Cannabis miatt menetelt az orosz télbe és a bukásba

2020.12.08. 13:13

1812 elején csaknem egész Európa Bonaparte Napóleon előtt hevert, Oroszország pedig évekig a szövetségese volt. Egyedül Anglia állt ellen a francia császárnak. Akkor miért ment az addigi történelem legnagyobb, félmilliós nagy hadseregével (Grande Armée) neki az orosz sztyeppének, egészen Moszkváig? És vesztette el serege kétmarmadát, és áldozott le hatalma?

A válasz a Cannabis.

De nem az indiai vagy hasiskender (Cannabis indica), a hasis és a marihuána hatóanyaga miatt. Már csak azért sem, mert Napóleon minden hadjáratára társzekereken pezsgőt vitt magával. Nagyobb csaták előtt meglátogatta a katonai akadémián még gyerekkorában megismert champagne-i barátját, Jean-Rémy Moët pezsgőkereskedőt. ÁllÍtólag az egyetlen kivétel a waterlooi csata volt, ami, mint tudjuk, nem éppen  pezsgős hangulatban telt számára. 

A casus belli a vetési kender (Cannabis sativa).

Szántóföldek, parlagterületek allergén gyomféléje, az ismert rostnövény volt.  

Évezredek óta ismeri és használja az emberiség szerte a világon, legfőképpen dudvaszárának rostjai miatt. A kor hadiflottái és hajói meg sem tudtak mozdulni nélküle. A kendervászon vitorlák és kötélzetek stratégiai termékek voltak, nem lehetett azokat mással helyettesíteni. A másik elterjedt rostnövényből, a lenből készült vitorlákkal ellentétben ugyanis a kender nem rothadt el pár hónap alatt a sós levegőtől és a vízpermettől.

Oroszország kendernagyhatalom

A legnagyobb szállító ekkoriban Oroszország volt, a nyugati világban felhasznált kender és kendertermék 80 százalékát állította elő. Ráadásul rabszolga és jobbágy munkaerejének köszönhetően fillérekért termelte a világ legjobb minőségű kenderváasznait, kötelzeteit és hálóit.

A Nagy-Britannia flottájához használt kender 90 százaléka származott Oroszországból. Ez volt a cári birodalom első számú kereskedelmi terméke, még a prémet és a fát is megelőzte. Nem túlzás az állítás, hogy a gyarmatbirodalmat építő brit tengerészet elkötelezte magát az orosz kender iránt.

Napóleon és I. Sándor orosz cár voltaképpen szövetségesek voltak.

Évekkel korábban kötötték meg a tilsiti egyezményt, amellyel betitottak minden legális kereskedelmet Nagy-Britanniával, és minden más semleges országgal is, amelynek hajói közvetíteni akarnak Nagy-Britannia és Oroszország között.

Napóleon Európát, az angol flotta azonban a tengereket uralta, miután Nelson admirális többször is legyőzte, Trafalgarnál pedig jóformán megsemmisítette a franciákat. A császár, jobb híján,  kontinentális blokád alá próbálta venni a briteket. Se ki, se be nem hajózhatott brit vitorlás, és velük sem kereskedhetett egyetlen európai ország sem.

Oroszország nélkül azonban nem járhatott sikerrel a taktika. 

Mindenáron meg akarta akadályozni, hogy a létfontosságú orosz kender eljusson Angliába. Ezzel akarta tönkretenni a brit tengerészetet. De fához és egyéb nyersanyagokhoz sem jutottak hozzá, és ezt meg is érezték. De az elmaradott orosz gazdaság is súlyos károkat szenvedett. A következő években kiderült, hogy a császár minden erőfeszítése ellenére a blokád nem zárt tökéletesen. Európában fellendült a csempészkereskedelem. Oroszország pedig 1811-ben felbontotta az egyezséget.

Háború vagy béke

Egyes történészek szerint Napóleon először erődemonstrációnak szánta hadserege bevonulását. Valójában fegyveres konfliktus nélkül szerette volna megőrizni, illetve újjáéleszteni a megbomlott orosz–francia „barátságot”.

Bár nem kizárt, hogy erősen bosszantotta, hogy kétszer is kosarat kapott a cári családtól. Amikor 1809-ben a Romanov-dinasztiába kívánt benősülni, megkérte I. Sándor húgának, Jekatyerina Pavlovnának kezét, akit azonnal hozzáadtak György oldenbugi herceghez. Figyelme ezután Anna Pavlovna felé fordult, de az anyacárné visszautasította az ajánlkozást, mondván, túl fiatal még a házassághoz. 

Nem adta fel. 1810 elején ügynökei már Bécsben, az általa legyőzött I. Ferenc osztrák császárnál kilincseltek és megkérték lánya, Mária Lujza kezét. Nem sokat romantikáztak, azon nyomban aláírták a házassági szerződést, és március 11-én sor került a pazarul pompás esküvőre is.

Napóleon távollétében.

Azért később személyes találkozót is beiktattak, legalábbis megszületett Napoléon François Joseph Charles Bonaparte francia császári herceg, trónörökös, a „Sasfiók”, aki tbc-ben halt meg 1832-ben. Hamvait  Adolf Hitler ajándékaként a megszállt Bécsből a megszállt Párizsba szállították 1940-ben, és az Invalidusok dómjának császári kriptájában, apja sírjának közelében helyezték el. Ma is itt nyugszik.

Mária Lujza esküvője Napóleonnal a Louvre-ban 1810-ben
Mária Lujza esküvője Napóleonnal a Louvre-ban 1810-ben
Fotó: Wikipedia

A Führer nem tanult Napóleontól, ő is Szovjet-Oroszország szövetségese volt (Molotov–Ribbentrop megnemtámadási szerződés), és ugyanúgy azt gondolta, hogy kora legnagyobb hadseregével legyőzheti az orosz telet és a végtelen térségeket. Évekig hiába próbálta bevenni Moszkvát. Nem úgy Napóleon, akinek sikerült, igaz egy kiürített szellemvárosba masírozott be. 

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM