Nem csak a globális felmelegedés miatt zsugorodik a Kilimandzsáró hósapkája
Az ember okozta globális felmelegedés erős érzelmeket keltő jelképe a gyakran mutatott Kilimandzsáró egyre kisebb hósapkája. Megfigyelések szerint már 1880 óta zsugorodik. Éppen a kis jégkorszak vége óta. 1936-ban, amikor Ernest Hemingway megírta A Kilimandzsáró hava című kisregényét, már fele akkora sem volt, mint ötven évvel korábban.
1891 óta folyik a hegy kutatása, és a viszonylag jól dokumentált adatok azt mutatják, hogy az a 20. század folyamán elvesztette hósapkája 80 százalékát. Viszont tévesen kapcsolják össze kizárólag a felmelegedéssel. A hegy csúcsánál a hőmérséklet tartósan fagypont alatt mozog ma is. A szárazabbá váló régióban viszont kevesebb hóutánpótlást kap 1880 óta. A helyi lakosok sokszor a hegy oldalában és alján lévő erdőket égetik fel újabb földekért. Ez pedig tovább csökkenti a csapadékot. Szárazságok máskor is voltak itt.
A hegy jégmintáiból 12 ezer évvel ezelőttig nyomon lehet követni az adatokat.
Ha mégis eltűnne a jégsapka, amit 2040 körülre valószínűsítenek, akkor az egész emberiség szívéhez kap majd, nagyot lendítve a klímaváltozás miatti szorongáson.
(Borítókép: A Kilimandzsáró előtérben orrszarvúakkal a 20. század vége felé készült képen. Fotó: Getty Images Hungary)
Rovataink a Facebookon