Az árverés kezdetén még visszafogott volt az érdeklődés, de ahogy híre ment a különleges tételnek, egyre többen szálltak be a versenybe. A határidő végéhez közeledve már másodpercek alatt emelkedett az ár, és a végső összeg előtt az utolsó két licitáló között szinte vérre menő küzdelem bontakozott ki. Végül a rendszer időkorlátja lezárta az aukciót, és a 48. sikeres leütés után a Petőfi-vers gazdára talált.
Így ért el milliókat az 1 forintról indult Petőfi-vers
Az árverésen a Petőfi-vers eredetileg egy forintról indult, ám gyorsan világossá vált, hogy a gyűjtők komoly összegeket is hajlandók áldozni érte. Az utolsó órákban szinte percről percre ugrott az ár, míg végül megállapodott a kétmillió nyolcszázötvenezer forintos rekordösszegnél.
Bár a vásárló személyét nem hozták nyilvánosságra, az aukciósház szerint egy komoly gyűjtőről van szó, aki nyilván tisztában van a kézirat különleges értékével. Felmerült a lehetőség, hogy egy közgyűjtemény is beszállhatott a licitbe, de végül egy magánszemély vitte el a ritkaságot. Egyes találgatások szerint egy jelentős magángyűjtemény bővülhetett ezzel a ritkasággal, míg mások úgy gondolják, hogy egy irodalomkedvelő befektető kezére került, aki a jövőben tovább értékesítheti szerzeményét.
Petőfi Zoltán kéziratai sokkal ritkábbak apjáéinál
A liciten elért ár mindenesetre messze meghaladja az eddig előkerült Petőfi Zoltán-relikviák összegét. Noha az ifjabb Petőfi költészete kevésbé ismert, a kézirat jelentősége vitathatatlan: nemcsak egy ritka, személyes dokumentum, hanem egyfajta lenyomata annak a belső vívódásnak, amely egész életében kísérte az apja árnyékában élő fiút. Bár alig félévesen elvesztette édesapját, életének meghatározó része volt az a küzdelem, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Jól példázza ezt 1864-ben írt Búdal című verse.
És még te vagy, hű barátom, ki szeret,
Ki fönntartja én bennem még a hitet;
Ne volnátok, ma megásnám síromat,
Eltemetném velem együtt kínomat.
Zoltán Szarvason, Debrecenben tanult és korán színészi pályára adta a fejét. Emellett verseket írt, alkalmanként prózát, és fordított is. Alakját többen megörökítették – Krúdy Gyula egész kötetet szentelt neki Zoltánka címmel –, hol adatoltan, hol anekdotikusan. Déri Gyula monográfiát is írt róla. Ebből kiderül, hogy összegyűjtött irodalmi hagyatékában van a kéziratok közt három fordított színmű, 150-160 eredeti és fordított költemény, több ismeretterjesztő és fordított cikk és vers, köztük Goethe, Schiller és Georges Sand műveiből. Ám mivel még apjánál is rövidebb életet élt – mindössze 22 év adatott meg neki – nem volt sok ideje bizonyítani.
„Hogy milyen költő lett volna Petőfi fiából, azt természetesen nem lehet megítélni belőle, de hogy írni tudott, s mint irodalmi ember helyet biztosított volna magának az egykorúak közt, arra e vers elegendő bizonyítékot nyújt” – írta róla Déri.
A most elárverezett nyolcsoros költemény megjelenéséről nem tudni, mégsem teljesen ismeretlen: három másik változata megtalálható hazai közgyűjteményben. Mindhármat a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, viszont nincs köztük két teljesen azonos szövegű változat.
De miért érhet meg egy rövid kéziratos vers majdnem hárommillió forintot? Petőfi Zoltán költészete ritkán kerül előtérbe, így minden újonnan felfedezett mű fontos adalék életművéhez. Egész életében próbált kitörni apja hatalmas árnyékából, de sorsa tragikus fordulatokat vett. Költészete érzékeny, melankolikus hangvételű, amelyben az identitáskeresés és a családi örökség súlya is megmutatkozik. Az aukción elkelt vers is olyan darab, amely bepillantást enged e vívódásba, ezért eszmei értéke felbecsülhetetlen.
Petőfi Sándor versei még drágábban kelnek el
Érdekes adalék, hogy más Petőfi-relikviák is komoly összegeket érnek el az árveréseken. Petőfi Sándor saját kéziratai jellemzően 5-10 millió forint körüli összegekért kelnek el, de még Szendrey Júlia fennmaradt írásai is komoly gyűjtői értéket képviselnek. Az irodalmi kéziratok piacán az utóbbi években egyre növekvő kereslet tapasztalható, különösen, ha olyan ritkaságokról van szó, amelyek hosszú ideig lappangtak. A most előkerült vers kapcsán ismét felmerül a kérdés: vajon mennyi elveszett vagy feledésbe merült kézirat vár még felfedezésre a Petőfi-család hagyatékából? Petőfi Zoltán-kézirat rendkívül ritkán bukkan föl a hazai aukciókon: mivel a család relikviáit már a 19. században elkezdték összegyűjteni és közgyűjteményben elhelyezni, alig van magánkézben ilyen jellegű dokumentum vagy műtárgy. Az utóbbi években néhány elveszettnek hitt dokumentum mégis napvilágra került, így könnyen elképzelhető, hogy a jövőben újabb szenzációkra számíthatunk, amelyek tovább árnyalhatják a két Petőfi – apa és fia – irodalmi örökségét.
Ha kíváncsi vagy az öt legkegyetlenebb magyar szerelmes versre, ide kattintva azokról is olvashatsz.
Az 5 legkegyetlenebb magyar szerelmes versLegnagyobb költőink versei a legjobb tanúi, mennyire kegyetlen tud lenni a szerelem.
Tovább olvasom
