Ha okosan káromkodik, egészségesebb lesz

A káromkodás „erőteljesebb” kommunikációs forma, mint a szokásos nyelvhasználat, és vájt fülű, klasszikus ízlésű kultúremberként dohoghatunk azon, hogy napjainkban mindenki és mindenhol használja a „csúnya” szavakat generációtól, napszaktól és lelkiállapottól függetlenül, de félre a dohogással! Kiderült, a káromkodás enyhítheti a fájdalmat, és növelheti a teljesítményt. A rosseb (eredetileg rossz seb, a szifilisz régi megnevezése) gondolta, de azért nekünk, magyaroknak ez különösen jó hír, hiszen igen kreatív káromkodók vagyunk. Ennek egyik legszebb példája az a 17. századból fennmaradt levél, amit több mint 600 cifra szóval tűzdelt tele írója, Horváth Mihály, hogy kiadja indulatait. 

Ha most véletlenül belerúgtunk a kanapéba, és rettenetesen megfájdult a lábujjunk, kiáltsuk csak, Firfek! (fearfek), ami a Star Wars káromkodása, és meglátjuk, megkönnyebbülünk. Bár nem annyira, mint ha egy bevett, old school trágárságot kiáltottunk volna, de azért a humorfaktor erős a csillagközi szitokban, és emiatt már enyhülhet is a fájdalom. Egy vicces kifejezés ugyanis ügyesen elterelheti figyelmünket a rossz érzésről. Egy angol nyelvű kutatás 821 résztvevője szerint például a „fuck” a legviccesebb angol szavak közé tartozik.

A firfeket fonémái is alkalmassá teszik arra, hogy kiadjuk vele dühünket, fájdalmunkat. Az f betűk tökéletesen megfelelnek ennek a célnak, mert igen, bizonyos hangok alkalmasabbak a szitkozódásra, mint mások, a durva kopogók (p, b és a kurafi, kur… hangsorok) jobbak, mint a lágyak.

Jégre és szívfájdalomra is gyógyír

2022-ben fizikoterapeuták kísérleteztek azzal, hogy a káromkodás javítja-e betegeik állapotát. A teszt szerint csak akkor, ha elég meghitt, barátságos légkör, vagyis igazi terápiás szövetség jellemzi a kapcsolatot a betegekkel, mert a káromkodás negatív következményekkel is járhat, ha nem megfelelő a kontextus, a környezet.

A szociális fájdalom, a kapcsolatok elvesztése vagy fenyegetettsége miatt érzett szenvedés állítólag szintén enyhíthető egy-két vazeggel. Próbáljuk ki szakítás után! De ha még mindig nem szenvedünk eléggé, akkor tegyük jeges vízbe a kezünket, ez lesz az igazi kínzás – na persze csak akkor, ha nem káromkodunk közben, mert akkor ezt is bagatellnek éreznénk, fájdalomküszöbünk ugyanis megemelkedik, éppen 40 másodperccel bírjuk tovább!

A fizikai teljesítmény növelésében is komoly szerepe lehet a csúnya beszédnek, egy korábbi The Guardian-cikkben olvashattuk, hogy amikor az emberek egy félperces kerékpáros felmérésen végig káromkodtak, a teljesítményük átlagosan 24 wattal nőtt.

A káromkodás tehát befolyásolja a fizikai és szociális fájdalom érzését, növelheti a fizikai teljesítményt, de működési mechanizmusa még nem ismert. Nem találtak még mérhető kardiovaszkuláris jeleket, a kutatók egyelőre nincsenek tisztában a szívfrekvencia, a bőr, a vérnyomás számszaki változásaival, de igen valószínű, hogy a káromkodás figyelemelterelése áll a háttérben, ez emeli a fájdalomküszöböt, és növeli a teljesítményt.

Melyik a jó szó?

Milyen szitokszót kell használni a jobb fájdalomtűréshez és a fizikai teljesítmény növeléséhez? Nem rossz a firfek sem, de azért általában ne legyünk olyan prűdek, hogy kitalált vagy egyszerűen csak rosszul hangzó szavakkal akarjuk kiváltani a tabusított kifejezéseket. Olyat kell mondanunk, ami akkor jutna eszünkbe, mikor tényleg valami baleset érne bennünket – véletlenül beverjük a fejünk például, vagy megint belerúgunk a kanapéba.

Richard Stephens, a Keele Egyetem pszichológusa egyetemi kutatókkal összesítette több mint 100 tudományos felmérés eredményeit a káromkodás erejéről és hatásairól. A fiziológiailag tapasztaltakat kiegészítették az érzelmi és interakciós hatással. Stephenséknek sikerült megállapítaniuk, hogy a sok anyázás még interperszonális effektussal is jár: befolyásolja az emberek közötti agressziót, humort, bizalmat, de erősítheti vagy gyengítheti a társadalmi kötődést, és persze sértődésre is okot adhat.