A tábornok sétabottal bicegve szállt partra Normandiában

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt: öt helyszínen 156 ezer amerikai és brit katona ért partot Franciaországban. Nem csoda, hogy a háborús krónikák jó néhány hősies teljesítményről emlékeznek meg, de közülük is kitűnik egy 56 éves amerikai dandártábornok, Theodore Roosevelt Jr.

Theodore Jr. a korábbi amerikai elnök, Theodore Roosevelt fia, egyben az épp hivatalban lévő Franklin Delano Roosevelt unokatestvére volt. A hadművelet idején már nemcsak idősnek számított, de az egészségi állapotát megtépázták a háborúk: artritisz, tüdő- és szívbetegség gyötörte, és csak bottal tudott járni. Mégis ott akart lenni Normandiában, és bár többször is elutasították a kérelmét, végül 1944. június 6-án ott is volt a 4. amerikai gyalogos hadosztállyal az első hullámban a partraszállás legnyugatibb hídfőjénél, a Utah Beach nevű partszakaszon.

Makacs harcolni akarása családi örökség volt. Miután az idősebb Theodore fiatalkorának meghatározó negatív élménye volt, hogy az apja kivásárolta magát a polgárháborús kötelezettség alól, ő maga önként jelentkezett szolgálatra a spanyol-amerikai háborúban, majd mind a négy fiát hasonló szellemben nevelte. Ennek meg is volt az ára: a vadászpilótaként szolgáló Quentin az első világháborúban, Franciaország fölött halt meg. Kermit mindkét világháborúban harcolt, és végül öngyilkos lett. Archie mindkettőből súlyos sérüléssel tért haza, a másodikért kitüntetést is kapott.

Maga Theodore Jr. is harcedzett katona volt: már az első világháborúban szolgált Franciaországban, majd a másodikban részt vett Észak-Afrika elfoglalásában és a szicíliai partraszállásban is. A két világháború között politikai pályán is próbálkozott, de a New York-i kormányzói székről lecsúszott 1924-ben. Később viszont Puerto Rico, majd a Fülöp-szigetek kormányzója is volt.

A beszámolók szerint született vezető volt a harctéren, jelenléte, higgadtsága és bátorítása már a partraszálláshoz vezető úton is nyugtatólag hatott a bevetésre készülő társaira. Ő volt állítólag az is, aki közvetlenül a partot érés után megállapította, hogy az áramlatok miatt az eredetileg tervezetthez képest jóval délebbre érkeztek. Ekkor hangzott el a legendás mondata, miután úgy döntött, ennek ellenére folytatják a hadműveletet:

Innen fogjuk elkezdeni a háborút.

Bár más tisztek máshogy emlékeztek a történtekre, annyi biztos, hogy valóban maradtak azon a partszakaszon, és mire a műveletet vezető Raymond Barton vezérőrnagy a következő hullámmal partot ért, Roosevelt már javában osztogatta a parancsokat az előrenyomuló csapatoknak.

"Imádtam Tedet. Mikor végre beleegyeztem, hogy partra szálljon az első hullámmal, biztosra vettem, hogy megölik. Amikor búcsút intettem neki, nem számítottam rá, hogy még élve viszont látom. El tudják képzelni, ezután milyen érzelmekkel köszöntettem" – emlékezett vissza Barton, aki eleinte többször is visszautasította Roosevelt ajánlatát, hogy személyesen részt vegyen a műveletben.

Theodor Roosevelt történetének happy endje azonban csak időleges volt. A partraszállást ugyan túlélte, de több kisebb szívrohamot lábon hordott ki közben, és öt héttel később, július 12-én, még Franciaországban meghalt. Közben vezérőrnaggyá léptették elő, majd már halála után a Becsület érdeméremmel tüntették ki. Ezt az idősebb Theodore is megkapta, így Arthur és Douglas McArthur mellett ők az egyetlen apa-fia páros, akik mindketten Becsületérmet kaptak. Alakja a partraszállást bemutató játékfilmben, az 1962-es A leghosszabb napban is megjelenik, Henry Fonda alakításában. Colleville-sur-Merben, a normandiai amerikai temetőben nyugszik testvére, Quentin mellett.

Theodore Jr. fia, akit ugyancsak Quentinnek hívtak, szintén ott volt Normandiában, ő Omaha Beachnél szállt partra, és túl is élte, évekkel később egy kínai repülőbalesetben halt meg.