„Nem gondolja, hogy dolga lenne a stadiontúlárazások ügyében?”

Mint azt megírtuk, Polt Péter a múlt héten benyújtotta az Országgyűlésnek az ügyészi szervezet tavalyi munkájáról szóló beszámolóját, amelyet az ügyészség közleményben, a legfőbb ügyész pedig tízperces videóüzenetben foglalt össze.

Nem gondolja, hogy dolga lenne?

A Legfőbb Ügyészség irányítása alá öt fellebbviteli főügyészség, 21 (a fővárosi, 19 megyei és a központi nyomozó) főügyészség tartozik, míg a fővárosban és a megyékben 124 helyi (járási és járási szintű) ügyészség működik. 2019 óta az ügyészségi nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség és annak öt regionális nyomozó ügyészsége végzi. Polt Péter beszámolója szerint 

Az ügyészi szervezet szempontjából döntő jelentőségű volt a 3/2004. (II. 7.) AB-határozat, amely tisztázta az ügyészi szervezet helyzetével, a legfőbb ügyész szerepével összefüggő alkotmányossági kérdéseket. Az Alkotmánybíróság az ügyészséget a szélesebb értelemben vett igazságszolgáltatás rendszerében helyezte el, külön is hangsúlyozva, hogy a legfőbb ügyész a neki alárendelt szervezetnek szakmai és nem politikai vezetője.

Nos, akár így van, akár úgy, a legfőbb ügyész folyamatosan politikai támadásoknak van kitéve. Erről árulkodik az is, hogy 2021-ben az országgyűlési képviselők 127 esetben fordultak írásbeli választ igénylő kérdéssel Polt Péterhez. A legaktívabb kérdező a DK-s Vadai Ágnes volt, aki nem kevesebb mint 57 kérdést tett fel egy év alatt a legfőbb ügyésznek. Ilyeneket például:

• Lehetséges az, hogy a közvagyonért felelős tárca nélküli miniszter is eltitkolt vagyonnal rendelkezik?
• Nem gondolja, hogy dolga lenne a stadiontúlárazások ügyében?
• Hogyan ítéli meg a Gyurcsány Ferenc nevében folytatott, őt lejáratni kívánó, megtévesztő telefonos kampányt?

A 127 kérdés egy része egyébként konkrét, folyamatban lévő ügyre irányult, ami kétségkívül nem könnyítette meg a válaszadó dolgát.

Másfél százezer bűncselekmény

A rendszerváltozás óta még soha nem volt ilyen alacsony a regisztrált bűncselekmények száma: 154 012. Ha azt vesszük, hogy tíz évvel korábban, 2012-ben ugyanez a szám még 472 236 volt, akkor a fejlődés valóban szembetűnő. Tavaly a másfél százezer bűncselekménynek 78 038 elkövetője volt.

A kedvező bűnügyi adatok között vannak kevésbé örvendetesek is. Az egyik legnagyobb ugrás – nyilván a migrációhoz kapcsolódóan – az embercsempészésnél következett be: 2019-ben 90, 2020-ban 257, tavaly pedig 635 ilyen bűntettet rögzítettek. Hasonló dinamizmus tapasztalható a korrupciós bűncselekményeknél is. A hivatali vesztegetések száma évről évre nő: 2019-ben 242, 2020-ban 1978, 2021-ben 5976 ügyben indult eljárás. Polt Péter a hivatali vesztegetések magas számát így magyarázza:

A büntetőjogi értelemben vett korrupciós cselekmények statisztikai mutatói alapján az a következtetés vonható le, hogy a hivatali vesztegetések száma lényegében nem változott. A regisztrált cselekmények előző évhez viszonyított növekedése alapvetően néhány olyan üggyel magyarázható, amelyben tömegesen került sor közélet tisztasága elleni cselekmények felderítésére (például az egyik ügyben több mint 4000 rendbeli cselekmény miatt van folyamatban eljárás).

OLAF és EPPO

A beszámoló kitér az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködésre. 2021-ben az OLAF két igazságügyi ajánlást tett a magyar ügyészségnek. Mindkettő folyamatban lévő nyomozást érintett. Vagyis az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik hazánkban nyomozás.

A magyar ügyészség az elmúlt öt évben OLAF-ügyek kétharmadában emelt vádat, ami csaknem duplája az uniós átlagnak.

Ugyancsak jó munkakapcsolatot sikerült kialakítani Polt Péter szerint az Európai Ügyészséggel (EPPO) is, 2021 áprilisában – a korábban megkezdett egyeztetések eredményeként, a nem csatlakozott országok közül elsőként és eddig egyedüliként – a magyar legfőbb ügyész és az Európai Ügyészség főügyésze aláírta a két intézmény közötti együttműködési megállapodást.

Váderedményesség, mértékes indítvány

Az eredményesség mérésénél alapvető jelentőségű, hogy a bíróságok milyen arányban osztják a vádhatóság álláspontját.

Azaz a bíróság tavaly 49 898 terheltnél a váddal, illetve a végindítvánnyal minden tekintetben megegyezően állapította meg a büntetőjogi felelősséget. A beszámoló megfogalmazása szerint ennek a mutatónak az ügyészségi tevékenység értékelésekor legalább akkora jelentősége van, mint a váderedményességnek.

Hasonlóan fontos, az eljárásokat gyorsító eszköznek tartja a legfőbb ügyész az úgynevezett „mértékes indítvány” alkalmazását, vagyis amikor az ügyészség indítványt tesz a büntetés konkrét mértékére arra az esetre, ha a terhelt a bűnösségét az előkészítő ülésen beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. A tapasztalat azt mutatja – állítja Polt Péter –, hogy a számszerű formában megfogalmazott várható büntetés beismerésre ösztönzi a vádlottakat. 2021-ben a bíróság így csaknem tízezer terhelt beismerő vallomását fogadta el előkészítő ülésen.

Semmisségi igazolás 48 ötvenhatosnak

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény felhatalmazza a legfőbb ügyészt, hogy hivatalból indítványt tegyen a Kúriánál a törvénnyel érintetteknek a semmisségi igazolás kiadása iránt. Az ügyészi indítványnak megfelelően 

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény szerint a legfőbb ügyész kizárólagos joga, hogy a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelentsen be a bíróság jogerős ügydöntő, illetve végleges nem ügydöntő, más rendkívüli jogorvoslattal nem támadható, törvénysértő határozata ellen. Erre 2021-ben hét esetben került sor. A Kúria a már elbírált indítványokban osztotta a jogorvoslati indítványban kifejtett érveket.

(Borítókép: Polt Péter. Fotó:  Soós Lajos / MTI)