Hogyan kapják a betegségek a nevüket?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Hónapok óta dúl már világszerte a koronavírus-járvány, így a legtöbben alighanem már tisztában vannak azzal, hogy a koronavírus azért kapta a latin corona nevet, mert a felfedező kutatók úgy látták, hogy a mikroszkópos képén a burokba ágyazott fehérjetüskék a Nap koronájához hasonlítanak. Minden bizonnyal hasonlóan sokan tudják azt is, hogy az új vírus hivatalos neve SARS-CoV-2, az általa okozott betegség pedig a Covid-19.

De honnan kapta a nevét a malária, a gonorrhea vagy az ebola? Van egyáltalán bevett szokás a vírusok és betegségek elnevezésére? Ahogy a gének esetében, úgy itt is vannak érdekességek, néhány ismertebb betegséget végigzongorázva viszont összességében azért teljesen logikusnak tűnik a helyzet. Főleg, ha az ember beszél latinul.

A fenti ábra a szavak eredetével hobbiszinten, valamint tanulmányaiban is foglalkozó Adam Aleksic honlapjáról származik, akinek gyűjtéséből világosan látszik, hogy a betegségek esetében szintén rengeteg módszer létezik, ha nevet akar találni az ember. A koronavírushoz hasonló névadás más esetekben is feltűnik, a rotavírusban a rota a kerék latin megfelelője, a vírus pedig mikroszkóp alatt egy kerékre hasonlít.

Aztán ott vannak azok a betegségek, amik az általuk okozott tünetek alapján kapták a nevüket. Ilyen például a hepatitis, ami a latinon keresztül az ógörög hepar, vagyis máj szóból ered, utalva ezzel arra, hogy a betegség májgyulladással jár. Vagy a tetanusz, ami a görög tetanos, vagyis feszültség szóból ered, mert a betegség gyakran okoz izommerevséget. A gonorrhea eredete is hasonló, ám egy fokkal talán még érdekesebb – a betegség neve az ógörög gonos (ondó), illetve a rhein (folyni) szavak összetétele, annak idején ugyanis tévesen ondónak nézték a húgycsőből kiürülő fehér, gennyes váladékot.

Ezeknél is vadabb asszociációkra is van példa, a chlamydia neve például az ógörög khlamus, vagyis köpeny szóból ered, méghozzá azért, mert korábban úgy gondolták, hogy az ezt okozó baktérium bevonja a fertőzött sejtek magját. Az influenza meg olaszul egészen konkrétan azt jelenti, hogy befolyás, és annak az évszázadokkal ezelőtt népszerű elméletnek a nyomán ragadt meg, hogy a betegségeket isteni befolyás okozza. A malária egy kicsit mindkét kategóriába sorolható, nevét az olasz mala aria, vagyis rossz levegő kifejezésből kapta, mert eredetileg úgy gondolták, hogy a betegséget mocsári gőzök okozzák.

Elég gyakori az is, hogy a vírusokat a felfedezésük helyszínéről ismerjük, elég csak az Ebola folyóról elnevezett ebolára, a Hantan folyóról elnevezett hantavírusra, az ugandai Zika erdőben felfedezett Zika-vírusra vagy az amerikai Connecticutban található Lyme-ban először azonosított Lyme-kórra gondolni. A Lyme-kór kivételével egyébként mindegyik névnek van jelentése is valamilyen nyelven:

az ebola lingalául azt jelenti, hogy fehér víz,
a hantan koreai nyelven azt jelenti, hogy panasz,
a zika pedig a túlnőtt lugandai megfelelője.

Az utóbbi években egyre több kritika éri az ilyen elnevezéseket, 2015-ben a WHO is felhívta a figyelmet arra, hogy nem szerencsés helyhez, népcsoporthoz vagy más dolgokhoz kötni egy betegséget. A H1N1 például komoly hatással volt a sertéstenyésztőkre, akiknek visszaesett a forgalmuk azt követően, hogy a betegség sertésinfluenzaként vonult be a köztudatba. A MERS (közel-keleti légúti koronavírus) név pedig a közel-keleti térség turizmusára volt negatív hatással. A legtöbben az utóbbi időben pont emiatt nem hivatkoznak kínai koronavírusként a SARS-CoV-2-re és az által okozott betegségre sem – kivéve persze Donald Trumpot –, de hiába léteznek előírások a betegségek elnevezésére, a spanyolnáthára, az ebolára és a Zika-vírusra ettől még mindenki a berögzült nevén fog hivatkozni.