A görög kormány lement kutyába

17 órányi tárgyalás után hétfőn kilenckor ért véget az eurózóna csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol az eurózóna pénzügyminiszterei, Görögország hitelezőinek (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutalap) képviselői és a görög tárgyalóbizottság  megállapodott azokról a feltételekről, amelyek mellett Görögország az eurózónában maradhat.

A tárgyaláson leegyeztetett, 86 milliárd eurós, hároméves mentőcsomagért cserébe felajánlott reformjavaslatok elfogadására most 72 órája van a görög parlamentnek. És bár az Európai Központi Bank továbbra is nyújt likviditási támogatást a görög bankoknak, a bankok állítólag már annyira kifogytak euróból, hogy a kormányon emiatt is óriási a nyomás most, hogy rendezzék a helyzetet.

Görög nyugdíjasok várják a sorszámukat a Nemzeti Bank épülete előtt, amire a nyugdíjukat osztják.

Fotó: Christopher Furlong / Europress / Getty

Ez viszont – ahogy a görög válságban már hozzászokhattunk –  nem lesz egyszerű: bár a múlt vasárnapi népszavazás után Ciprasz azt mondta, a görög nép felhatalmazásával erősebb tárgyalási pozícióból kezdhetnek neki a harmadik mentőcsomag részleteiről szóló tárgyalásoknak, most már biztosan tudjuk, hogy 

ugyanis az új feltételek sokkal keményebbek, mint a két héttel ezelőttiek. Ez azt is jelenti, hogy az egész népszavazásos húzás teljesen hiábavaló volt a görögök részéről, ugyanis ettől a hitelezők nemhogy megenyhültek volna, hanem még be is keményítettek. Az eurózóna tagállamai közül az Angela Merkel vezette vonal – ide tartozik Finnország, Hollandia, Ausztria, Észtország, Lettország és Litvánia – tudott felülkerekedni a kevésbé szigorú olasz–francia–spanyol frakcióval szemben a tárgyalásokon, és ezekben az országokban, különösen Németországban már elfogyott az adófizetők türelme, és már hallani sem akarnak újabb görög mentőcsomagokról.

Nincs adósságleírás, Merkel nyert

Ezért lehet az, hogy a hitel egy részének elengedése még elméleti lehetőség szintjén sem került elő a tárgyalásokon. Pedig az azóta lemondott görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz a népszavazás előtt elég egyértelműen kimondta, hogy 

ami nélkül még az egyik hitelező, az IMF szerint is fenntarthatatlan a jelenlegi görög államadósság. Ciprasz ehhez képest annyit tudott elérni, hogy átstrukturálják az adósságot, így nyilatkozata szerint középtávon fenntartható lesz a görög költségvetés.

Fotó: Matthew Lloyd

Ha viszont megnézzük a hitelezők motivációit, akkor egyből érthetővé válik, hogy miért keménykednek most ennyire a görögökkel. Azon kívül ugyanis, hogy a hitelezők egy része mögött olyan demokratikus akarat áll, ami nem akar többet a görögökre költeni, uniós szinten két lehetőség között választhatnak:

• Az egyik, hogy nem egyeznek meg újabb mentőcsomagban, és hagyják a görögöket csődbe menni: ez ugyanakkor precedenst is jelentene arra, hogy egy ország feladhatja az eurót, ami jelentősen meggyengítené az eurózónát mint gazdasági projektet. Ez a hitelezőknek nem áll érdekükben.
• A másik lehetőség, hogy kimentik a görögöket: viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen módon. Ha ugyanis a hitelezőkről az derül ki a mentőcsomag feltételei vagy egy esetleges hitelelengedés esetén, hogy nem elég keménykezűek, akkor számíthatnak rá, hogy a görögökhöz hasonlóan nagy államadóssággal küzdő országok is bejelentkeznek náluk valamilyen államadóssággal kapcsolatos különutas megoldásért.

A tárgyalások alapján a hitelezők úgy döntöttek, hogy benn akarják tartani a görögöket az eurózónában, ugyanakkor közben azt kell mutatniuk a többi potenciálisan problémás tagállam felé, hogy velük aztán nem lehet alkudozni.

Jobban jártak volna, ha két hete beadják a derekukat

Ezt bizonyítja az, hogy a feltételek közé végül olyan pontok kerültek, mint például:

• Egy 50 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozása Athénban, melybe a privatizációból befolyó pénzek kerülnek. Az összeg felét a bajba jutó görög bankok feltőkésítésére kell félretenniük a görögöknek, a másik felét pedig fele-fele arányban adósságtörlesztésre és gazdaságélénkítésre kell fordítania Görögországnak. Ez azért elég necces, mert az IMF korábbi becslései alapján is sokkal kevesebb pénz jött be a korábbi mentőcsomagokért cserébe vállalt privatizációból. Félő ugyanis, hogy akkora gazdasági felfordulás kellős közepén, mint amilyenben Görögország most van, csak elég nyomott áron lehet megválni az állami vagyontól.
• A nyugdíjkorhatár emelése és nyugdíjreform, ami a két héttel ezelőtti tárgyalásokon is az egyik legproblémásabb pontnak számított.
• Áfaemelés a turizmus motorjának számító szigeteken.
• Valamint a hitelezők állandó képviselőinek visszatérése Görögországba. Korábban az ő kirúgásuk a Ciprasz-kormány egyik szimbolikus intézkedése volt, ha viszont most visszaengedik őket, akkor nemcsak a kormány új intézkedéseinek megvétózására lesznek jogosultak, de az utóbbi hónapok korábbi megszorításokat enyhítő törvényeit is felülvizsgálhatják majd; például sok közalkalmazott, akiknek a Sziriza adta vissza a munkáját, újra munka nélkül maradhat.

Ciprasz tehát egyáltalán nincs most könnyű helyzetben, hiszen gyakorlatilag egy olyan programot kéne elfogadtatnia a parlamenttel, amellyel szemben a pártja választásokat nyert, egy hete pedig sikeres népszavazást bonyolított le. A Sziriza bal szárnyán biztos, hogy nem fogja tudni ezt ebben a formában átvinni, ezért az is elképzelhető, hogy az ellenzékkel kell majd összefognia, ha bevállalja, hogy belemegy a hitelezők által elfogadhatónak tartott program véghezvitelébe.

Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

Ez Ciprasznak biztos, hogy iszonyatos arcvesztésbe kerülne, így az is simán elképzelhető, hogy

Ha viszont mégsem mennek bele a megegyezésbe, akkor megpróbálhatják kijátszani a grexit kártyát. Ettől a hitelezőik nagyon félnek, más kérdés, hogy ez egy szörnyen kockázatos húzás lenne, hiszen egy valódi államcsőd sokkal jobban fájna a görög átlagpolgárnak, mint egy újabb megszorítócsomag. Ami viszont biztos, hogy Ciprasz ebből a játszmából már nem tud jól kijönni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!