Megszereztük az Ángyán-listát: milyen húsból vannak a hungarikumok?
A legtöbb nagy nevű hazai élelmiszer-ipari cég szerepel azon a listán, amelyet Orbán Viktor kérésére készített a földművelési tárca a külföldről beszerzett húst feldolgozó vállalatokról. A piaci szereplők által csak „feketelistának” nevezett jegyzék szerint még a hungarikumokat gyártó Pick és a gyulai kombinát is importál. Ám a cégek szerint a lista félrevezető, hiszen az évente feldolgozott 4,5 millió és a rendelkezésre álló hazai 3 millió sertés közötti lyukat csakis behozatallal lehet betömni. Ellenkező esetben nagy múltú magyar cégeknek vissza kellene vonulniuk az európai piacaikról, gyárakat kéne bezárniuk.
„A magyar agrárium 2011-ben jól teljesített a világpiacon” – mondta a vidékfejlesztési miniszter, amikor csütörtökön felavatta a McDonald's-nak szállító, az amerikai tulajdonú, bábolnai székhelyű OSI Food Solutions új csirkefeldolgozóját. Fazekas Sándor úgy vett részt az avató ünnepségen, hogy tudhatta: a bábolnai cég előkelő helyen szerepel azon a "feketelistán", melyet a az általa vezetett tárca készített. Az OSI Food ugyanis a minisztérium tavalyi felmérése szerint a feldolgozandó baromfit 100 százalékban importálta, tavaly egyáltalán nem voltak magyar tenyésztők a beszállítói között (a McDonald's-nak szállító cég cáfolatát, a Mitől magyar a hús? című keretes írásunkban olvashatja - a szerk.). A hvg.hu birtokába jutott listán 136 vállalkozás szerepel, többek között a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt., a Gyulai Húskombinát Zrt., a sárvári SáGa Foods, a kaposvári Kometa vagy a felvágottait Magyar termék feliratú csomagolással árusító Surjányi Hús Kft.
Ángyán József a hvg.hu-nak adott június 20-i interjújában beszélt arról, hogy 2011 első hónapjaiban a schleswig-holsteini dioxinbotrány idején a minisztérium megvizsgálta, milyen nyersanyagokat hoz be Németországból a magyarországi élelmiszeripar, azaz a hazai élelmiszerekbe kerülhetett-e a veszélyes anyagból. A volt földművelési államtitkár azt állította, hogy Orbán Viktor is látta ezt a listát, sőt szerinte akkor a kormányfő arra is rákérdezett: lehetséges-e, hogy magyar tőkeérdekeltségű húsipari cégek a hungarikumokat nem magyar alapanyagból állítják elő. LMP-s politikusok az interjú megjelenése után felszólították a kormányfőt, hozza nyilvánosságra a listát, mire Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke egy hete szerdán azt nyilatkozta, hogy azt Ángyántól kérjék el, mert ő készítette.
A hvg.hu birtokába jutott minisztériumi jegyzék a Külföldről érkező húsok aránya a magyar húsipari cégek készítményeiben címet viseli. A lista megyei bontásban, gyártelep és székhely alapján gyűjti a vállalkozásokat. Külön feltünteti, hogy hány százalék a vállalatok termékeiben az importból származó alapanyag és ezen belül hány százalék a német eredetű behozatal. A listán szereplő, a hvg.hu által megkeresett cégek szerint a jegyzék önmagában a valódi probléma okait nem tárja fel: a vállalati vezetők azt nyilatkozták, bár próbálnak megfelelni a magyarországi közhangulatnak, hogy csak magyar alapanyagokból dolgozzanak, de ha ezt megtennék, akkor vissza kéne fogniuk a termelésüket. A hazai állattenyésztés ugyanis szerintük képtelen kielégíteni a jelentős exportot bonyolító feldolgozóipar igényeit.
„Le kell ülni az urakkal”
„Valószínűleg azért nem került még ez a lista nyilvánosságra, mert az nem egy jó tárgyalási pozíció, ha előre kiterítek minden kártyát. Vagyis tárgyalni kell, hogy ez megváltozzon” – mondta Ángyán, miért nem tette közzé eddig a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a jegyzéket. A volt államtitkár – aki januárban azért mondott le, mert helytelenítette az állami földekre kiírt pályázatok elbírálását, amiket szerinte „oligarchák”, „egy maffiahálózat” nyert el – szerint Orbán Viktor a lista megtekintése után azt javasolta: „le kell ülni az urakkal, és erre a helyzetre megoldást kell találni, ezt a problémát közösen kell megoldani”.
Szerettük volna megtudni, hogy milyen módszerekkel, ki készítette és milyen céllal a Vidékfejlesztési Minisztériumban a listát, ahogy azt is, eddig miért nem hozták nyilvánosságra. A VM válaszlevelében viszont mindössze annyit közölt, hogy „a tárca és a háttérintézményei számtalan háttéranyagot készítenek. A tanulmányok a kormány-előterjesztésekhez nyújtanak segítséget, a kormánydöntéseket készítik elő”. A tárca nem cáfolta a jegyzék meglétét, de arról nem adott tájékoztatást, hogy pontosan ki készítette. Ángyán a hvg.hu-s interjújában Kardeván Endre élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkárságát jelölte meg készítőként. Viszont a miniszterelnök sajtófőnöke azt mondta, Ángyán állította össze, tőle lehet elkérni, „a kormány nem tart vissza semmit”. A januárban lemondott államtitkár szerint viszont épphogy a miniszterelnök kérte a VM-et – és ezen belül Kardevánt –, „állítsa össze a listát, hogy lássuk: miből is dolgoznak ezek a cégek”. A minisztérium arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy a vizsgálatnak lettek-e következményei.
Mivel a parlamentben ellenszavazat nélkül áprilisban elfogadott hungarikumtörvény csak július 1-jén lép hatályba – ráadásul a védendő magyar értékek listáját csak azt követően állítják össze –, jelenleg egy 2008-as országgyűlési határozat foglalkozik a hungarikumok védelmével. A határozat a Hagyományok – Ízek – Régiók (HÍR) program keretében még az első Orbán-kormány idején összegyűjtött 309-es listát tekinti a hungarikumok jegyzékének, ebből 11 termék élvez nemzeti oltalmat. Ezek közé tartozik a szegedi téliszalámi, a gyulai és a csabai kolbász – az előállítóik kérhetnek HÍR-védjegyet a termékeikre. Mind a három termékfajtát Magyarország földrajzi árujelzői oltalom alá helyezte az Európai Bizottság DOOR-programjában: ezeket a speciális termékeket csak azok gyárthatják, akik betartják a szigorú előállítási szabályokat.
A birtokunkba került listán többek között szerepel öt üzemegységével a Pick Zrt., illetve a Gyulai Húskombinát Zrt. is. A jegyzék szerint a Pick-szalámit is gyártó szegedi gyár 52 százalékban importál húst, 40 százaléknyit Németországból többek között vágott, illetve hűtött formában is. A gyulai kombinát 32 százaléknyi alapanyagot hoz be, aminek 43 százaléka származott 2011 elején Németországból. Többek között ez a két cég gyártott, illetve gyárt európai és nemzeti oltalom alatt álló szalámit, kolbászt.
„Verték az asztalt” |
A dioxinbotrány 2011 januárjában robbant ki, amikor kiderült, egy schleswig-holsteini tápkeverő üzemben hónapokon át ipari célra szánt, dioxint tartalmazó zsiradék került állati takarmányokba, amelyből több ezer németországi állattenyésztő telepre szállított a cég. A magyar főállatorvos januárban február 28-ig korlátozást rendelt el a Németországból származó sertéshúsra és húskészítményekre. Bár a birtokunkban jutott listán nem szerepel dátum, a jegyzék a moratórium időszakában keletkezhetett. „Meglepő módon nem a németek, hanem az egyik legnagyobb magyar húsos érdekeltség verte az asztalt a minisztériumban, hogy függesszük ezt fel” – beszélt a listakészítés előzményeiről Ángyán. A moratórium alatt egyetlen magyar cégről sem bizonyosodott be, hogy dioxinos alapanyagot importált volna, ezért a korlátozást hamar feloldották. A kérdésünkre, hogyan ellenőrzi a minisztérium, illetve az állami szervek az alapanyag-feldolgozást, hogyan garantálják a minőségbiztosítást – többek között azt, hogy a cégek megfelelnek-e a HÍD-védjegy előírásainak –, a tárca válaszlevelében csak ennyit írt: „a magyar élelmiszergyártó cégeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a jogszabályi előírások alapján ellenőrzi”. |
„Rászorulunk az importra”
„Igen, kerülhet egyes Pick Szeged Zrt. által előállított hentesáru-termékekbe import-, illetve német hús. Mert mindent felvásárolunk Magyarországról, amit csak lehet, mégsem elég, azt pedig senki sem várhatja, hogy a Pick leépítse a kapacitásait, veszítsen piacot és kevesebbet termeljen csak azért, mert itthon nem található megfelelő mennyiségű alapanyag” – mondta a hvg.hu-nak Éder Tamás, a szegedi céget is magába foglaló Bonafarm-csoport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója.
Éder szerint a cégcsoport igyekszik a termelést az alapanyag-előállítástól a gyártásig összefogni, így a Bonafarm-csoport saját telepein és több mint 100 kis- és közepes méretű tenyésztő partnere segítségével évente 350 ezer sertést állít elő, amihez jön még 50-100 ezer hazai piacról vett nagy súlyú sertés, de még így is importra szorulnak. Éder szerint a Bonafarm-csoport folyamatosan növeli az általa koordinált gazdasági integráció tenyésztési kapacitásait, de még így sem tudja biztonságosan fedezni a Pick alapanyag-szükségletét. A Pick 2011-es beszámolója szerint a vállalat tavaly 6,2 milliárd forintnyi anyagot importált Németországból, 1,3 milliárdot Spanyolországból, 1,1 milliárdot Lengyelországból. 2010-hez képest mindhárom országból nőtt a cég importja (a beszámolókból nem derül ki, hogy az anyagbeszerzésen belül mennyi a hús- és sertésbehozatal).
Az európai DOOR-lista termékleírása a szegedi szaláminál kiköti, hogy az alapanyagnak kizárólag Magyarországról kell származnia, sőt öt alföldi megyét jelöl meg származási helyként (azt is kikötve, hogy a disznóknak nemcsak itt kell felnőniük, de ezekben a megyékben kell megszületniük is). Csak az a cég állíthat elő „szegedi szalámi” elnevezésű terméket, aki ezt az előírást betartja. A gyulai és a csabai kolbásznál megengedőbb a leírás, ezeknél a termékeknél már nem kikötés a hazai alapanyag, csak az előállítás módját és technológiáját szabályozzák. „A Pick által előállított, hungarikum kategóriájába sorolt téliszalámihoz megfelelő mennyiségű magyar alapanyag van, így ezt a terméket magyar koca és nehézsúlyú sertés húsából készítjük” – állította Éder Tamás.
„A cégünk által termelt hunkarikumokba kizárólag visszakövethető származású magyar koca kerül. De nemcsak csabait és gyulait gyártunk, hanem felvágottat, májast is” – nyilatkozta a hvg.hu-nak a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatója. Ruck János szerint a vállalatuk évente 4 ezer tonna májast állít elő, amihez „fizikailag nem áll rendelkezésre elég sertésmáj Magyarországon”. A vezérigazgató azt mondta, az egyre növekvő élelmiszer-kereslet miatt az egész világon általános hiány van a húsalapanyagokból, a növekvő keresletnek pedig a hazai ipari termelés igyekszik megfelelni, de akkor importálnia kell a nyersanyagot. Ruck szerint amennyiben a kombinát mindent felvásárol, amit a hazai piacon elér, akkor is csak az igényeik 70-80 százalékát tudják kielégíteni.
Éder Tamás - aki Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke is egyben - azt mondta, ha a magyarországi élelmiszeripar kizárólag magyar disznóhúsból dolgozna, akkor képtelen lenne a hazai és a külföldi keresletet kielégíteni, le kéne építenie, üzemeket, gyárakat kellene bezárnia. „Évente 4-4,5 millió sertést vág az ipar, aminek 10-20 százaléka származik importból. A magyar húsipar még megőrzött piacai ugyanakkor ennél is több alapanyagot igényelnek. Összességében úgy becsüljük, hogy a magyar húsipar meglévő piacainak kielégítéséhez szükséges alapanyagnak közel harmadát importból kell beszerezni, mert itthon nincs elég sertés. Rászorulunk az importra” – mondta Éder. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2011 végén Magyarországon 3 millió disznó volt, amiből mindössze 873 ezret tartottak a kabinet által a kormányprogramban névlegesen favorizált egyéni gazdaságok, tehát a gazdaságból hiányzik 1,5 millió sertés.
Ezt a vidékfejlesztési miniszter is elismerte tavaly. Az egyik fideszes képviselő Mit tud tenni a szaktárca a hazai sertéstartók védelme érdekében? címmel intézet kérdést 2011 februárjában a parlamentben Fazekas Sándorhoz, mire a tárcavezető kijelentette, a legfőbb probléma, hogy „jelenleg a hazai árualap-kínálat nem fedezi a feldolgozói igényeket”.
Mitől magyar a hús? |
„Mi az, hogy magyar? Vállalom: jelentős az importunk, mert nem tudok mást tenni. Azért megyek ki külföldre alapanyagért, mert jó minőségű, nagy tételben jutok hozzá jó áron. A recept, a gyár, a munkások viszont magyarok” – mondta Tóth János Tibor Surjányi Hús Kft. igazgató-tulajdonosa. A cégvezető arra a kérdésünkre reagált, hogy miért forgalmazza Magyar termék feliratú csomagolásban a vállalkozása a termékeit, ha jelentős tételben importál. A VM listáján ugyanis Surjányi Hús Kft. 77 százalékos behozatallal szerepel, a jegyzéken szintén feltűnő, a kolbászokat, felvágottakat előállító Alföldi-Hús Zrt. (75 százalékos behozatallal) pedig szintén Tóth érdekeltségébe tartozik. A cégvezető vitatta a listán szereplő számokat, és azt mondta, jelentős ugyan a cégeinél az import aránya, de biztosan nem 75-77 százalék. A jegyzék szerint 80 százalékos importú, egymilliárdos árbevételű Jumbó-Hús Kft. szintén piros-fehér-zöldbe csomagolja a termékeit. „Egyetlen termékre sincs ráírva, hogy kizárólag magyar alapanyagokból készül, ráadásul az import nem törvénytelen, a minőséget sem rontja” – mondta a hvg.hu-nak a vállalkozás ügyvezető-tulajdonosa, arra a kérdésre válaszolva, hogy miért ilyen csomagolásban árusítják a termékeiket, ha az alapanyagot importálják. Hajdics Attila vitatja a listán szereplő 80 százalékot, szerinte ez legfeljebb 70 százalék. Szerinte nincs ma Magyarországon olyan daraboló üzem, ahol jó minőségű, jó árú alapanyagot lehet venni. A SáGa Foods kommunikációját ellátó PR-ügynökség a hvg.hu-hoz eljutatott levelében azt írta, a SáGa hoz be az országba pulykacsibét, de a szárnyasokat Magyarországon nevelik magyar gabonával. A cég szerint a Magyarországra kerülő termékeik 10-15 százalékában van import, a többi behozatalt a feldolgozás után újra ki is viszik. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a cég szerint a külföldi megrendelő sokszor megszabja, hogy milyen forrásból származó alapanyagból kell előállítani az adott terméket. (A vállalat egy Hollandiában bejegyzett angol társaság tuajdonában van.) A listán 33 százalékos importtal szereplő Kometa 99 Kft. marketingigazgatója, Bódi Krisztina a hvg.hu-val azt közölte, a cég arra törekszik, hogy termékeit 100 százalékosan magyar alapanyagokból állítsa elő, de „vannak olyan pillanatok, amikor ezt importból pótolni kell, mert nincs elég hús a piacon”. A kaposvári vállalkozás ezért a helyi egyetemmel idén elindította a Dél-dunántúli Regionális Sertésprogramot a partnereinek, hogy jó genetikai állományú – dán fajtájú – sertéseket tenyésszenek, és garantálja, hogy a végén átveszi a disznókat. Cikkünk megjelenése után az OSI Food levélben fordult a hvg.hu-hoz melyben cáfolta a minisztérium listáján szereplő adatot, mely szerint a cég 2011 elején 100 százalékos importból fedezte a nyeranyagszükségleteit. A cég azt írta: 2011-ben vásárolt csirkehús 55,4 százalékát belföldről származó alapanyag, 44,6 százalékát import tette ki. A cég szerint az import jelentős része olyan speciális, kalibrált (súlyában, méretében pontos előírást követő) nyersanyag volt, amely Magyarországon az elvárt mennyiségben nem szerezhető be. Levelükben az szerepel, ha „ezt a speciális import nyersanyagot nem vesszük figyelembe, akkor a belföldi arány a beszerzésben 94 százalék”. |
Nincs elég disznó, nincs elég hazai vásárló
„Még ha többet is fizetnének a vállalatok a magyar sertésért – ami tovább növelné a boltokba kerülő hazai áru árát és rontaná a magyar húsipari termékek versenyképességét –, akkor sem tudnák az igényeiket rövid távon itthonról kielégíteni” – mondta a Hússzövetség elnöke. (Egyébként a Magyar Húsiparosok Szövetségének több tagja szerepel a listán.) A külföldi sertéshús lényegesen nem olcsóbb a hazainál. A minisztérium háttérszervezete, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) júniusi tanulmánya szerint a hazai termelésből származó sertés ára nagyjából azonos a frankfurti árutőzsde áraival.
A hazai tenyésztők maguk sem törekednek arra, hogy kizárólag magyarországi feldolgozóknak adják el az árujukat. Az AKI egy, az év elején született jelentése szerint 2011-ben 12 százalékkal nőtt az előző évhez képest az élő sertés exportja, a hűtött alapanyagból pedig 158 ezer tonna került külföldre – a tenyésztők követték a piaci keresletet: Románia és Szlovákia volt a célország. Bár élő sertésből továbbra is nettó importőrök vagyunk (többet hozunk be, mint amennyit kiviszünk), félig feldolgozott húsból, illetve a kivitt termékek árértékét tekintve kolbászból és téliszalámiból nettó exportőrök vagyunk. (Az AKI szerint élősertés-importunk Hollandiából, Németországból, Csehországból és Lengyelországból érkezett.)
Tavaly szalámiból, kolbászból 13 millió euróval többet exportáltunk, mint amennyit behoztunk. Ruck János szerint ha a magyar sertésállományhoz igazítanák a termelési kapacitásaikat, akkor az export jelentősen visszaesne: a magyar élelmiszeriparnak piacokról kéne lemondania. A gyulai kombinát vezetője szerint a válság begyűrűzése óta 20 százalékkal estek vissza az eladások Magyarországon, a fogyasztók az olcsóbb – gyakran importból származó – termékek felé fordultak. Viszont a gyulait, a csabait, illetve a téliszalámit a szigorú előállítási szabályok, a 29 százalékos nyersanyagár-emelkedés miatt Ruck szerint nem lehet olcsóbban adni, így a legnagyobb cégek esetében marad az export. A Kometa marketingigazgatója, Bódi Krisztina szerint az általuk tapasztalt 25-30 százalékos alapanyagár-emelkedést legfeljebb 10 százalékos termékáremeléssel tudták ellensúlyozni, mert szerinte többet nem bír el a hazai piac.
A nagyobb – a listán is szereplő – cégek tavaly így is veszteségesek voltak. A Pick Szeged Zrt. a 2010-es 82 milliós nyereség után az igazságügyi tárca elektronikus cégnyilvántartása szerint tavaly 2,7 milliárdnyi vesztességet halmozott fel. A Gyulai Húskombinát Zrt. évek óta veszteséges – ezért négy éven belül másodszor folyamodott állami mentőövért –, 2010-ben 486 millió, 2011-ben 309 millió mínusszal zárt. Szintén nincs jó helyzetben a SáGa Foods sem: 2010-ben 25 milliárdos árbevétel mellett 903, idén 387 milliós mínusszal zárta az évet. (A Gyulai Húskombinát Zrt. ügyében kirobbant politikai botrányról, Lázár János lobbiszerepéről itt olvashat részletesebben.)
Beköszönt az EU
A hvg.hu által megkeresett cégvezetők egybehangzóan az uniós csatlakozást nevezték meg mint vízválasztót a hazai termelésben. A határok és a vámok végleges eltűnése nagy lökést adott a piacnak és az exportnak, ugyanakkor a magyar sertéstenyésztők nem voltak felkészülve az átállásra, drasztikusan visszaesett a tenyésztés.
Éder szerint – aki 2001 és 2002 között előbb helyettes, majd közigazgatási államtitkárként dolgozott a minisztériumban – a rendszerváltáskor a hazai húsipar kapacitása 8-10 millió sertés fogadására volt ráállva, ami később nem csökkent olyan ütemben, mint amilyen gyors volt az állatállomány leépülése. A KSH szerint 1995 és 2003 között még évente 4,8-5 millió disznó volt az országban (ennek fele még az egyéni gazdaságokban), de az állomány rögtön a csatlakozás idején csökkenésnek indult, 2008-ban már csak 3,3 millió hazai sertés volt Magyarországon.
A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke azt mondta, a 2004-es csatlakozáskor derült ki, hogy a sertéstenyésztés súlyos versenyképességi problémákkal küzd. Az EU-s előírásoknak megfelelően hirtelen leépültek a korábbi állami, (így az export-) támogatások, megszűnt az árszabályozás, és a vámok eltűnése után megjelentek az olcsóbb külföldi áruk, tenyésztők. Magyarországnál a cseh és a lengyel tenyésztők is versenyképesebbek: húsimportunk egy jelentős része a KSH adatai szerint tőlük származik.
