Álmaink forgatókönyvírói és filmrendezői lehetünk ezzel a módszerrel

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Csodálatos vagy éppen rémisztő univerzum az álmok világa, amikor éber tudatunk nélkül, teljesen kiszolgáltatva utazunk valahol, valahová, és élünk át elképesztő helyzeteket, találkozunk szerelmekkel, rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel és persze idegenekkel, akik a legtöbbször minimum furcsa dolgokat művelnek, és ébredéskor hiába próbáljuk értelmezni a keszekusza kalandokat, többnyire nem igazán sikerül megfogni a jelentésüket.

Életünk egyharmadában nem vagyunk itt, kilépünk a rögvalóságból, és belépünk egy korlátok nélküli világba, ahol bármi megtörténhet – és meg is történik rendszeresen. Merthogy mindenki szokott álmodni, még az is, aki nem emlékszik rá. És bár egyelőre a tudomány nem tudja kristálytisztán megmondani, mi végre is ez az egész, nagyon valószínű, hogy az álmokat nem csak „ajándékba” kaptuk a természettől, hogy izgalmasabb legyen az életünk, hanem álmainkkal rendszerezzük az átélt eseményeket, és segítjük traumáink feldolgozását.

Úgy tűnik, teljesen ki vagyunk szolgáltatva álmainknak, nincs ráhatásunk, mi történik velünk, csak szálldosunk bennük tehetetlenül, mint egy falevél, és csak bízhatunk benne, hogy nem rémálomországba repített minket a véletlen. Vagy mégsem?

Létezik az álmodásnak egy speciális fajtája, a tudatos álmodás, amikor tisztában lehetünk azzal, hogy épp álmodunk. Kívülről figyelhetjük a jeleneteket, és ha kellően jártasak vagyunk, akár befolyásolhatjuk is a forgatókönyvet, és irányíthatjuk az eseményeket. Ez az éber vagy tiszta álom, ami lehet spontán vagy szándékosan előidézett élmény. Na de miként lehetséges „hűvös fejjel” figyelni az álomfilmünket? Hiszen amikor alszunk, éppen hogy nem vagyunk éberek.

A fogós kérdésre a Ma is tanultam valamit podcast vendége, dr. Bódizs Róbert álomkutató, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese ad választ, és a két műsorvezető, Tapasztó Orsi és Jocó bácsi segítségével avat be mindenkit a különös módszerbe. Többek között abba, hogy

mitől függ, hogy melyik álomra emlékszünk, és melyikre nem?
Milyen módszerekkel lehetünk tudatos álmodók, és mennyi idő alatt lehet ezt a technikát elsajátítani?
Tényleg meg tudunk vele oldani hétköznapi konfliktusokat?
Milyen trükkökkel tudjuk ellenőrizni, álomban vagy a valóságban vagyunk?

És megtudhatja azt is, hogy ha alvási paralízisbe kerülünk, akkor nem az ufók vittek el.

Ha gondolt már arra, milyen jó lenne, ha irányítani tudná még az álmait is, ne álmodozzon tovább, inkább hallgassa meg a műsort, és tanuljon ma is valamit! És persze ne hagyja ki a péntekenként jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem az életünket megkeserítő túlagyalásról, túlgondolásról, a titokról, a sziesztáról, tudja meg, hogy kozmikus lottóötös-e az ember, vagy nyüzsögnek körülöttünk a földönkívüliek, képesek vagyunk-e monogámok lenni, vagy hogy miért érzékeljük másképpen az időt gyermekkorban, mint felnőttként. És persze leplezze le a notórius későket is!