Húszmillióan haltak meg Jézus öccsének lázadásában

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

A Tajping-felkelés a modern kor egyik legvéresebb katonai konfliktusa volt, az áldozatok számát a legóvatosabb becslések is húszmillióra teszik. Mindez nagyjából a mi 1848-as szabadságharcunkkal egy időben. Maga a lázadás aránylag ismert, talán még a történelemkönyvek apró betűs részében is szerepel, az azonban nem, hogy miért is tört ki, és ki vezette:

Jézus kínai öccse

Hung Hsziu-csüan (Hong Xiuquan) a Dél-Kínában élő, a 19. században elnyomás alatt szenvedő hakka nemzetiségben született. A hakkák jó része felvette a kereszténységet a protestáns misszionáriusoktól a 19. század első felében, Hungot azonban nemigen érdekelte a keresztény tanítás. Már 30 is elmúlt, amikor a Bibliát mégis elolvasta, és rájött, kik azok a fura alakok, akiket álmaiban lát: egy aranyszakállú öregember, aki a gyermekének szólítja, és egy fiatal férfi, aki pedig a bátyjának vallja magát. Őket az Úr, illetve Jézus személyével azonosította, és kikiáltotta magát a második Megváltónak. Isten feladatot is adott neki álmában: tisztítsa meg Kínát a démonhívőktől. A hitbuzgó Hung ezt a buddhistákra, konfucionistákra és úgy általában az uralkodó császári Csing-dinasztiára értette, és meg is tett minden tőle telhetőt az isteni küldetés teljesítéséért.

A nyomorgó hakka népesség fogékony volt a második Jézus lázító szavaira, és tízezrével álltak be Hung szektájába. Mire a császári udvar realizálta a fenyegetést, Hung hívei elfoglalták Nanking városát, ahol Hung megalapította a Mennyei Királyságot, felépíttette magának a Mennyei Palotát, és bevezette a saját maga által megálmodott ideális világot. Ami nagyban hasonlított a kommunizmusra: mindenki egyenlő volt, magántulajdon nem létezett. Mindenki katona volt, és egyben földműves is.

A lázadás iszonyúan véres, totális háborúba torkollt a császárral, aki végül francia és brit segítséggel tudta leverni Jézus öccsének seregét. A háborúban teljes városokat irtottak ki és romboltak porig (egyes források szerint közel 600-at), feljegyzések szólnak arról is, hogy Kuangtung tartományban egymillió embert végeztek ki csak azért, mert azt a dialektust beszélték, amit a császáriak a lázadókéval azonosítottak. A történészek által 20-30 millió körülire becsült emberáldozat túlnyomó része civil volt.

Amikor a lázadók szénája már nagyon rosszul állt, csaknem másfél évtizeddel a lázadás kirobbanása után, Hung, a Mennyei Király öngyilkos lett. A tajpingok rendszerét egy évszázaddal később Mao Ce-tung a kínai államkommunizmus példaképének tekintette, a jézusos részt természetesen ügyesen kihagyva a történetből.