Miért van mindig máskor a húsvét?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Itt a húsvét! De miért éppen most? Addig oké, hogy azt még a Wikipédia is megmondja, hogy az ünnepet mindig “a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” tartjuk. De miért kell ezt ilyen bonyolultan meghatározni? És egyáltalán, miért nem lehet minden évben ugyanakkor? Vagy legalább egy adott évben mindenki számára egyszerre?

Az ókori egyiptomiak és zsidók különböző naptárakat használtak. Előbbi a Nap mozgásán alapult, és a modern nyugati világ időszámításának is ez vált az alapjává. A zsidók viszont a holdciklusokhoz igazították a maguk naptárát, így az ünnepeik is minden (nyugati) évben vándorolnak. A húsvétszámítás azért olyan bonyolult, mert ezt a két megközelítést kell évről évre kibékítenie valahogy.

De ha így megbonyolítja a dolgot a zsidó naptár, akkor egyáltalán minek bajlódni vele egy keresztény ünnep dátumának meghatározásakor? Azért, mert ha már húsvétkor a keresztények Jézus feltámadását ünneplik, szeretnék minél pontosabban közelíteni az éves megemlékezést a korabeli események valódi dátumához. Márpedig Jézus két nappal a feltámadás előtt, éppen a pészah nevű zsidó ünnep idején halt meg, maga az utolsó vacsora is a pészah eleji szédereste volt. Ez köti a húsvétot hagyományosan a pészah dátumához, ami viszont a zsidó naptár jellege miatt az általunk használt Gergely-naptárban mindig máskorra esik.

Míg a Gergely-naptár szerint egy napév 365 nap, a zsidó naptár szerint egy holdév 354 nap, vagyis nagyjából évi 11 napos csúszásban van a kétféle naptár egymáshoz képest. Elvileg a pészah a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtöltéhez kötődik, ezért került a definíció szerint a húsvétvasárnap az ez utáni első vasárnapra.

Ugyanakkor az sem egyértelmű, hogy ki mikor mit tekint nap-éj egyenlőségnek és holdtöltének, ezért a pontos húsvétszámításra is számos módszer létezett. A Konstantin császár által összehívott első niceai (vagy nikaiai) zsinat 325-ben meghatározta ugyan a már említett definíciót, de a gyakorlatban ezt még évszázadokig nem fogadta el mindenki. Az is bonyolítja a dolgot, hogy valójában a csillagászati napforduló se fix, ezt is az akkori zsinat tette egységesen március 21-re. A holdtöltékkel is nehéz előre számolni, amit már az ókorban is tudtak, ezért a csillagászati helyett szintén előre meghatároztak egyházi holdtöltéket, hogy ezekhez lehessen viszonyítani. Vagyis

a másik naptárrendszer szerint meghatározott ünnephez kötött keresztény ünnep egy megegyezéses napforduló utáni első megegyezéses holdtölte utáni vasárnapra került.

Általánosságban annyit állapíthatunk meg a húsvét nyugati dátumával kapcsolatban, hogy legkorábban március 22-én, illetve legkésőbb április 25-én kezdődik.

Akkor ezzel meg is volnánk, ugye? Nem éppen, mert a nyugati katolikus és az keleti ortodox egyház sem ugyanakkor tartja a húsvétot. Utóbbi ugyanis megtartotta a Julián-naptárat, amelyet nyugaton a mai Gergely-naptárral igazítottak ki 1582-ben. A korrekcióra azért volt szükség, mert a Julián-naptár pontatlan volt, és addigra már 10 nappal előreszaladt a csillagászati napfordulókhoz képest. Mivel a korrekciót keleten nem követték, a saját naptáruk szerinti húsvét náluk ma is akár hetekkel későbbre esik. Idén például a nyugati egyházaknál március 27-én tartják, míg keleten csak május 1-jén kezdődik. Jövőre viszont pont egybeesik majd, egységesen április 16-ától lesz.

Az évszázadok során számos próbálkozás volt már a mozgó ünnep összehangolására a keresztény világon belül. Vallási vezetők javasolták, hogy a számolgatást közvetlen csillagászati megfigyelésekkel váltsuk ki a húsvét dátumának éves kitűzésekor. Világi vezetők javasolták, hogy jelöljük ki április második vasárnapját fix húsvétindító dátumnak. Legutóbb Ferenc pápa mondta, hogy a katolikus egyház kész egy közös fix dátum kijelölésére az ortodox testvérekkel. Egyelőre azonban eredménytelenek voltak a próbálkozások. Amíg így marad, addig keleten minden nap korábban kel ugyan a Nap, de Jézus majdnem minden évben később támad fel.