További Gazdaság cikkek
Fontosabb a közérdek, mint az MVM üzleti érdekei, így a bíróság még márciusban Tóth Bertalan szocialista képviselő javára döntött adatigénylési perében, az állami energiaóriásnak pedig át kellett adnia egy nagy halom iratot az ellenzéki pártnak. Az MSZP a szerződéseket feldolgozta, az azokból készített kivonatot pedig közzétette a honlapján.
Tisztább a kép
Az MVM közérdekű adatként átadta azokat az utóbbi évben nagy botrányt kavaró szerződéseket is, amelyet a MET Holding különböző cégeivel kötöttek, illetve az ezeknek megágyazó határozatokat. A rengeteg dokumentumból, illetve az abból készített kivonatból az ügylet számos eddig homályosabb része érthetőbb lesz, miközben jópár részlet továbbra is rejtve marad, sőt új kérdések is felmerülnek.
(A szocialisták a megkapott dokumentumokat nem tették fel, csak az azokból kinyert információkat és azok olvasatát, ezekre hagyatkoztunk mi is.)
Mik derülnek ki?
- Kiderült, hogy mikor, milyen mennyiségre, milyen árakon szerződött az MVM Partner a MET-csoport svájci cégével, és milyen árakon adták el a megvett gázt a MET-csoport magyar cégének.
- Az MSZP szerint még mindig nem adtak oda minden szerződést, azt mondják egymilliárd köbméter gáz beszerzésének nincs nyoma.
- A három gázév alatt több tízmilliárd forintot is kereshetett a MET-csoport az üzleten, a pontos összeg pusztán az MVM-es szerződésekből nem derül ki, de közelítő becslést lehet rá adni.
- Nem tudni, az állam miért nem aukción osztotta szét a kapacitást, ahogyan azt sem, hogy az MVM-nek miért nem nyílt tendereken kerestek később beszállítót, partnereket. Miért volt olyan furcsa az ütemezés, a rendeletek időzítése.
- Az előterjesztésekből sem válik érthetővé, miért bízták meg az állami céget egy olyan feladattal, amelyet saját bevallása szerint nem tudott önállóan végrehajtani.
- Kiderült, hogy az MVM Partner úgy szerződött az offshore MET-tel, hogy nem tudta, kik a valódi tulajdonosai. Erről maga az MVM Partner nyilatkozott.
- A MET International AG (METI) a tőzsdei gázáraknál és az összevethető versenytársaknál drágábban árult gázt az MVM-nek.
- Az MVM Partnernek voltak a METI-nél olcsóbb beszerzési forrásai, mégis a METI-től vette mindig a legnagyobb mennyiséget.
- Saját célra, a nagy üzleten kívül a METI is olcsóbban adta a gázt az MVM Partnernek.
- Volt, hogy az MVM olcsóbban adott el gázt a MET-nek, mint amennyiért a METI-től vette.
Csak dióhéjban azoknak, akik nem annyira követték a sztorit. A fejlesztési miniszter 2011-ben az MVM Partnernek versenyen kívül hozzáférést adott a nyugati irányú gázvezetékhez, hogy a relatíve olcsóbb gázból segítsék a távhős cégeket, a gáz azonban végül ennél kacskaringósabb utat járt be. A MET Holding svájci cégétől, a METI-től szerezték be a gázt, aztán a magyarországi MET-nek adtak el, amely aztán kedvére kereskedhetett vele.
Hogy miért volt szükség az offshore-cég bevonására, amelynek saját bevallásuk szerint akkor még valódi tulajdonosait sem ismerték? Az MVM azzal védekezett, hogy azért, mert önállóan akkoriban még nem lett volna képes megoldani egy ekkora feladatot, túl hirtelen, túl nagy mennyiséget zúdított a nyakába az állam, be kellett vonnia egy tapasztaltabb céget, aki ért is hozzá és jók a piaci kapcsolatai.
Ahogy maga a MET Magyarország vezére, Szabó Gergely fogalmazott, a helyzetet "körülbelül úgy kell elképzelni, mintha valaki megkapná az augusztusi focivébé rendezési jogát úgy, hogy nincs infrastruktúrája, nincsenek pályái."
Na de persze akkor miért kapta meg, vetődhet fel a kérdés. És miért folytatódott az üzlet még három gázéven keresztül? Dacára annak, hogy egyébként már önmagában az is aggályos volt, hogy aukció helyett az MVM verseny nélkül kap kapacitást, és emiatt még kötelezettségszegési eljárás indult az ország ellen.
A találgatásoknak csak muníciót adott, amikor aztán a MET-ről kiderült, a tulajdonosok között jelen van az OTP-vezér Csányi Sándorral szoros üzleti kapcsolatban álló Nagy György, és az Orbán Viktorral és Hernádi Zsolt Mol-vezérrel is barátságban lévő Garancsi István. Később pedig az is, hogy rajtuk kívül tulajdonos Ilya Trubnikov, orosz-kanadai üzletember, és Lakatos Benjámin is. Utóbbi a MET egyik menedzsere is egyben.
Terjeszkednek, bővülgetnek
A svájci központtal működő MET-csoport 8 országban van jelen, 14 nemzetközi gázpiacon és további 13 európai kereskedelmi ponton folytat kereskedelmi tevékenységet. Az utóbbi egy évben egyébként egyre aktívabb a magyar energiapiacon, és több új területre is belépett.
Megvásárolták az egyik legnagyobb gázos erőművet, beszálltak a villamosenergia-kiskereskedelembe, bejelentették, hogy megveszik a GDF Suez szabadpiaci gázportfolióját, közös bizniszt kezdenek a Telekommal is, és érdeklődnek további felvásárlások iránt is.
Korábban azt közölték, bevételüknek kevesebb, mint negyede származik csupán Magyarországhoz köthető tranzakciókból. A tavalyi év közel négymilliárd eurónyi csoportszintű árbevétele több ezer kereskedelmi tranzakcióból származik. Azt írták, hogy az MVM-mel kötött szerződések összértéke a csoport árbevételének 7%-át, profitjának ennél kisebb részét teszi ki.
A svájci cég is jól járt
Mire derült fény most a szerződésekből? Például arra, hogy ezen tényleg jól lehetett keresni. Miközben a magyarországi MET az alternatív, keleti forrásoknál jóval olcsóbban kapta a gázt az MVM-nek köszönhetően, a holding svájci cége, a METI pedig a tőzsdei árakszintnél jóval drágábban árult.
Hogy érthető legyen: Magyarországra lényegében két vezetéken keresztül tudunk gázt behozni, keletről, Ukrajna irányából az oroszokkal kötött hosszú távú szerződés szerinti árakon, és Ausztria irányából a HAG-on, a holland tőzsdei árakhoz viszonyított árképzés szerint.
A gazdasági válság és új technológiák megjelenése miatt Nyugat-Európában gázbőség alakult ki, és a nyugat-európai földgázárak jelentősen csökkentek. Ebben az időszakban az Ausztriában elérhető gáz ára 20-50 százalékkal is olcsóbb volt, érthető módon mindenki innen akart beszerezni.
Az ausztriai behozatal korlátja a vezeték keresztmetszete. Ha több kereskedő jelentkezik a vezetékre, mint amennyi gázt be lehet hozni, a vezeték üzemeltetőjének aukciót kellene kiírnia a kapacitásra.
2011-ben azonban a kormány úgy döntött, hogy az osztrák importlehetőségek kihasználásának jelentős részét állami kezelésbe veszi, aukción kívül hozzáférést adott az MVM Partnernek. Az állami cég viszont három gázéven keresztül leszerződött a MET-tel, és így megnyitotta a lehetőséget arra, hogy az árelőnyt túlnyomó részben ők fölözhessék le, Tóth Bertalanék számításai szerint a lehetséges haszon mintegy 80 százalékát a MET érvényesíthette. (Folytak tárgyalások az E.Onnal is, de az első körben elakadtak, végül inkább a MET-tel szerződtek.)
