt arról is, hogy az elmúlt másfél évben megpróbált nagy hangsúlyt helyezni a nemzetközi kapcsolatokra és a diplomáciára.

A helyszínnel kapcsolatban – amely még pár napig egy Renoir-kiállításnak ad otthont – kiemelte a frankofón kapcsolatok fontosságát. Elmondta, hogy kezdeményezésére a kormány 1,5 milliárd forintot fordít a magyar–frankofón kapcsolatok fejlesztésére az elkövetkező években.

A népességcsökkenés elleni küzdelem fontosságát megismételve emlékeztetett a tavalyi Budapesti Demográfiai Fórumra és saját kezdeményezésére, a családbarát elnökök hálózatának létrehozására. A magyar EU-elnökség alatt ősszel szintén szerveznek egy demográfiai eseményt. Novák Katalin egy másik kiemelt őszi eseményt is megemlített: Budapestre invitálja a világ női államfőit.

A diplomatákhoz szólva leszögezte, bár ma más a diplomácia, mint egy évtizede volt, az államfők például közvetlenül kommunikálnak egymással, a diplomaták jelentik a hiteles forrást országaik számára, és amit Magyarországról átadnak, az meghatározó. Tudják, mikor jelezzenek valamit vagy mikor ne tegyék. Arra ösztönözte őket, hogy keressék a jó együttműködést Magyarországgal és Magyarországon.

Michael Wallace Banach apostoli nuncius beszédében felhívta a figyelmet azokra az idősekre, nőkre és gyermekekre, akik a háborúk és más konfliktusok miatt szenvednek világszerte. Aggodalmát fejezte ki az izraeli–palesztin konfliktus, valamint az Ukrajnában zajló háború miatt. Az apostoli nuncius szerint tárgyalások útján kell véget vetni a konfliktusoknak. Felidézte Ferenc pápa egyik gondolatát, amelyet tavaszi magyarországi apostoli látogatásakor mondott: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre. Az apostoli nuncius reményét fejezte ki, hogy Magyarország az új évben is aktív diplomáciai szerepvállalással igyekszik keresni a nemzetközi konfliktusok békés megoldásának lehetőségét.