Felix Mendelsshon nevét a legtöbben ismerjük, egyik leghíresebb művét, egy e-moll hegedűversenyt pedig feltehetően hallottuk is. Ám nővére, Fanny, a kevéssé ismert, elfeledett, de tehetséges nők múzeumában különtermet kapna a közel 460 általa komponált művével, amik közül az első 41 éves korában, egy évvel a halála előtt jelent meg a saját neve alatt.
Zeneszerzőnek született Fanny Mendelssohn
Fanny már fiatalon is megcsillogtatta tudását: zeneszerzés tanára, Carl Friedrich Zelter, is „különleges tehetségű gyermeknek” nevezte. A lány nemcsak fantasztikus előadó volt, hanem kiváló zeneszerző is, ahogy öccse, Felix. Igen ám, de szigorú apjuknak konkrét elképzelései voltak lánya jövőjével kapcsolatban:
„Felixnek talán hivatása lesz a zene, míg számodra nem lehet más, csupán személyiséged ékessége.”
Fanny ennek ellenére nem tudott ellenállni az őt feszítő kreativitásnak és számtalan zenei ötletét papírra vetette. Az idősebb testvér majdnem minden művét megmutatta Felixnek, és bár a fiú igyekezett támogató lenni, a véleménye neki is az volt, hogy Fanny műveit nem kellene kiadni:
„Valóban asszony volna?” – ilyen volt a világhírű zeneszerző férfinadrágos szerelmeChopin és Georges Sand szerelme egy év után véget ért, utána a zeneszerző leginkább pótanyaként tekintett a különc írónőre.
Tovább olvasom„Fannyt ismerve azt kell mondjam, sem a hajlandóság, sem az elhivatottság nincs meg benne ahhoz, hogy valódi szerzővé váljon.”
Ettől függetlenül Felix kiadta Fanny egy-két művét a saját neve alatt, az egyiknek Olasz dal a címe. Erre a tettére akkor derült fény nyilvánosan, amikor Felix Mendelssohnt a Buckingham Palotában tett látogatásakor arra kérte Viktória királynő, hogy a zeneszerző játssza el egyik kedvenc darabját. Felix megkérdezte, melyik lenne az, mire őfelsége közölte, hogy az Olasz dal. Ekkor Felixnek be kellett vallania, hogy ez nem az ő szerzeménye, hanem Fannyé.
Harc volt az egész élete
Fanny kislány korától kezdve küzdött azzal, hogy hogyan feleljen meg családja elvárásainak, és hogyan adjon teret művészi tehetségének. 26 éves volt, amikor kitört a kolerajárvány, és miközben ő ápolta az egész családot, fogadta a férjéhez érkező tanítványokat, és rendben tartotta a hímzett textilszalvétákat, „szabadidejében” megírt egy négyszólamú művet orgonakísérettel, amelynek a Kolera-kantáta címet adta. Felix, mivel nem szerette a kantátákat, ezért azt mondta nővérének, nincs érzéke a kórusművek írásához. Fanny ezután soha többet nem írt kantátát.
Az egyetlen férfi, aki valóban támogatta a nő művészetét, férje, Wilhelm Hensel festőművész volt. Annak ellenére, hogy fikarcnyit sem értett a zenéhez és botfüle volt, azt mondta Fannynak, hogy csak akkor veszi el feleségül, ha a nő folytatja a komponálást. Ez az egyetlen tündérmesébe illő elem történetünkben, hiszen feltehetően a szerető férjnek köszönhetjük, hogy Fanny Mendelssohn továbbra is alkotott. A nagyszerű zeneszerző műveiből csak 1990-ben készült tételes katalógus, addig művei egy berlini archívumban porosodtak.
„Patkánylyukban” találkozgatott szerelmével a leghíresebb magyar zeneszerzőLiszt Ferencben lángolt a szerelem Marie d´Agoult iránt, mégsem tudott lemondani a kalandokról.
Tovább olvasom
Unokatestvérét vette feleségül Bach, 20 gyermekéből csak 10 élte meg a felnőttkortKét feleségétől Bachnak hat fia született – csak egy nem foglalkozott zenével.
Tovább olvasomMás elfeledett zeneszerzőkről is írtunk, például arról, aki a Csendes éjt alkotta: cikkünket itt olvashatod el.
Mozart művének hitték a Csendes éjt, pedig egy falusi tanár írtaÍgy lett a világ legismertebb karácsonyi dala a Csendes éj.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
