Híres emberek, akikről nem is gondolnánk, hogy autizmussal éltek

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapnak az autizmussal élők, erre az egyik legékesebb példa a népszerű Doctor Murphy-sorozat, amely egy autista sebész mindennapi küzdelmeit mutatja be. Az autizmusról Leo Kanner amerikai gyermekpszichiáter és Hans Asperger osztrák orvos írt elsőként, egymástól teljesen függetlenül. Napjainkban az autizmust spektrumzavarnak is hívják, mert számtalan formában jelenik meg, enyhébb és súlyosabb változatai is vannak, ráadásul egyénenként is eltérő tüneteket mutat. Van, aki szűkszavú, és olyan is, aki hosszú monológokban kommunikál. Vannak tudósok, művészek is köztük.

Íme öt híresség, akiknek együtt kellett élniük ezzel az idegrendszeri rendellenességgel.

A relativitáselmélet megalkotója, Albert Einstein feltehetőleg az autizmus egyik fajtájában, Asperger-szindrómában szenvedett. A híres fizikus gyerekkorában magányos volt, nehézségei akadtak a beilleszkedéssel, rögeszmésen ismételgetett mondatokat, felnőttkorában pedig szókimondó és tapintatlan volt másokkal. Az Asperger-szindrómásokra jellemző, hogy nem tudnak csevegni, így a lángelme az ismerőseivel minden alkalommal tudományos eszmecseréket folytatott. Einstein, más aspergeresekhez hasonlóan, bizonyos ruhadarabokra is érzékeny volt, így a Nobel-díj-átadón zokni nélkül vette át az elismerést.

A pop-art irányzat kiemelkedő alakja, Andy Warhol is feltehetőleg autizmus spektrumzavarral küzdött. Warhol művészetét az ismétlés jellemezte, így munkái is erre összpontosultak. Társadalmi alkalmatlansága, szűkszavúsága, a barátok felismerésének nehézsége és a fogyasztási cikkek egységességével kapcsolatos megszállottsága mind utalhat arra, hogy az amerikai képzőművész bizonyos mértékig autista volt. Az ilyenfajta idegrendszeri rendellenességet gyakran társítják tehetséggel és zsenialitással, ráadásul ez az elmélet a szakértők körében is egyre elfogadottabb. Számos kutatás foglalkozik az autizmussal élők viselkedése és a kreatív tehetség közötti összefüggéssel.
Satoshi Tajiri japán videójáték-tervező alkotta meg a Nintendo közkedvelt játékát, a Pokemont. Gyerekkori szenvedélye volt az autizmus spektrumzavarra utaló mániákus rovargyűjtés, és végül a játék sikerét is ennek köszönhette: Tajiri egy interjúban elmondta, a Pokemonnal azt szerette volna elérni, hogy a gyerekeket is ugyanaz az érzés járja át, amikor elkapnak egy különleges lényt, mint amikor ő kisgyerekként bogarakat gyűjtött.
A híres amerikai zoológus, az állati viselkedés szakértője, Temple Grandin pszichológus is Asperger-szindrómában szenved. Három és fél éves volt, amikor az autizmus ezen formáját diagnosztizálták nála, és az orvosok azt javasolták a szülőknek, adják intézetbe a kislányt. Édesanyja azonban nevelőt fogadott mellé, és hosszú, közös munkájuk eredményeként Temple beszélni és írni is megtanult. Különlegessége, hogy vizuális gondolkodása úgy működik, mint egy grafikus szoftver, a fogalmak kialakításához a képeket kategóriákba sorolja. Erről 2010-ben filmet is készítettek Temple Grandin címmel.

Az Apple világhírű alapítójánál, Steve Jobsnál nem egyértelmű, hogy az autizmus spektrumán helyezkedett-e el, de ismerősök és orvosok elmondása szerint erre meglehetősen nagy az esély, hiszen a tökéletesség és a részletesség megszállottja volt. Perfekcionizmus jellemezte, de szociális kapcsolattartása során az empátia szinte teljes hiányával küzdött, ami szintén ezt a feltevést támasztja alá