M4: 60 milliárdot már kifizettek az építkezésért
További Gazdaság cikkek
-
Fontos hírt jelentett be a Moody's Budapest szempontjából - Pécsen füst nélküli termékek új gyártóközpontja jön létre
- Már az ENSZ-főtitkár asztalán van egy rejtélyes magyar innováció
- Nagy Márton elárulta, hogy mi a terve a magyar gazdasággal
- Nemzetközi elismerést gyűjtött be a Kalocsa–Paks Duna-híd építési projektje
Mi lesz a múlt héten leállított M4-es autópálya sorsa? Mikor és milyen alapon bonthatnak szerződést a cégekkel? Ki és mire hivatkozva fogalmazta meg a kartellgyanút? Mennyit buktunk eddig a projekten, és mi az a pénz ami még menthető? Többek közt ezekről kérdeztük a Miniszterelnökség helyettes államtitkárát, Csepreghy Nándort.
Az autópályaépítésről, annak leállításáról és az előzményekről itt olvashat részletesebben.
Csepreghy az Indexnek elmondta, a kezdetektől világos volt, hogy Magyarország pusztán költségvetési forrásból az autópályát nem tudja megépíteni, a kormány abban bízott, hogy az építkezés túlnyomórészt uniós pénzből épül majd.
A 2013-ban beadott támogatási kérelmet az autópálya-szakasz megépítésére viszont visszavonták, miután az Európai Bizottság megkérdőjelezte az M4 terveinek megalapozottságát és a pálya jelentőségét a nemzetközi összeköttetések szempontjából.
Több dolgot is vizsgálnak
A kormány ezután tárgyalásokat kezdett a Bizottság képviselőivel, és közösen átalakították úgy a terveket, hogy azt az unió is támogatni tudja. Csepreghy úgy vélte, mostanra sikerült is a Bizottságot meggyőzni az autópálya szükségességéről, egyetlen kifogásuk a kartellgyanú, amelyet a regionális főigazgatóság egyik vezető munkatársa fogalmazott meg.
A Miniszterelnökség erre hivatkozva állította le az építkezést, és ezzel párhuzamosan vizsgálatot indított a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnél (NIF). Ennek keretében nem csak a NIF beszerzési gyakorlatát, illetve az ajánlattevőket vizsgálják, hanem a Bizottság felé is adatokat szolgáltatnak.
A vizsgálat várhatóan április végére zárul le. Kérdésünkre, miszerint a Bizottság konkrét információk alapján vetette-e fel a gyanúját, Csepreghy elmondta, feltételezhetően igen, és várják, hogy állításukat alá is támasszák. Elmondta, hogy a bizottságtól ők is kértek adatokat, amelyek alapján a kartellgyanú felmerült. Ennek szerinte az esetleges kártérítések szempontjából is jelentősége lehet. Addig azonban nem folytatják az építkezést.
Van B-terv, ha nem jön össze
Arról, hogy a GVH is vizsgálatba kezd-e kartellgyanúval, az államtitkár nem tudott nyilatkozni. Ahogyan arról sem, hogy mi lesz akkor, ha beigazolódik, hogy a cégek összejátszottak, vagy kiderül, hogy nem volt kartell.
Szerinte ha a helyzet tisztázódik, az uniónak meg kellene adnia a támogatást, de a kormány készül B-tervvel is Szolnok bekötésére, ha a pályaszakasz esetleg mégsem épülhet meg EU-pénzből. Ez esetben a várost az M5-öshöz kapcsolva kötnék be az országos gyorsforgalmiút-hálózatba. Szerdán kormányülésen napirendre került ez a téma is.
Csepreghy elmondta, eddig 60 milliárdot fizettek ki az építkező cégeknek, ennek csak kétharmada leigazolt teljesítés, 20 milliárd előleg, amit szükség esetén azonnal vissza tudnak vonni. A NIF megkezdi a 40 milliárd forintnyi összes számla tételes átvizsgálását.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
