Gulyás: Klímaügyben minden a tervek szerint megy, nem sürget minket semmi

6604915836637271720 HUSZ3841
2019.06.25. 12:31

A klímavédelemtől az MTA-n és a CEU-n át a parlagfűszezonig szinte minden témában kérdezték az Országgyűlés európai ügyek bizottságában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert. Kifejezetten az ő kérésére tették a bizottsági ülést kedden reggel fél 8-ra, azonban a képviselőknek nem számolt be arról, miért. 

Gulyás az Európai Unió ügyeiről szóló részletes beszámolóval kezdte a meghallgatást, aminek a legfontosabb témája mégsem ez, hanem a klímavédelem lett. Ez egyrészt köszönhető a téma aktualitásának, hiszen Magyarország nemrég vétózta meg az Unió által 2050-re kitűzött klímacélt.

Másrészt pedig a bizottság tagja Szél Bernadett független képviselő, aki külön bizottsági ülést szentelne a klímavédelemnek – ennek összehívásában pedig a kormány részéről is támogatást kapott. Azonban a kormány a miniszter ma reggeli beszámolója alapján továbbra is kitart a vétó mellett. 

Semmi nem sürget bennünket

– ezzel a mondattal tért rá a klímavédelemre Gulyás Gergely a beszámolójában. Az ülésen meg is indokolta, miért vétózta meg a magyar kormány a 2050-re kitűzött klímacélt: mert már 2030-ra is ki van tűzve az unióban egy hasonló klímastratégia. Ezt a 2030-ig kitűzött tervet senki nem vitatja, azonban abban, hogy 2050-ig minek kell történnie, nincsen megegyezés.

Szerinte Magyarország 1990 óta példátlan mértékben csökkentette a széndioxid-kibocsátását, a 2030-ra kitűzött klímacél megvalósítása pedig a terv szerint halad. Abban Gulyás szerint mindenki egyetért, hogy az államnak tevékenyen részt kell vennie a klímaváltozás elleni harcban, az aktuális céloktól pedig a kormány csak 1-2 százalékkal van elmaradva. A kormány folytatni fogja a házszigetelési programot, valamint komoly támogatást ad most is napenergiára és atomenergiára.

Szél Bernadett független képviselő erre úgy reagált, az 1990-es mérési alapot könnyű tartani, a magyar ipar összeomlásából viszont nem lehet hosszú távon megélni, és szerinte a kormány álláspontja mindössze kincstári optimizmus. Szerinte a 2030-ig szóló terv mindössze egy kidolgozatlan fércmű: még a közlekedésből keletkező széndioxid-kibocsátás emelkedésével is számol az anyag,

miközben Budapesten a szállópor miatt emberek halnak meg. 

Szél szerint a 2030-as klímacél a minimum minimuma, de Magyarország helyzete még ezekben a vállalásokban is kérdéses. A zöldenergiát ugyanis kiszorítja az atomenergia, a Lázár János minisztersége alatt elindított szigetelési program pedig akadozik. 

Túl vagyok már azokon az illúziókon, hogy minden témában értelmes párbeszédet lehet folytatni, amire igen kicsi az esély az ellenzékkel

– így folytatta Szélnek adott válaszában Gulyás Gergely. Szerinte egyértelmű, hogy a kormány alapvetően támogató állásponton van a klímavédelemben, aminek a szempontjából Magyarország eddig is éltanuló volt. Vannak viszont más országok (pl. Lengyelország), ahol a megújuló energiára való átállás komoly anyagi forrásokat igényel. 

GULYÁS SZERINT A LENGYELEKKEL VALÓ SZOLIDARITÁSKÉNT IS LEHET ÉRTELMEZNI A 2050-ES KLÍMACÉL MEGVÉTÓZÁSÁT,

az EU-nak pedig segítenie kell a tagállamokat anyagilag is az átállásban. 

