Hogy lélegeznek a bálnák és a delfinek?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
A delfinek tengeri emlősök, így levegőre van szükségük a légzéshez. A halaknak van kopoltyújuk, de ők nem emlősök, hanem halak, az emlősök viszont – néhány ritka kivételtől eltekintve – nem tudják kivonni a vízből az oxigént. Fel kell jönniük a felszínre, hogy levegőt vehessenek.
A delfinek légzése még az emlősök között is kirívónak számít. A delfinek nem járnak a szárazföldre, viszont enni szoktak, így, hogy maximalizálják a túlélési esélyeiket a vízben, külön testnyílásokat evolváltak az evéshez és a légzéshez.
A delfinek nem tudnak szájon át lélegezni: ehhez az orrnyílásukat használják, ami a fejük tetején található. (Igaz, egy tavalyi tanulmány szerint egyes, sérült légzőnyílású példányok megtanultak szájon át lélegezni. Amikor a bálnák valóságos gejzíreket lődöznek a levegőbe az orrnyílásukból, olyankor a tüdejükben fölgyűlt levegőtől szabadulnak meg. A hatalmas szökőkútnak látszó kilövellés a légnyomáskülönbség és az orrnyílás környékén összegyűlt vízpára miatt látható.
Amikor a delfin alámerül, nem lélegzik a víz alatt, csak visszatartja azt, amit a felszínen beszívott. Evolúciós szempontból katasztrófa lenne, ha víz alatti vadászat közben tengervíz jutna a tüdejükbe, így a delfinek légzőszervei és tápcsatornája elkülönül. A légzőszervek közvetlenül az orrnyíláshoz kapcsolódnak. Mivel az orrnyílás (angolul blowhole) nem az állatok orrán, hanem a fejük tetején található, ki se kell dugni az orrukat a vízből, ha lélegezni akarnak. Viszont folyton figyelniük kell a légzésükre, mivel ez náluk nem feltétlen reflex, mint az embernél. Ezért van, hogy soha nem alszanak el teljesen, mert abban a pillanatban megfulladnának.
Fotó: Kiyoshi Ota
De hogy maradnak olyan sokáig a víz alatt?
A delfinek viszonylag rövid ideig, fajtától függően 5-20 percig bírják egy lélegzettel víz alatt. Más tengeri emlősök, például a kék bálna akár 3000 méter mélységbe is lemerülhet, hogy aztán másfél óráig fel se jöjjön. A szervezetük máshogy dolgozza fel az oxigént, mint az embereké.
Az oxigént egy, a vörösvérsejtekben található, hemoglobin nevű fehérje tárolja és szállítja a testben. Míg az emberi vérnek csak 30 százaléka hemoglobin, a bálnáknál ez az érték 60 százalék. Emiatt kétszer annyi ideig bírják egy lélegzetvétellel, mint az ember. Ráadásul sokkal több vérük is van: a bálnák testtömegének 10-20 százalékát adja a vér, szemben az emberi 7 százalékkal.
A bálnáknak van még egy nagy előnyük: az izomszöveteikben 30 százalékkal több az oxigént megkötő, mioglobin nevű fehérje, mint az emberben. Az oxigén nemcsak a vérbe jut el, hanem a szövetekbe, így az izmokba is. A bálnák a mioglobin segítségével ezt tovább tudják tárolni, mint mi: gyakorlatilag az oxigéntartalékaik 35 százalékát az izmaikban tartják. Az meg első ránézésre világos, hogy egy kék bálnának mennyivel több izma van, mint egy embernek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon