Görögországban csap össze Putyin Brüsszellel

Még csak néhány intézkedést hozott a görög választásokat vasárnap megnyerő Sziriza, de a piacok már pánikolnak a baloldali párt győzelme miatt. Szerda este Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő jelezte, hogy leminősítheti a görög adósságállomány besorolását, a Fitch pedig még a múlt héten rontotta negatívra Görögország adósbesorolását.

Az S&P és a Fitch is valami olyasmivel indokolta a pesszimizmusát, hogy a Sziriza olyan ígéretekkel kampányolt, mint például a minimálbér emelése, a tervezett költségvetési többletre irányuló cél fellazítása, vagy a nyugdíjak emelése. Ez pedig szerintük nem felel meg az IMF-ből, az Európai Bizottságból és az Európai Központi Bankból álló trojka elvarásainak, amit a pénzügyi mentőövért cserébe szabtak meg a pénzügyi válságba került országgal szemben még korábban, az előző kormányok idején. 

De nem csak a hitelminősítők nem örültek az új kormánynak: amikor kedden Alekszisz Ciprasz, az új miniszterelnök bemutatta a kormány tagjait, az athéni tőzsde indexe több mint hat százalékot esett. De tényleg indokolt ez a pánik? Egyáltalán mi történt a görög politikában a radikális baloldali Sziriza vasárnapi választási győzelme óta?

Jobb-bal, jobb-bal, nem értünk egyet, de leszámolunk a trojkával

A Szirizának az elnyertnél több parlamenti helyre volt szüksége a kormányalakításhoz, ezért koalíciót kellett kötniük. Eredetileg leginkább azt várta mindenki, hogy a Szirizánál kevésbé balos To Potamival szövetkeznek majd. Ennek ellenére viszonylag gyorsan megegyeztek a jobboldali nacionalista Független Görögökkel. 

Ez később megnehezítheti majd a közös kormányzást, hiszen a választásokon 4,8 százalékot elérő, 13 mandátumot kapó jobboldali párt bevándorlás- és multikultiellenes, és szívesen látná az ortodox egyház nagyobb befolyását a görög oktatási rendszerben. Ezen kívül a homofób és idegengyűlölő megnyilvánulásoktól sem riadnak vissza. Az egyetlen közös pont a két párt között a megszorítások elutasítása, és az, hogy valamit kezdeni akarnak a trojka hitelével.

Az új energiaügyi miniszter például egyből bejelentette, hogy leállítják az állami energiacég privatizációját, amit az előző kormány a nemzetközi hitelért cserébe vállalt. Erre a tőzsde a kormányalakításhoz hasonlóan katasztrofálisan reagált: egy nap alatt kilenc százalékot esett a tőzsdeindex - 2012 szeptembere óta nem látott mélységbe.

De nem ez volt az egyetlen trojkával szembemenő lépésük. Azt is bejelentették, hogy nem adják el a pireuszi kikötő még görög állami tulajdonban lévő részét. A 67 százalékos részesedésre többek között egy kínai állami cég, a Cosco-csoport is pályázott, ők egyébként korábban kisebbségi részesedést szereztek a kikötőben.

De nem csak a privatizáció leállításával kapcsolatos intézkedéseik voltak: a kormány programjában az is szerepel, hogy az a tízezer állami alkalmazott, aki a megszorítások miatt vesztette el a munkahelyét, újra munkába állhat. Az elmúlt időszakban a kirúgott közszolgák jelképeivé váltak a tüntetések állandó szereplői, a piros gumikesztyűs takarítónők, akiket a pénzügyminisztériumból bocsátottak el (róluk egyébként a BBC közölt érdekes riportot, ezt itt olvashatja). A kormány most azt jelentette be, hogy ők lesznek az elsők, akik visszakapják a munkahelyüket.

És mi a helyzet a hitellel?

Ahogy azt várni lehetett, a pénzügyminiszteri posztot a párton belül mérsékelt technokratának tartott Janisz Varufakisz kapta meg. Varufakisz korábban Athénban, Angliában és az USA-ban is tanított közgazdaságtant, és kifejezetten sokat foglalkozott az eurózónával. Róla már korábban is tudni lehetett, hogy nem támogatja az eurózóna elhagyását, és arra sem számít, hogy a trojka hajlandó lesz elengedni a hitelt.

Három lényeges dolog viszont kiderült:

• az egyik, hogy a görögök valószínűleg azt fogják javasolni, hogy bocsássanak ki a a görög GDP-növekedés üteméhez kötött feltételeket tartalmazó államkötvényeket. Ezt Varufakisz már korábban is emlegette, mert szerinte így a trojka is érdekelt lenne abban, hogy a görög gazdaság fenntartható növekedésbe kezdjen.
• A másik pedig az, hogy a korábbi kormányoktól eltérően az új kormánykoalíció nem a trojkával, hanem a hitelt adó egyes nemzetállamokkal egyenként akar tárgyalni, mert szerintük így jobban tudják majd érvényesíteni az érdekeiket a tárgyalóasztalnál.
• Varufakisz a korábbi ígértekkel összhangban azt is elmondta, hogy abban benne vannak, hogy nagyjából nulla közelébe hozzák ki a költségvetés elsődleges egyenlegét, de szerintük indokolatlan a trojka által elvárt többlet, így ezen is változtatni akarnak.

A nemzetközi sajtó és a kormányalakítás hírére reagáló kormányok megosztottak voltak a görög hitel ügyében: sokan - köztük a német pénzügyminiszter, Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke, vagy Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna vezetője - arra figyelmeztették a görögöket, hogy szó sem lehet a hitel feltételeinek megváltoztatásáról. Viszont sokan nyitottabbak az ötletre, sőt egyenesen a hitel részleges leírását látják megoldásnak.

A piacok mindenesetre a kezdeti pánik után kicsit megnyugodtak: az Európai Parlament elnöke, Martin Schulze csütörtökön Ciprasszal tárgyalt, a napot az athéni tőzsde pedig három százalékos erősödéssel zárta. Valójában viszont még semmi konkrétum nem derült ki a hitel újratárgyalásáról: jövő héten valószínűleg már többet fogunk tudni, hiszen Varufakisz Angilában, Olaszországban és Franciaországban is tárgyal majd a hitelezőkkel.

Új barátja lett az oroszoknak?

Ha a nyugat-európai politikusok haja már a hitelek újratárgyalásának gondolatától égnek állt, akkor a kormány megalakulása után a felálló hajuk hullásnak indulhatott, amikor az első lépések alapján beigazolódni látszott a félelmük, hogy az új kormánykoalíció kőkemény oroszbarát politikát vihet majd.

Cipraszék ugyanis szerdán közleményben utasították el az uniós kormányfők aznapi nyilatkozatát, amelyben Oroszországgal szembeni újabb szankciókat helyeztek kilátásba a mauripoli bombázás miatt. Mindezt csak fokozta, hogy Ciprasz hivatalba lépése után először nem mással, mint az athéni orosz nagykövettel találkozott.

Pénteken aztán a görögök hirtelen visszatáncoltak a korábbi álláspontjukból, és rábólintottak a tervezett szankciókra, amikbe végül nem kerültek be újabb kereskedelmi és pénzügyi korlátozások, csak újabb nevek kerültek fel az EU-s feketelistára. 

Nikosz Kociasz görög külügyminiszter végül azzal magyarázta a kezdeti görög ellenállást, hogy nem a döntés tartalmával volt bajuk, csak azzal, ahogy a döntést meghozták. Kociasz szerint ugyanis nem igazságos az, hogy a kisebb tagállamoknak nincs akkora beleszólása a közös döntésekbe, mint a nagyoknak.

Reálpolitikusok vagy Putyin kutyái

Az események egyik lehetséges értelmezése az, hogy az új koalíció legfontosabb célja a hitel újratárgyalása, és ezért bármit meg is tesznek.

Németország ráadásul az egyik legnagyobb hitelezője az országnak, és azt is tudni lehet, hogy a németek nem lelkesednek igazán az újabb orosz szankciókért, mert úgy érzik, már így is sokat vesztett velük a német gazdaság.

ami jól jött volna később a hitel újratárgyalásakor.

Viszont közben egyre többet lehet tudni a Sziriza és a Független Görögök egyes tagjainak orosz kapcsolatairól. Ciprasz többször is tett olyan nyilatkozatokat, amiben elítélte az Oroszország elleni EU-s szankciókat és az ukrán-orosz konfliktusban is tett Ukrajnát kritizáló kijelentéseket.

A szirizás Nikolasz Kociasszal kapcsolatban azt szokták emlegetni, amikor 2013-ban a szélsőjobboldai Alekszander Dugint hívta el a pireuszi egyetemre előadást tartani, aki ott a görög-orosz testvériségről beszélt. Kociasz persze tagadja, hogy bármi köze lenne az orosz szélsőjobbhoz, szerinte egy közös fényképen kívül semmi nem köti össze őt Duginnal.

A másik gyakran emelgetett szál pedig az új védelmi miniszter, a Független Görögök képviselője, Panosz Kammenosz kapcsolata Konsztantyin Malofejev putyinista oligarchával, akit az EU tiltólistára is tett, amiért szerintük kelet-ukrajnai oroszpárti felkelőket pénzel.

Van tehát mitől aggódniuk a nyugat-európai politikusoknak, de egyelőre nem sokat tudunk arról, hogy mekkora politikai és gazdasági kockázattal kell majd számolniuk, és hogy egyes görög lépések mögött az orosz befolyás, vagy a hitel újratárgyalásának szándéka áll.