Miért imádunk rémüldözni?
Valahol a világon egy csomó ember ezekben a pillanatokban is azért áll sorba, hogy halálra rémisszék saját magukat. Az ijedséget adhatja egy hullámvasút, vagy egy horrorfilm - egyszerűen szeretünk rettegni. Ha nem is mind ugyanazon a szinten, azért mindenki csinált már olyasmit szándékosan, amitől majd kiugrott a szíve a helyéről.
De miért kínozzuk magunkat ezzel, miért szeretjük, ha frászt kapunk valamitől? A félelem tanult viselkedés, őseinknek segített felismerni és túlélni a veszélyt. A félelem hatására kémiai reakció indul be az agyunkban, ami jelet küld a testnek, hogy váltson túlélő üzemmódba.
Ilyenkor beindul az adrenalin termelése, erősebbé válik a szívdobogás, a fejünkbe száll a vér. A tünetek hasonlítanak a más típusú izgalom hatására, például a szex közben jelentkező élettani jelenségekre.
Nem mindegy persze, hogy valóban küzdeni kell a túlélésért, vagy teljesen biztonságos szituációban, például egy karosszékben a tévé előtt élvezzük ezeket a tüneteket. Utóbbi esetben euforikus élmény a valódi veszély nélkül szimulált veszélyreakció. Ezért van például az, hogy a hullámvasúton sokszor nevetésbe vált át a sikoltozás. Ráadásul ha barátainkkal éljük át a félelmet és közben jól érezzük magunkat, az erősíti az összetartozás élményét.
Mivel a félelem hatására az agyunk gyakorlatilag drogot (például endorfint, vagyis a híres boldogsághormont) termel saját magának, újra és újra át akarjuk élni az élményt - ezért ülünk fel még egyszer a hullámvasútra és nézzük meg a következő, még félelmetesebb horrorfilmet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon