Telefonon utasították a Quaestort a külügyből

2015.04.01. 07:22 Módosítva: 2015.04.01. 08:33
Skultéti Vilmos
Skultéti Vilmos
Fotó: Linkedin.com

A Nemzetgazdasági Minisztérium bábáskodásával létrejött Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) korábbi vezérigazgatója, Skultéti Vilmos írta alá azt a dokumentumot, ami alapján a ma már a külügyhöz tartozó háttérintézmény vagyona a Quaestorhoz került 2013. március 29-én. Az utalás mindössze egy nappal történt az után, hogy Skultéti a Quaestorral március 28-án szerződést kötött. A brókerbotrány főszereplőjévé váló Quaestor azt a megbízást kapta, hogy a pénzből államkötvényeket vegyen. 

Az MNKH működését alaposan ismerő, de a történetet névtelenül mesélő forrásunk szerint akkoriban a frissen alapított cég még tényleg annyira új volt, hogy akkoriban Skultéti egy sima gmailes mailcímről levelezett, és a cégben még munkavállalók sem voltak - a legrégebbi alkalmazottak 2013 május-júniusban érkeztek.

Hogy pontosan mennyi pénz került a Quaestorhoz, azt nem tudjuk, az viszont a 2013-as költségvetésből kiderül, hogy az NGM-nél egy 3,15 milliárdos keretet különítettek el "Kereskedőház" elnevezéssel, és még 3 milliárdot "Keleti kapcsolatok bővítése" címén.

A Quaestorhoz ezek alapján egy 3-6 milliárdos összeg érkezhetett.

A Nemzetgazdasági Minisztériumot a szerződéskötés időpontjában már Varga Mihály vezette, miután Matolcsy Györgyből 2013. március 4-én jegybankelnök lett. Ennek ellenére úgy tudjuk, hogy a döntés előkészítésében Vargának nem volt szerepe. Az ügyben megkerestük az MNB-t, amint válaszolnak, közöljük. 

Az MNKH alapítását intéző Skultéti Vilmos elég rég kavar a kormánypárt környékén, legalábbis távolról sem az MNKH vezetése volt az első államigazgatási megbízatása.

Már kiválasztották az MNKH-vezér utódját

 A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) élére már kiválasztották az április elsejével távozó Kerekes György utódját - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden. Hogy ki lesz az új vezérigazgató, azt a kinevezéssel egy időben hozzák nyilvánosságra, amelyre "rövidesen sor kerül".

A KKM közölte: Kerekes György februárban jelezte a miniszternek és a gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárnak, hogy április elejétől a magánszektorban kívánja folytatni a tevékenységét. Erről elsőként az Index írt. Kerekes távozásának a Quaestor-ügyhöz semmi köze nincs - közölte a KKM.

Az MNKH jelentős összeget kezeltetett a csődbe ment Quaestor brókercéggel, amely március 9-én délután utalta vissza az MNKH általa államkötvényekben kezelt 3,8 milliárd forintját - írta a hírportál.

A villanyszerelő, angol szakos tanár és nottinghami okleveles ingatlan értékbecslő pályafutása kezdetén jellemzően a privát szférában tevékenykedett, egészen 1998-ig, amikor a kormányváltás után a Miniszterelnöki Hivatal kormány főtanácsadója lett. Matolcsy Györggyel legalább másfél évtizede kapcsolatban van, az első Fidesz-kormány gazdasági minisztere 2001. január 1-től nevezte ki a magyar kisvállalatoknak befektetőket, beruházásokat vadászó állami szervezet, az ITDH vezérigazgatójának.

Forrásunk szerint az MNKH későbbi vezetői azért nem kérdőjelezték meg a Quaestor szerepét, mert a cég gyorsan és olcsón végezte a szolgáltatást, a kamatokat mindig időben fizette, az együttműködés flottul ment. Ettől függetlenül a Quaestor-vezér Tarsoly Csabával voltak összetűzések, de leginkább a Tarsoly érdekeltségébe tartozó orosz és a török kereskedőház miatt. A kereskedőház néhány esetben politikai nyomásra "választotta ki" stratégiai partnereit az egyes országokban lévő irodák üzemeltetésére - hallottuk.

Úgy tudjuk, az MNKH vezetőinek március 5-én Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár jelezte, hogy ki kell venni a cég tőkéjét a Quaestortól, és másutt kell új értékpapírszámlát nyitni. Az MNKH ezután árajánlatot kért több pénzintézettől és az Államkincstártól is. Viszont nem maradt sok idő összevetni ezeket, ugyanis március 9-én hétfőn délután a Quaestor Hrurira - hamis - öncsődjéről szóló közleménye előtt pár órával az MNKH folyószámláján megjelent 3,8 milliárd forint.

Forrásunk úgy tudja, az MNKH felsővezetői megdöbbentek a dolgon, ugyanis a pénz kivonására, a vegyes (rövidebb-hosszabb) futamidejű állampapírportfólió eladására csak a cég vezére, Kerekes György adhatott volna utasítást. Ráadásul csak írásban, a tulajdonosi közgyűlés hozzájárulása mellett. Úgy tudjuk, ilyesmi egyáltalán nem történt, forrásunk szerint feltehetően a külügyből szóban, telefonon adhatták ki az utasítást a Quaestornak a pénz kiutalására. 

A Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Hrurira március 9-én hétfőn éjszaka jelentette be, hogy csődeljárást indít maga ellen, mert a Buda-Cash-botrány olyan eladási hullámot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését, pánik alakult ki, az ügyfelek megrohamozták a céget. A Quaestor Csoport pedig hirtelen nem tudta a kifizetéshez szükséges pénzt előteremteni. Egy nappal később, kedden reggel kiderült, hogy a Quaestor nem bontotta ki az igazság minden részletét. Összefoglalónkat a legnagyobb brókerbotrányról alább olvashatja