Mi történt a zászlókkal a Holdon?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

1969. július 20-án az Apollo–11 leszállt a Holdra. Neil Armstrong lépett először az égitestre, néhány perccel később követte őt Buzz Aldrin. A két űrhajós majdnem két és fél órát töltött az égitesten, fényképeket készítettek, mintákat gyűjtöttek. Távozásuk előtt otthagytak egy amerikai zászlót annak örömére, hogy ember először idegen égitestre lépett.

A következő Apollo-küldetések űrhajósai is így tettek, mindegyik Holdra szálló egység otthagyott egy-egy zászlót. Mi történt ezekkel az évek alatt? Léteznek egyáltalán?

Ami az Apollo 11–zászlaját illeti, Buzz Aldrin látta, hogy felszálláskor ledöntötte a rakéta ereje, ez tehát biztosan nem áll úgy, ahogy azt a híres képeken látjuk. Később pont Aldrin beszámolója alapján változtattak a zászlóceremónián, és a leszállás helyétől távolabb állították fel a lobogót, hogy ne legyen probléma a felszálláskor.

Öt további zászlót tettek a Holdra az Apollo–12, 14, 15, 16 és 17 űrhajósai (az Apollo–13 ugye soha nem érte el a Holdat bizonyos problémák miatt).

Nagyképünk az Apollo-program történelmi fotóival. Kattintson a képre!

Fotó: Project Apollo Archive / Flickr.com

A technika fejlődésével az űrügynökségek képesek lettek olyan műholdakat küldeni a Hold köré, amelyek részletes képeket tudtak küldeni a felszínről. Ezekből megerősítették, ami az Apollo–11 zászlójával történt, ott fekszik, ahol hagyták. Azt is szinte biztosan állítják, hogy a többi Apollo-küldetés zászlója még mindig áll, legalábbis 2012-ben, amikor a LROC (Lunar Reconnaissance Orbiter Camera) műhold arra járt, még álltak. A NASA honlapján feltett képeken még a zászlók árnyékát is be lehet azonosítani.

A zászlók tehát megvannak, de mi vajon hogy néznek ki? Ezt nem tudják biztosan, mert ilyen részletességgel azért nem tudják megfigyelni az apró tárgyakat. A szakemberek azonban azt gondolják, hogy valószínűleg teljesen kifakultak a szélsőséges körülmények miatt.

A zászlók története amúgy elég érdekes, a NASA eleinte ellenállt a politikai kívánságnak, mondván, hogy feleslegesen veszélyezteti az űrhajósok és a kutatási program biztonságát egy egyértelműen politikai indíttatású közjáték, ráadásul sokáig abban sem volt megállapodás, hogy milyen zászlót is vigyenek fel. Eleinte az ENSZ lobogóját tervezték, de aztán az USA teljesen egyértelművé tette, hogy nem tart igényt a Holdra gyarmatként, így a nemzet teljesítménye előtti tisztelgéssé egyszerűsödött az amerikai zászló kitűzése.