Hozzátette, hogy a klímavédelem globális felelősség, amiben főleg az Egyesült Államoknak és Kínának van szerepe. Azonban míg Trump amerikai elnök felmondta a párizsi megállapodást, addig Magyarország részéről ilyen szó sincs, mert „az alapelvekben mindenki egyetért”. Elmondása szerint a tiszta környezet közös cél, a 28 uniós kormányfő közül a 2030-as klímacélt senki nem tette vitássá, de hozzátette:

ha karbonsemlegességet akarunk, vagy egyáltalán a párizsi célokat tartani, az Paks nélkül nem fog menni.

A tudósok lejáratása a sajtószabadság része

Szél Bernadett az MTA átalakításáról is megkérdezte a minisztert. Gulyás szerint az MTA-t ma nem támadja senki, Magyarországon tudományszabadság van, de

az akadémiai átalakításhoz a tudományszabadságnak semmi köze.

Elmondta, hogy a kormány egy éven keresztül tárgyalt az MTA-val a kutatóhálózat átalakításáról, erről született egy megállapodás is, aminek köszönhetően szerinte a kutatóhálózatnak lényegesen több forrás jut majd. Az állami források viszont állami felelősséggel járnak, és szerinte hosszútávon látszódni fog, hogy eredményes lesz az átszervezés. 

Bana Tibor jobbikos képviselő szerint viszont a kormányközeli bulvárlapok támadásai lejáratják az akadémia működését. Gulyás erre azt válaszolta, minden sajtóorgánumnak megvannak a maga pártszimpátiái, az MTA elleni kemény hangnem pedig a sajtószabadság része.

Szél Bernadett arra is rákérdezett a miniszternél, mi a kormány álláspontja a CEU maradásával kapcsolatban. Gulyás szerint a kormány „érdekesen figyelte a müncheni Technische Universität és a CEU közti tárgyalásokat”, viszont aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy Bajorország jogszabályai megengedik-e az amerikai intézmény működését.

Felkészült a kormány a brit kilépésre

Gulyás szerint Nagy-Britannia kilépése miatt körülbelül 11-15 százalékkal kevesebb uniós forrás jut majd a tagállamoknak, a magyar kormány célja pedig az, hogy a Magyarországra jutó források aránya ennél nagyobb mértékben ne csökkenjen. 

A kormány szerint nem valószínű, hogy az október 31-i kilépési céldátum ki fog tolódni későbbre, így megvan az esélye annak is, hogy megállapodás nélkül távozik majd az Egyesült Királyság az Európai Unióból. Erre a helyzetre Gulyás szerint a kormányzat felkészült, és ha akár holnap következne be a megállapodás nélküli brexit, annak hatásait a kormány enyhíteni tudná. 

Szerinte a britek elsősorban azért szavazták meg a kilépést, mert az akkori uniós vezetők nem voltak kompetensek a migráció ügyében, és

nemcsak a Szíriából és Afrikából, de a Kelet-Közép-Európából történő bevándorlást

is idesorolta a miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Egy platformon Orbánék Macronékkal

Gulyás elmondta, még nincsen elfogadott európai költségvetési tervezet, a kormány pedig már csak jövőre lát esélyt arra, hogy meg tudjanak állapodni a következő hétéves pénzügyi ciklus költségvetéséről.

Intézményi vezetőkről viszont akár már a vasárnapi rendkívüli EU-csúcson dönthetnek. Gulyás szerint a legfontosabb cél a magyar kormánynak, hogy kompetens emberek kerüljenek az intézmények élére, ami az elmúlt öt évre szerinte nem volt jellemző.

Mind a migráció, mind a brexit kérdésében ugyanis a kormány kudarcosnak ítélte meg a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság munkáját. A miniszer szerint változásra van szükség: egy olyan bizottsági elnökre, aki a „szerződések őre lesz”, és minden országgal képes kiegyensúlyozott viszonyra törekedni.

