Gyógyszerészek segítenék ki a háziorvosokat, minden megváltozna a patikákban
További Belföld cikkek
-
Már 191 milliárd forintnál jár a Magyarországot sújtó bírság
- Döntött az ügyészség Orbán Viktor március 15-i beszédének ügyében
- A következő évtizedben is a Volán-járatok végzik az autóbuszos közszolgáltatást
- Szaharai por érkezik, lecsap az országra a mediterrán ciklon
- Siralmas képet festenek az iskolapszichológusok: borzalmas mentális állapotban vannak a gyerekek
Az ellátórendszerben az erőforrások szűkössége jellemző, a gyógyszerészi kompetenciák kibővítésével vonzóbbá lehet tenni a pályát a fiatalok számára – fogalmazott Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója. Egy korábbi felmérés szerint a gyógyszerészek többsége vállalná a vakcinációt, a megkérdezettek 56 százaléka szakmai előrelépésként értékelné, ha ezzel bővülhetne feladatkörük – tette hozzá Süle András az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének volt elnöke. Mint elmondta, felelősségi körük ebben hasonló lenne, mint a háziorvosoknak, az így beadható vakcinák köre is ehhez idomulna, azaz az influenza-, a HPV, illetve az utazások előtt ajánlott oltóanyagokat tennék így a lakosság számára elérhetővé.
Könnyebb elérni a patikát, mint az orvost
Süle András ugyanakkor rámutatott, hogy az Európai Unióban naponta 46 millió gyógyszerész-beteg találkozás zajlik, jóval több patika van, mint háziorvosi rendelő. Azaz, ha bizonyos oltásokat erre képzett gyógyszerészek is beadhatnának, az hatalmas terhet venne le az alapellátásban dolgozók válláról, és az érintettek is könnyebben, kényelmesebben tudnának hozzájutni a szükséges oltásokhoz – mondta.
„A magasabb átoltottsággal alacsonyabb fertőzésszámot tudunk elérni, egy járványidőszakban a közforgalmú gyógyszertáraknak mint gyors reagálású egységeknek kiemelkedő jelentősége lenne”– hangsúlyozta. Szerinte ezzel akár a fokozott antibiotikumhasználat és az ebből eredő rezisztencia is visszaszorítható lenne. A lakossági előnyöket bemutató randomizált vizsgálat szerint
a patikai vakcinációval 31 százalékkal emelkedik a lakosság átoltottsága, influenza ellen negyedével, a 65 év felettieknél 10 százalékkal.
Hozzáfűzte, az idősebb korosztály számára Európa-szerte ingyenesen hozzáférhető az influenza elleni védőoltás, de kevésbé nyitottak az új megoldások felé, jobban ragaszkodnak ebben a megszokott szakemberekhez.
Süle András kiemelte, hogy alapos szakmai és szakmapolitikai előkészítést igényel a közforgalmú és kórházi patikákban a vakcináció bevezetése, de „nem kell mindent a nulláról kezdeni”, a Gyógyszerészeti Világszervezet (FIP) már 2021-ben kiadott ajánlást a jogalkotók számára. Mészner Zsófia gyermekgyógyász, infektológus, a The Mission Board on Vaccination in Europe tagja, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója elmondta, hogy ezzel a kérdéssel jó pár éve foglalkoznak, régi előzményei vannak. A háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak már tartanak online edukációhoz kötött, egynapos gyakorlati vakcinológiai képzéseket. Szalóki Katalin hozzátette: a szakma gyermekek oltásában egyelőre nem gondolkozik, biztonsági okokból és a társadalmi elfogadottság miatt.
Így működne a gyógyszertári vakcináció
A gyógyszerészek hasonló képzési struktúrában mikrotanúsítvánnyal igazolhatnák az oltásra való jogosultságot, ami kiterjedne a vakcináció EESZT-ben való rögzítésének lehetőségére – tette hozzá Süle András. Ehhez elengedhetetlen tudniuk, hogy kinek nem adható be oltás, ismerni kell a kizáró egészségügyi okokat, a társbetegségeket – hangsúlyozta. A külföldi minták szerint a betegek kiszolgálásától elkülönítve, egy deklarált idősávban, általában a nyitást követő vagy zárás előtti órában lehetne ezt lebonyolítani, egy nyilatkozat kitöltése után
Azt illetően, hogy ez milyen költségekkel járna az emberek számára, Süle András szerint az oltópontként működő magánszolgáltatók árképzése lehetne kezdetben irányadó, azaz maga az oltás beadása 10-20 ezer forint körüli összeget jelentene, amihez társulna a típusonként eltérő, 10-50 ezer forint között mozgó vakcinák ára.
Omar Lazri, a Sanofi Public Affairs and Patient Advocacy menedzsere, az AIPM vakcina-munkacsoportjának vezetője elmondta, hogy a világ 39 államában, köztük 15 európai országban ez már működő gyakorlat, és a Covid-járvány után duplázódott meg a rendszert alkalmazó országok száma. Sok helyen a bevezetést követően a patikák szolgáltatásai oltási naptár vezetésével és emlékeztetők küldésével is bővültek.
Az első 1-2 évben ezek jellemzően önköltségesek voltak, de ezután integrálódtak az adott országra jellemző finanszírozáshoz.
Süle András szerint ez Magyarországon is hasonló módon működhetne. Hogy erre mikor kerülhet sor, az a Belügyminisztérium jogalkotási szándékától függ, de meglátása szerint a döntéshozók nem zárkóznak el ettől. Az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének volt elnöke szerint erre utal, hogy amikor a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) vándorgyűlésén azt a kérdést tették fel, milyen irányban látja a hazai gyógyszertárak jövőjét az egészségügyi államtitkár, Takács Péter felsorolásában megjelent a vakcináció is.
Évekbe telhet, mire megvalósul
Nemzetközi példák szerint miután megvan a jogszabály, 2-3 évbe telik, mire megvalósul a gyakorlatban, de Lengyelországban vagy Romániában is lassabban ment, keleti szomszédunknál ez négy évbe telt. Megemlítette, hogy Ukrajnában is elindult erre vonatkozó pilotprorgam.
Szalóki Katalin elmondta, hogy az AIPM támogatja a patikai oltások magyarországi bevezetését a nemzetközi példákból kiindulva, hazai viszonyokhoz kialakított szakmai irányelvekkel. Jó lehetőségnek nevezte az alap- és szakellátás munkájának kiegészítésére, tehermentesítésére, ahogy meglátása szerint a lakosság számára is kényelmes megoldás lenne. Úgy véli, hosszú távon népegészségügyi előnyökkel járhat, akár a várható élettartamot is növelheti.
Megjegyezte, hogy a vakcináció a legolcsóbb és a leghatékonyabb prevenciós eszköz olyan országokban, ahol van elérhető oltóanyag. Egy tavalyi kutatás szerint a felnőttek immunizációja 1 euróra vetítve a betegségek elkerülésével akár tizenkilencszeres megtérülést is eredményezhet.