Ugyanakkor az uniós támogatási rendszer inkább a növénytermesztésnek kedvez, sok termelő, gazdálkodó inkább erre koncentrált és az állattenyésztést visszafogta. Az AKI 2012-es jelentése szerint a tavalyi 18 százalékos mezőgazdasági export-növekedést elsősorban a gabonafélék kivitelének köszönhetjük.
Egy koca, egy porta |
„Hazánk az elmúlt hónapokban az EU különböző fórumian támogatta, valamint további javaslatokat fogalmazott meg az export-visszatérítések alkalmazásával kapcsolatban a friss, hűtött és fagyasztott sertéshúsok esetében is. Az Európai Bizottság eddig minden esetben elutasította az export-visszatérítések alkalmazására tett javaslatokat. Indoklásában a Bizottság kifejtette, hogy az export jelenleg is megfelelő szintű, és a sertéshús EU-s átlagára, valamint a világpiaci árak között nincs akkor különbség, ami az exporttámogatás újraindítását alátámasztaná” – magyarázta tavaly a parlamentben a földművelési miniszter, miért nem tudja érvényesíteni az érdekeit az EU-ban Magyarország. A 2010-es kormányváltás után sem sikerült megállítani a sertésállomány csökkenését: 2010-ről 2011-re 130 ezerrel csökkent az állomány, az előrejelzések szerint idén 3 millió alá fog esni. A minisztérium tavaly összeállított egy intézkedési tervet a sertéságazat helyzetének javítására, amely azt célozza, hogy néhány éven belül 6 millióra emelkedjen az országban a sertések száma. A terv az „Egy koca, egy porta” nevet kapta, amit az agárszakemberek azóta többször is kritikával illettek, azt hangsúlyozva, hogy az egyéni gazdaságok nem tudnak olyan állománynövekedést elérni, mint a falvak külterületén létesítendő, legalább több száz sertés egyidejű tartására alkalmas telepek. Éder szerint egy 50 százalékos vágóállat-növekedést is fel tudna szívni a magyar húságazat, amennyiben az versenyképes áron kerül a piacra. A húsipari szervezet elnöke úgy látja, a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés is sokat segítene az ágazaton, mert még mindig gyakoriak a számla nélküli feketevágások, ami követhetetlenné teszi a hús származását, rendkívüli módon zavarja a piacot és olyan előnyöket ad az áfakerüléssel visszaélő piaci szereplőknek, amivel a szabályosan eljáró feldolgozók nem tudnak versenyezni. |
Fidesz-frakció: senki sem akarja elmozdítani Ángyán Józsefet
Ángyán József jelen pillanatban is a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának tagja, és egyetlen olyan indítvány sem érkezett, amely ezt megkérdőjelezné - közölte a Fidesz-frakció sajtóosztálya csütörtökön Tállai András nyilatkozatával kapcsolatban. A belügyi államtitkár azt mondta: nagy hibának tartja, hogy a vidékfejlesztési tárca volt államtitkára a Fidesz frakciójában foglal helyet.
Ángyán: Orbán is látta a listát a trükköző agrárvállalatokról
Létezik az a lista, amit a Vidékfejlesztési Minisztériumban állítottak össze azokról a nagy élelmiszer-ipari cégekről, melyek nem, vagy nem csak magyar alapanyagokból állítanak elő hungarikumnak nevezett termékeket, és amelyen olyan cégek szerepelnek, mint például a Pick – mondta a hvg.hu-nak Ángyán József. A földoligarcha-ügyek miatt lemondott államtitkár arról is beszélt a hvg.hu-nak, hogy a Fideszben nem volt foganatja a pályázati anomáliákról szóló jelentéseinek, ezért fordult a nyilvánossághoz.
Orbánék szerint Ángyánnál van a "százas lista"
A miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint Ángyán József volt államtitkárnál van az a lista, amely a nem teljesen magyar alapanyagból hungarikumokat előállító nagy húsipari cégeket sorolja fel.
Ángyán-jelentés: a Legfőbb Ügyészséghez fordul az LMP
Az LMP a volt államtitkár friss elemzéséből is látható visszaélések kapcsán a Legfőbb Ügyészhez fordul - írta a párt közleményében.
