Alig száz éve Európa még lelkesen üdvözölte az iszlámot

2020.04.22. 07:03

Az 1900-as évek elején Európában sokan kiábrándultak a zsidó és keresztény vallásokból. Az első világháború borzalmai sokak hitét megrengette, így új spirituális alternatívákat kerestek. Nyugat-Európában ezt az alternatívát sokak számára az iszlám jelentette (nagyjából úgy, ahogy mostanában a buddhizmus). Egyre többen tértek át a keleti vallásra, és sok baloldali gondolkodó az európai ember fejlődésének következő fokaként tekintett a vallásra.

Sok korabeli gondolkodó is megtért, ilyen volt például Hugo Marcus német zsidó filozófus. Az 1920-as évek elején dél-ázsiai diákokat tanított, és az ő hatásukra '25-ben vette fel az iszlám vallást és a Hamid nevet. A berlini Wilmersdorf mecsetben dolgozott, és a közösség folyóiratában, a Moslemische Revue-ben Goethe, Nietzsche, Spinoza és Kant gondolataival szállt szembe. A korszak az „új embert" kereste (a nácik is, és a kommunisták is), és Marcus szerint az új ember egyik alapja az iszlám hit. 

Egy hasonlóan fontos mecsetet, az angol wokingi Shah Jahant a pesti születésű Leitner Gottlieb Vilmos rendelte meg 1889-ben. Leitner valószínűleg nem tért meg, de sok évet töltött Ázsia muszlim régióiban. 1899-ben bekövetkezett halála után senki nem vette át a stafétát, így a mecset kiürült. Az első világháború előtt nem sokkal egy indiai muszlim misszionárius átvette a mecset vezetését, és átalakította a Woking-misszióvá. Pont jókor, jó helyen, ugyanis a kiábrándult felső-középosztály és a nemesek lelkesen fordultak az iszlámhoz. Ilyen volt például az ír Lord Headley, azaz Rowland George Allanson Allanson-Winn, Headly ötödik bárója.

1913-ban megtért, és felvette a Shaikh Rahmatullah al-Farooq nevet. Rangja miatt ő lett az áttért brit muszlimok kirakatfigurája: 1920-as mekkai zarándoklatát lelkesen követte a média, és élete során több könyvet és cikket is írt az iszlámról. De megtért például a zsidó író Leopold Weiss is, aki a Muhammad Asad nevet vette fel. Fia, Talal Asad napjaink egyik kiemelkedő antropológusa.

Az első világháborúban a gyarmatosító országoknak nagy szüksége volt a gyarmati alattvalókra, így az európai kormányok nem csak üdvözölték, hanem kifejezetten kivételeztek is az iszlámmal. A seregeik muszlim osztagaihoz imámokat rendeltek, és a muszlim katonák halal ellátmányt kaptak: disznóhús és bor helyett kuszkuszt, kávét és mentateát. A zsidó katonák nem részesültek ilyen kiváltságban.

A németek is bőkezűek voltak a muszlimokkal. Az ország első mecsete egy wünsdorfi fogolytáborban épült, és ide zárták be a muszlim hadifoglyokat. A cél az volt, hogy bebizonyítsák, a németek jobban bánnak velük, mint a britek vagy a franciák, így széthúzást keltve a gyarmatokon.

A háború utáni gyarmatellenes hangulat és az erősödő iszlám identitás hatására a kormányok elkezdtek kémkedni azok után, akiket pár éve még kiváltságokkal kecsegtettek.

Így száz évvel később nehéz lehet elképzelni, de nem minden tősgyökeres európai (köztük sok katolikus) nézte jó szemmel az iszlám térnyerését a kontinensen. A francia kormány jogi kiskapuk egész sorát kellett, hogy kijátssza ahhoz, hogy 1926-ban finanszírozni tudja a Grande Mosqueé de Paris-t – leginkább azért, mert 1905-ben hitet tettek a világi politizálás mellett. Végül azzal a magyarázattal tolták át a költségvetést, hogy a mecsettel a háborúban harcoló muszlim katonáknak állítanak emléket.

Ennek ellenére ma már inkább a propaganda eszközeként tekintenek a templomra, mint sem a hála jeleként. Az észak-afrikai bevándorlók mesze éltek a belvárosban megépített mecsettől, és különben se tudták volna megfizetni a fürdő, vagy a kávézó árait, és az imák ideje is ütközött a munkások munkaóráival. A Grande Mosqueé de Paris valójában elvágyódó gazdag franciának és a Marokkóból Párizsba látogató elitnek épült, és még ma is működik, leginkább turistalátványosság.

A francia kormány ugyanezt a trükköt vetette be '35-ben is, mikor az egyenlőség nevében Bobigny-ben építettek egy kórházat csak muszlimoknak. A francia építészek az épület stílusában igyekeztek megragadni Észak-Afrika esszenciáját, volt imaterem és muszlim temető. A betegek halal ételt kaptak.

A kórház építése véletlenül pont az után kezdődött meg nem sokkal, hogy sok francia kifejezte aggodalmát, miszerint az észak-afrikai bevándorlók nemi betegségeket terjesztenek.

A második világháború előtt Európa szerte újra beindult a muszlimok támogatása, szükség volt rájuk a seregekben. A britek mecsetépítést támogattak, míg a nácik a Kelet-Európában szórólapokon és rádiókon terjesztették a propagandát. Az iszlám vallás európai védőbástyájaként állították be magukat, és próbáltak a balkáni, krími és kaukázusi muszlimok bolsevik-ellenes, zsidóellenes és brit imperializmus-ellenes érzelmeire hatni, hogy a szovjetek ellen hergeljék a helyieket. Sokan még a német sereghez is csatlakoztak, bár legtöbben valószínűleg inkább a jó körülmények miatt, mint meggyőződésből.

Mindeközben itthon

Magyarország persze egy kicsit korábban találkozott az iszlámmal, mint a legtöbb európai ország, így itt nem is volt annyira jellemző a század elei megtérés. Valószínűleg már a népvándorlás során találkoztunk muszlimokkal (például a Kazár Birodalom környékén), és a középkorban többen is megfordultak a régióban. II. András volt az első magyar király, aki fellépett a többnyire megbecsült zsoldosokból, kalmárokból, bankárokból álló vallási csoport ellen. Piros pecsétet kellett hordaniuk a ruhájukon, és csak keresztény nővel házasodhattak. Ez a szokás a király halála után hamar kikopott a köztudatból, de segítette a muszlimok asszimilációját.

IV. Béla muszlim telepesekkel próbálta meg felpumpálni a tatárjárásban megcsappant népességet, bár később elvesztették a szabad vallásgyakorlás jogát, és áttértek a keresztény hitre.

A török hódoltság alatt érthető okokból nem szerzett nagy népszerűséget a vallás, akik megtértek, árulónak lettek megbélyegezve. Pár száz évvel később, 1916-ban az iszlám államilag elismert vallássá vált Magyarországon. A 2011-es népszámláláskor 5579-en vallották magukat muszlimnak, bár a Pew 2009-es adatai szerint 24 ezer körül lehet a számuk. 

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM