Egyszer volt cicaposta Belgiumban
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
Ingadozó, de örök vonzerővel bír a Föld mágneses tere - Perzselő hőség uralkodik rajta, mégis jég fedi a Naphoz legközelebb eső bolygót
- Szó szerint halálra tudjuk magunkat nevetni, többen megjárták már
- Módosult génjeik vannak a lustáknak, de nem kell ebbe beletörődni
- Tíz hónapon át földet sem érnek, mégis élnek és virulnak
Ma már mindenből van macskás. Az internet totemállata a macska. Az állatok királya egy macskaféle. A cicás gif a cukiságbajnokság jolly jokere. Vannak macskáknak készített és macskahangból készített lemezek. Egy japán vasútállomáson egy cica az állomásfőnök. De postásnak csak kevesen szerződtették őket.
Fotó: The Asahi Shimbun
Nem mintha az állatokat nem használták volna levélküldésre. Alaszkában és Kanadában egykor szánhúzó kutyák vontatták a postás szánját, és kezdetben a Pony Expresst is lovak húzták. És hát ne feledkezzünk meg az ókori Görögország SMS-bajnokairól, a postagalambokról se. De macskára bízni a postát?!
Végül is miért ne? A macskák nem hülyék, saját magukat háziasították, nem riadnak meg az ember közelségétől, és el tudnak menekülni a kutyák elől, ami a kétlábú postásoknak sem mindig megy. Ráadásul jól tájékozódnak. Ugyan, miért ne lehetnének cuki macskák a levélkihordók? – gondolták az 1870-es években egy szép napon, egy belga kisvárosban, Liège-ben, és 37 macskát állítottak csatasorba, hogy segítsenek a küldemények továbbításában.
Fotó: Keystone / Europress / Getty
A terv az volt, hogy a cicák nyakörvére egy vízhatlan zacskót erősítenek; ebbe kerülnek a levelek, így a Liège környékén élők könnyen és gyorsan kommunikálnak egymással. Sajnos a macskákat nem kérdezték meg róla, hogy mit szólnak a dologhoz. Elsőre nem is egy idegen címre kellett odatalálniuk, hanem a saját otthonukhoz, de erre is csak egy állat volt képes: a többieknek több mint egy napig tartott, mire méltóztattak hazafáradni.
A New York Times korabeli cikke nem tartotta teljesen reménytelennek a projektet, de inkább amiatt aggódtak, hogy a macskák ebek harmincadjára jutnak – vagyis hogy a kutyák előszeretettel nyelik le őket keresztbe a küldeményekkel együtt. De nem is ez volt a fő probléma, hanem a macskák öntörvényűsége. Legalábbis amikor megvizsgálták, hogy mi vezetett a villámgyorsan elhalt szolgáltatás bukásához, a konklúzió az volt, hogy nem a felelős belga döntéshozók túl hülyék, hanem a macskák túl fegyelmezetlenek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon