Kiszervezik a Klik alól a szakoktatást
További Gazdaság cikkek
- Pécsen füst nélküli termékek új gyártóközpontja jön létre
- Már az ENSZ-főtitkár asztalán van egy rejtélyes magyar innováció
- Nagy Márton elárulta, hogy mi a terve a magyar gazdasággal
- Nemzetközi elismerést gyűjtött be a Kalocsa–Paks Duna-híd építési projektje
- Megszólalt a jegybank Magyarország aranytartalékáról
Ráfordult az utolsó szakaszra a kormány a szakképzési rendszer átalakításával, szerdán ugyanis döntöttek arról, milyen törvényeket akarnak módosítani ahhoz, hogy végleg kiszervezzék a szakiskolákat az oktatási rendszerből.
Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár csütörtökön egy sajtótájékoztatón ismertette, hogy milyen változásokat akarnak, és milyen törvényeket szeretnének módosítani ehhez. Többek között
- kiszedik a szakközépiskolákat és szakiskolákat az iskolákat irányító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma alól, hogy átkerüljön a frissen létrehozott Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz (NSZFH),
- létrehozzák az új hivatal helytartóiként működő szakképzési centrumokat, vagyis kiemelnek megyénként pár iskolát, amiknek a tagintézménye lesz a többi szakiskola,
- a szakközépiskolákat szakgimnáziumokká, a szakiskolákat szakközéppé nevezik át
- kiterjesztik a hiányszakmákat tanulóknak járó ösztöndíjakat, és jobban támogatják a szakoktatásban részt vevő cégeket.
Hogy ezek megtörténhessenek, ahhoz a köznevelésről, a szakképzésről, a felnőttképzésről és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényeket kell majd módosítani, legalábbis ezt javasolja most az NGM.
Czomba Sándor azt mondta, a terv szerint az új, NGM alatt működő rendszer NSZFH-stul, szakképzési centrumostul 2015. július 1-jétől jönne majd létre, a szakgimnáziumok és új szakközépiskolák pedig 2016 szeptemberétől működnek majd.
Az államtitkár kiemelte, hogy minden szakiskolából vezet út az érettségihez, de míg a szakgimnázium ad majd érettségit, egy extra év tanulással pedig technikusi végzettséget, addig az új szakközépiskolák (a mostani szakmunkásképzők) alapból nem adnak, de meg lesz a lehetőség, hogy a 3 éves szakmai képzés után még két év tanulással leérettségizzen „mindenki, aki tud, akar és képes”. Czomba szerint a kormány a német mintát szeretné követni, ahol a felsőoktatásban tanulók egyharmada valamilyen szakmát adó iskolába járt.
A kormány azt szeretné, ha a mostani 50 ezer helyett 70 ezer diák lenne a szakképzésben,
Őket a kormány azzal csábítaná, hogy a diákokat alkalmazó cégeknél megkönnyítenék például a gépvásárlásokat (pályázat helyett csak kiutalnák rá az összeget a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból).
A kormány a pedagógus-életpályamodell mintájára a szakképzésben dolgozóknak is ilyen modellt akar létrehozni, hogy fiatalabb, akár mérnök végzettségű szakemberek is el akarjanak helyezkedni a szakiskoláknál.
A törvénymódosítások április 21. környékén kerülhetnek a parlament elé.