Számos szabály vonatkozik a társasházban élőkre, ám sokan közülük nincsenek tisztában a különböző előírásokkal. Többen is akadnak például, akik szeretik növényekkel elárasztani a lépcsőházat, miközben nincsenek tisztában azzal, hogy ezért akár egymillió forintos bírságot is kaphatnak, ha valaki felnyomja őket. Ugyanígy járhatnak azok is, akik más személyes holmikat tartanak a folyosókon,
ezeknek a tárgyaknak a nem megfelelő, menekülési útvonalakon való elhelyezésével ugyanis kockára teszik a saját, illetve a lépcsőházban élő többi személy életét is, például tűz esetén.
A tűzoltókat évente 5 ezer - 6 ezer alkalommal riasztják lakástűzhöz, ezeknek a riasztásoknak egy része társasházi lakásokban lévő tűzesetek miatt történik. Amennyiben a menekülőutakon nem odaillő tárgyakat helyez el valaki, azzal nemcsak a lakók menekülését, hanem a tűzoltók munkáját is nehezítik. Az ezért kiszabható büntetés 500 ezer forint lehet.
A magas épületek tűzvédelmi ellenőrzésére kétévente kerül sor, melynek felügyeletét a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága látja el. Az ellenőrzést bejelentés alapján is elvégzik, amiről legalább 5 nappal korábban értesítik a társasházat vagy lakásszövetkezetet.
Az ellenőrzésen nemcsak a Tűzvédelmi Házirendet és más vonatkozó iratokat nézik át, hanem a közműfőelzárókat, a menekülési útvonalakat, és az olyan közös használatú helyiségeket is ellenőrzik, mint az egyéb folyosók, a tárolók, pincék és szárítóhelyiségek. Ezekben az esetekben vizsgálják, hogy a kint lévő tárgyakat a jogszabályi előírásoknak megfelelően helyezték-e el. Ezenkívül a tűzoltó készüléket, a kötelező biztonsági jeleket, és azt is górcső alá veszik, hogy az elektromos liftgépházakban, szemétledobókban nem tárolnak-e valamit.
A jogszabályi előírások szerint a menekülő útvonalakon csak úgy helyezhetők el tárgyak, ha az útvonalakat 110 centiméter szélességben – a 2015. március 5. után épült épületekben 120 centiméter szélességben – szabadon hagyják. Tűzvédelmi szabálysértésnek minősülnek a következő esetek:
- ha a kiürítésre szolgáló nyílászárót úgy zárják le, hogy az vész esetén sem nyitható ki – ilyen például a tetőterasz ajtajának lezárása;
- ha az épületek menekülési útvonalain és az azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan a tárolás, illetve ha rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezést felügyelet nélkül üzemeltetnek;
- ha valamivel szűkítik a menekülési útvonalakat, illetve a kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílását;
- ha az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációkat, dekorációkat, szőnyegeket, falikárpitokat és egyéb, nem tárolásra szolgáló, valamint a helyiség rendeltetésével összefüggő tárgyakat helyeznek el az érintett fal vagy padló felületének 15 százalékáánál nagyobb részén;
- ha megszüntetik, eltávolítják, vagy akadályozzák a tűz- vagy füstgátló működését;
- ha a tűzoltási felvonulási utat nem teszik maradéktalanul szabaddá;
- ha valamivel akadályozzák az oltóvízkivételt vagy oltóvíz-felhasználást – például, ha tele van pakolva az a helyiség, amelyben a tűzcsap található;
- ha bármely módon akadályozzák a tűzoltók beavatkozását;
- ha hiányos a tűzoltó készülék készenlétben tartása, karbantartása;
- ha a beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés nem működik és/vagy nincs karbantartva.
Bírságot az kaphat, aki megsérti vagy nem tartja be az előírt szabályokat. A bírság mértéke 10 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet, a büntetési tételek mértékét a jogszabály tételesen felsorolja. Ha a jogszabályokkal nincs tisztában valaki, az nem menti fel az illetőt a felelősség alól, ezért a társasházban élőknek érdemes tájékozódni arról, hogy mire kell ügyelni tűzvédelmi szempontból. Ebben segítséget nyújt a Lánglovagok Egyesület ingyenes online tanfolyama is, amely ide kattintva érhető el.
(Femina)
(Borítókép: Lakások. Illusztráció: Getty Images)
