Hogyan lett az Élet Hídja az öngyilkosok kedvenc végső állomása?

Dél-Korea fejlett, jómódú ország. A GDP magas, az oktatás és az egészségügy kiemelkedő színvonalú, van másnaposság elleni jégkrémjük, meg olyan világmárkáik, mint a Samsung, az LG vagy a Hyundai. Meg egy olyan szomszédjuk, mint Észak-Korea, ami elrettentő példaként sugallja, hogy lehetne ennél sokkal rosszabb is.

És mégis, az összes OECD-tagország közül Dél-Koreában a legmagasabb az öngyilkosok aránya a teljes népességhez viszonyítva. Százezer lakosra 28,4 öngyilkossági kísérlet jut; ez a vezető halálok a 40 évnél fiatalabbak körében.

A fővárosban, Szöulban található a Han folyón átívelő Mapo híd. 1970-ben adták át, és sajnos népszerű célpontja az öngyilkosoknak, akik innen vetik le magukat a mélybe. 2007 és 2012 között több mint százan ölték meg magukat itt; többen, mint a főváros többi hídján összesen.

A városi önkormányzat ezt nem hagyhatta szó nélkül. A tajvani Foxconn-nál alkalmazott öngyilkosháló vagy az ugrást megakadályozó drótkerítés helyett inkább pozitív üzenetekkel árasztották el a hidat; remélték, így lebeszélhetik az embereket az öngyilkosságról. A kampányba bevonták a Samsung életbiztosításokért felelős részlegét, a Samsung Life Insurance-t, és interaktív korlátokkal szerelték föl a hidat, ami közvetlenül a járókelőkhöz beszélt.

Ha közeli mozgást érzékeltek, a korlátok felvillantak, és inspiratív üzeneteket közvetítettek az öngyilkosjelölteknek; ezeket pszichológusok és öngyilkosság-megelőzési szakértők írták. Néhány, boldog családot ábrázoló képet is felvillantottak.

Milyen napja volt? Evett rendesen? Ha beszélni szeretne valakivel, miért nem beszél velünk?

– kérdezte a híd, és megadta egy lelki segélyszolgálat telefonszámát.

Az öngyilkosság-megelőző híd óriási siker volt, legalábbis amikor az ötleteket kellett díjazni. Kapott egy Titanium Lion díjat, illetve a Cannes Lions International Festival of Creativity fődíját, harmincöt másik neves díjjal együtt. A PR szakemberek dicsérték a kreatív megoldást; főleg, hogy a városvezetés a Mapo-hidat át is keresztelte az Élet Hídjává.

Talán Szung Jae Gi, az antifeminista férfijogi aktivista 2013-as öngyilkosságának is köze volt hozzá, aki azért vetette le magát a hídról, hogy fölhívja a figyelmet a férfiak hátrányos megkülönböztetésére. De valószínűbb, hogy a híd körüli médiafelhajtás vonzotta azok figyelmét, akik amúgy is az öngyilkosságot fontolgatták, és emiatt döntöttek úgy, hogy itt vetnek véget az életüknek. Miért ne, ha már előttük annyi embernek sikerült...?

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

(Borítókép: Barátját vígasztaló ember szobra a Mapo hídon - fotó:  Pedro Ugarte / AFP)