A Parkinson-kór egy összetett neurológiai rendellenesség, amelyet több mint 40 különböző tünet jellemez. A legtöbben a kar- és kézremegéssel azonosítják, de a lassú mozgás, az izommerevség és az egyensúlyvesztés is gyakori panasz. A mozgással kapcsolatos tünetek mellett jelentkezhet szorongás, depresszió, demencia, memóriazavar, és megváltozhat a beszéd.
Tíz évvel korábban jelezheti a Parkinson-kórt a szaglásvesztés
Van viszont egy olyan korai tünet, ami nagyon gyakori a Parkinson-kórral élőknél, és évekkel korábban előre jelezheti a betegséget: a szaglás elvesztése. Ez az egyik legelső jel, és általában jóval azelőtt jelentkezik, hogy a mozgással kapcsolatos első tüneteket észrevennék a betegek.
A Parkinson-kóros betegek mintegy 75-90 százaléka tapasztalja a szaglás bizonyos fokú romlását. Egyesek akár tíz évvel a Parkinson-kór diagnózisa előtt beszámolnak arról, hogy elvesztették a szaglásukat.
Arról egyelőre kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre, hogy a pácienseknél miért indul hanyatlásnak ez az érzékszerv. A legújabb vizsgálatok szerint az agy szaglást feldolgozó része, a szaglógumó kisebb volt a Parkinson-kóros betegek egy csoportjánál.
Az egyik népszerű elmélet szerint a betegség folyamata a szaglógumóban kezdődhet.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy a Parkinson-kór egyik fontos jellemzője, az alfa-szinuklein fehérjék hibás összeállásából keletkező csomók a szaglógumóban alakulhatnak ki, mielőtt az agy más részeibe vándorolnának.
A szaglás elvesztése – más néven: anozmia – egyénenként eltérő, hogyan befolyásolja a mindennapi életet. Az ételek élvezete nagy mértékben a szagláson alapul – ami az ízérzékeléssel is összefügg –, így a gyengülő szaglás fogyást vagy súlygyarapodást okozhat. Emellett befolyásolhatja a hangulatot, az emberi kapcsolatokat és az általános életminőséget is. De a szagláselvesztés akár veszélyes is lehet, például ha valaki nem veszi észre az égő ételt, a füst- vagy gázszagot, esetleg romlott élelmiszert fogyaszt.
A szaglásvesztés segíthet diagnosztizálni a Parkinson-kórt
A Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után, és az egyik leggyorsabb ütemben növekvő neurológiai betegség a világon. Nincs rá gyógymód, de komplex terápiával – gyógyszeres kezelés, mozgás, étrend – mérsékelhetők a tünetek, és javítható az életminőség. Magyarországon becslések szerint mintegy 20-30 ezer Parkinson-kóros beteg él.
A betegség kialakulásának pontos oka egyelőre ismeretlen, genetikai és környezeti tényezők együttesen felelősek. Többnyire 60 éves kor fölött jelentkeznek az első tünetek, de ritka esetben akár 40 év alatt is előfordulhatnak.
Felismerésére nincs egy általánosan elfogadott, egységes teszt, több vizsgálat szükséges – neurológiai és fizikai – a pontos diagnózishoz, különösen a betegség korai fázisában. De minél korábban megállapítják, hogy valaki Parkinson-kórban szenved, annál hamarabb kaphat orvosi segítséget. Ezért lényeges a szaglás elvesztése mint az egyik legelső tünet, mert ha a kutatások jobban feltárják ezt a jelenséget, az segíthet a betegség minél korábbi diagnosztizálásában.
Érdemes figyelni a testünk jelzéseire, ez a rák 13 tünete, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A rák 13 tünete, amit nem szabad figyelmen kívül hagyniA rák többféle formában és tünettel jelentkezhet, nem mindig jelzi egy, a testünk valamely részén kialakult csomó vagy dudor.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
