Oltások és űrfegyverek - ez történt a tudományban 2021-ben

Az mRNS és CRISPR forradalma

Már távolinak tűnhet, de a 2020-as év egyik nagy eredménye volt, hogy az emberiség gyorsabban fejlesztett, tesztelt, és gyártott oltóanyagot a koronavírus ellen, mint ahogy a védőmaszkok gyártását tudta felpörgetni. 2021-ben megkezdődött az oltókampány, ezzel együtt megerősödött az oltásellenesség is. Az mRNS vakcina minden esetre bevált és rengeteg életet mentett meg, felfedezője, Karikó Katalin sorban kapja a tudományos díjakat. A technológia használata csak most kezdődött és nem csak koronavírus ellen lesz használható hanem sok más ellen is.

A járvány nyomán figyelmet kapó antitest gyógyszereket az Alzheimer-kór ellen is bevetették idén, ami komoly ellenvélemények mellett, de ez volt 18 év után az első új hatóságok által elfogadott gyógyszer a halálos neurodegeneratív betegség ellen.

Az anyag és az univerzum

A magyar részvétellel folyó LIGO-Virgo kutatás újabb gravitációs eseményeket észlelt, amellyel már 90-re nőtt az észlelt fekete lyuk ütközések, illetve fekete lyuk és neutroncsillag ütközések száma. A mérések következményei egyébként az univerzum keletkezésével és sötét anyaggal kapcsolatos elképzelésekre is kiterjednek. Lehetséges, hogy a Világegyetem hiányzó tömege mikroszkopikus fekete lyukakban található, amik adott esetben viszonylag akadálytalanul hatolnak át egy bolygón, ami utólag is felismerhető nyomokat hagy.

A fizikusok ezen felül meg elkönyvelhették, hogy a Nagy Hadronütköztetőben is sikerült neutrínókat kimutatni. Németországban pedig megtalálták rég keresett tetraneutront, amitől kicsit újra kell gondolni a világot összetartó erős kölcsönhatás pontos részéleteit.

A Mars és az űrverseny

2021-ben komoly forgalom alakult ki a vörös bolygó körül. A NASA Perseverance szondája február 18-án landolt sikeresen a vörös bolygón, magával vitte az Ingenuity drónt, ami kezdeti nehézségek után egy tucatszor sikeresen repült. Az amerikai eszközök sikeresen igazolták, hogy egy egykor folyó vizet tartalmazó tómederbe érkeztek.

A kínai Csu-zsung marsjáró május közepén szállt le és sikeresen gyűjti a geológiai adatokat a bolygó északi féltekéjén. Kína egyébként nagyon aktív volt űrkutatás terén, megkezdte második űrállomása építését.

Az űrverseny és az űrfegyverkezés soha nem látott szintet ért el, amit amerikai tisztviselők lemaradással fenyegető nyilatkozatai és közveszélyes orosz fegyverkísérletek öveznek.

Valahol a tudomány, technika és gazdaság keresztmetszetében volt idén egy kisebb űrverseny is, amely Jeff Bezos és Richard Branson milliárdosok között (és más pályákon Bezos és Elon Musk között) alakult ki, amiben a résztvevőkön kívül mindenki más vesztett.

Szem az égben

2021 az év utolsó napjaira tartogatta a legnagyobb tudományos durranását, ami a Hubble utóda a James Webb űrtávcső (JWST) indulása volt. A másfél évtizedes csúszással, 10 milliárd dolláros költséggel, elképesztő mérnöki megoldásokkal megpakolt űrobszervatórium fellövését óriási izgalom övezte, szombaton sikeresen elindult rendeltetési helyére, ahonnan várhatóan a világ kezdetéig képes lesz ellátni.

Az izgalmak ráadásul csak most kezdődtek: a Webbnek a működéshez még ki kell hajtogatnia magát, ami önmagában is egy kockázatos művelet, de ha sikerül, borítékolható, hogy a következő évek tudományos hírei az általa szállított csodákról fognak szólni.

(Borítókép:  Vincent Kalut / Photonews / Getty Images)