Az óvatos japán polgármester, a gigantikus mobilgát és a 600 éves kövek esete a gyilkos cunamival
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nem ismerték az operát, de királyt buktattak a történelem első sztrájkolói
- Új évaddal jelentkezik a Ma is tanultam valamit podcast
- Nem sokon múlott, hogy Petőfi túlélte március 15-öt
- Leleplezték A titok titkát, áltudomány tarolhatta le a világot
- A pop izgat, a blues nyugtat, a metál és a country depressziót okozhat
Amikor Wamura polgármester az 1970-es években elrendelte, hogy építsenek 15 méter magas hullámtörő betonfalat a néhány ezer fős tengerparti falucska, Fudai köré, akkora ellenérzéshullámmal találta szembe magát, hogy az simán elsöpört volna bármilyen mobilgátat a Római-parton. Abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy a cunamivédelem szükséges, de indokolatlannak tartották a fél tízemeletesnyi monstrum felhúzását, pláne egy halom pénzért.
A fukusimai atomerőmű-balesetet és a csaknem harmincezer halálos áldozatot követelő katasztrófa még sokkal szörnyűbb lett volna – legalábbis Fudai lakosainak –, ha nem lett volna Wamura betonfala, hogy megvédje a falut az árhullámtól.
A hetvenes években Wamurát sokan bolondnak tartották a terv miatt. Neki történelmi okai voltak, hogy tartson a cunamitól. Fiatalkorában látta egy korábbi szökőár pusztító erejét, és négy évtizedes hivatali idejének nagy részét a hullámtörő kiépítésének szentelte. A hegyek közé felhúzott monstrum mai áron 18 millió jenbe, azaz 4,8 milliárd forintba kerülne.
Japán egész partvonalát sűrűn pettyezik a hasonló hullámtörő gátak, de egyik sem volt akkora, mint a Fudai előtti monstrum. A 2011-es szökőár 20 méter magas árhulláma még ezen is átcsapott, de a víznyomás nagyját fölfogta a gát. Ha nem lett volna, Fudai mára leradírozódott volna a térképről.
A japán árvízvédelemnek több száz éves hagyományai vannak. A tengerpartokon nemcsak gátakból láthatunk sokat, hanem cirádás írással telerótt ősi köveket is; a régészek szerint egyesek akár hatszáz évesek is lehetnek. A középkorban még ezek töltötték be az árvízvédelmi szerepet. Nem mintha meg tudták volna fogni az árhullámot, de nem is az volt a dolguk, hanem a tájékoztatás. Ugyanis az van rájuk írva:
Ne építsd az otthonodat ezen a ponton túlra!
Kitahara Itoko, a kiotói Ritsumeikan Egyetem munkatársa szerint a cunamijelző kövek már generációk óta figyelmeztetnek az árhullámmal járó veszélyre. Egyesek megszívlelték ezeket a tanácsokat, mások nem – és ők jártak rosszul. A japán építészek bíztak benne, hogy a modern építészeti és árvízvédelmi megoldások miatt akkor sem lesz baj, ha nem fogadják meg az ősök tanácsát. Végül az ősöknek lett igazuk. A 2011-es, rekordmagas árhullámmal járó cunami több száz kilométer hosszan végigdúlta Japán tengerpartját, de az ősi kövek előtt száz méterrel megtört.
Rovataink a Facebookon