Külügy: Nem volt belső információnk a Quaestor bedőléséről

DSZZS20150310008
2015.03.24. 10:19
A Quaestor március 9-én jelentette be, hogy bedőlnek, a külügy azt mondja, cége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi onnan a vagyonát. A minisztérium szerint nem volt törvénytelen információjuk arról, hogy a Quaestor be fog dőlni, csak a korábbi brókerbotrányok után úgy viselkedtek, mint bárki más. Az meg hogy a cég kockázatos volt, szerintük nem lehetett korábban tudni, mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt.

A külügy cége nem azért vette ki néhány nappal a Quaestor bedőlése előtt a tőkéjét a cégtől, mert információi voltak a Quaestor pénzügyi helyzetéről, közölte kedden a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Ezzel arra reagáltak, hogy hétfőn megírtuk, Szijjártóék tárcájának egyik cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a Quaestornál tartotta a vagyonát, majd néhány nappal az öncsőd bejelentése és az MNB-vizsgálata előtt kivette onnan.

Hétfőn döntésüket így magyarázták:

"az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket, és ennek megfelelően kivették a tőkét a Quaestortól."

A külügy most azt mondja, hogy a KKM és háttérintézményei semmilyen törvénytelen információval nem rendelkeztek. A Quaestor csődjét az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsájtott ki kötvényeket, és, amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét.

Az MNKH ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól.

Az MNKH a külügy szerint gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat, és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól. Közleményükben a következőket közlik:

  • A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt.
  • Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a KKM a tulajdonosi jogokat az Exim felett. Ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt.
  • A számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen.
  • A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette. (Korábban hiába kérdeztük a minisztériumot, hogy meddig tartottak számlát a Quaestornál, nem válaszoltak, csak arra, hogy mikor nyitották.)
  • Az MNKH 2013. márciusában kötött szerződést a Quaestorral. (a tárca pedig korábbi közlése szerint 2014 augusztus óta vezetett számlát a Quaestornál.)
  • A Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak.
  • Az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket.
  • Az MNKH a pénzt állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez. 
  • 2015. márciusában az összeg 3,8 milliárd forint volt. Az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól. (Március 9-én jelentette be a cég, hogy öncsődöt kér.)

Hétfőn megkérdeztük a minisztériumot arról is, hogy mi lett a Quaestortól kivett vagyon sorsa, hová fektették be, erre egyelőre nem kaptunk választ.