Manfred Webert viszont nem látja alkalmasnak a posztra a magyar kormány, és a csúcsjelölti rendszert sem támogatják, ugyanis szerintük a Spitzenkandidatok (csúcsjelöltek) egyike mögött sincs biztos többség. Gulyás elmondta, mind a francia elnök, mind a visegrádi országok vezetői kifejezték ellenérzésüket a rendszerrel kapcsolatban, közösen pedig blokkolni tudják annak életbe lépését. 

Semmivel nem tartozunk az Európai Uniónak

– ezt mondta Gulyás, amikor az uniós forrásokról kérdezték a minisztert. Szerinte 2004-ben jóval tőkeerősebb országokkal vállaltunk fel piaci versenyt, ezért cserébe kapjuk a kohéziós támogatást, egyébként pedig a 2004-ben érkezett tagországok lényegesen kevesebb forrást kaptak a csatlakozás utáni években, mint a 80-as években csatlakozó görögök, spanyolok vagy portugálok. 

Gulyás szerint jól állunk az uniós pénzek lehívásával, emiatt pedig „nem lesz tragikus, ha csak 2020 második felében tudjuk elfogadni az új költségvetést”. A miniszter szerint amíg nincsen teljes konszenzus a tervezetről, addig nem lesz költségvetés sem. 

Elmondta, Magyarország bizonyos pontokhoz ragaszkodik, ilyen az agrárpolitika, a kohéziós alap támogatásai, és a határvédelmi költségek biztosítása. Emiatt pedig a magyar kormány sok pontban nem tud egyetérteni a mostani költségvetéstervezettel, és bár a britek kilépése miatt várhatóan „kisebb tortán fognak osztozni” az országok a források szempontjából, Gulyás azt mondta: 

Olyan költségvetést, ahol a Magyarországra irányuló források csökkennek, nem tudunk elfogadni.

Az Európai Unió stratégiai agendájáról Gulyás elmondta, bár sok területen csak általánosságokat fogalmaznak meg, az Unió országai az értékviták és a különbségek miatt lényeges kérdésekben nem tudnak egyetérteni. A miniszter szerint az általános célok között a lényeg az, hogy Magyarország is egyet tudjon érteni az agendával, a prioritásokról pedig a visegrádi országok is egyeztetnek egymással.

Oláh Lajos
Oláh Lajos
Fotó: Huszti István / Index

Isztambultól a parlagfűig

Emellett sok más témát is felhoztak a képviselők a miniszternek, aki szinte az összesre készségesen válaszolt, egyedül Farkas Flórián ügyeire és az OLAF nyomozásaira nem tért ki bővebben Gulyás Gergely. A kormány határozatlan időre letett a közigazgatási bíróságok létrehozásáról, egyelőre nem is tervezi azokat bevezetni. Magyarország nem fogja megvétózni az Oroszország elleni szankciókat, de Gulyás szerint öt év után érdemes lenne újraértékelni, volt-e értelme azokat bevezetni.

A Fidesz néppárti tagságáról a miniszter úgy fogalmazott, hogy az Európai Néppártnak van szüksége a Fideszre és nem fordítva, ők pedig szívesen nyújtanak segítséget pártcsaládjuknak, cserébe viszont beleszólást kérnek a politikai irányvonal meghozatalába is. 

Gulyás a kormány nevében gratulált Isztambul frissen megválasztott ellenzéki főpolgármesterének is.

Oláh Lajos DK-s képviselő végül a parlagfű kérdését hozta szóba az európai ügyek bizottságának ülésén, és rákérdezett Gulyásnál arra, hogy mit akar a kormány tenni a 2 millió magyart érintő parlagfű terjedése ellen. 

A miniszter elismerte, hogy a parlagfű-helyzet hagy maga után némi kivetnivalót. Szerinte is hatékonyabb fellépésre lenne szükség, és utasította is a kormányhivatalokat, hogy szigorúbban ellenőrizzék a parlagfűirtást. 

(Borítókép: Huszti István / Index)