Drágán venni, olcsón eladni
Ami a most közzétett dokumentumokból kitűnik: nem csak a keleti árhoz képest szerzett előnyt a MET magyarországi cége, a holding svájci cégénél, a MET International AG-nél (METI) is jelentős lehetett a haszon, a gázt a nyugati tőzsdei árhoz képest az MVM-nek elég drágán kínálta.
Az alábbi ábrán a felső vonal azt mutatja, mennyibe került ebben az időszakban az orosz hosszú távú szerződésen keresztül érkező import gáz ára köbméterenként, az alsó vonal pedig a holland tőzsdei árat. Amit a szerződések alapján már tudunk, hogy milyen áron vette a METI-től, majd milyen áron adta el a gázt az állami MVM Partner, ezt mutatják a vonalak középen.
Látható, hogy az állam nem keresett hatalmasat ezen az üzleten, az MVM elég visszafogott árréssel dolgozott. A MET-csoportnak azonban megvolt a lehetősége kihasználni a nyugati és keleti árak közti jelentős különbséget.
Jövedelmező üzlet
Azt nem tudjuk, hogy a METI mennyiért szerezte be azt a gázt, amit aztán eladott az MVM-nek, illetve azt sem, hogy aztán az MVM-től átvett gázt a MET mennyiért adta el a magyar piacon. Utóbbi esetben mindössze annyi fogódzónk lehet, hogy az MVM-től megvett árnál nyilván többért, a keleti importárnál kevesebbért. Itt elég nagy a mozgástér, de más piaci tranzakciók tükrében okunk van feltételezni, hogy a MET eladási ára inkább az MVM értékesítési árához eshetett közelebb, mint az orosz importárhoz.
Más szerződések ismeretében pedig arról is lehet sejtésünk, hogy akkoriban más, a szabad piacon mozgó külföldi cégek mennyiért adtak el gázt. Ugyanebből az időszakból kiadtak olyan gázszerződést is, amelyet az MVM egy másik szabadpiaci szereplővel, a VITOL SA-val kötött. Ezt az árat mutatja az a rövidebb vonal a fenti ábrán, és jól látható, hogy egészen közel esik a holland tőzsdei gázárakhoz (TTF).
Ha kicsit a TTF feletti beszerzési árakkal kalkulálunk a METI-nél, és az MVM által eladott ár feletti, orosz importár alatti árral a magyar MET-nél, a teljes, három év alatt kereskedett mennyiségre vetítve a lehetséges haszon csoportszinten bőven több tízmilliárd forintos. Persze hogy ténylegesen mennyit kerestek ezen az üzleten, azt csak a MET tudná megmondani, de mint azt már korábban nyilatkozták, az egyes üzletekre lebontva ezt nem is tartják számon.
Volt ott olcsóbban is
Másik érdekes szál a kikerült anyagokban pont a már említett VITOL SA-val kötött 135 millió köbméter gázra szóló 2011/2012-es gázévben kötött szerződés, amely alapján úgy tűnik, hogy az MVM mástól jóval olcsóbban is tudott vásárolni nyugati irányból. A VITOL SA köbméterenként 16,55 forinttal adott el olcsóbban gázt az MVM-nek mint a METI. És ami szintén figyelemre méltó:
2011-12-es gázévben ugyanis összesen 820 millió köbméter gázt hozott be az országba, ebből 136 milliót vett a Vitol SA-tól, 69 Ft/köbméter áron. 684 millió köbmétert pedig a METI-től vett 85-86 Ft/köbméter áron. A gázt a magyar oldalra egy az egyben a MET-nek adta el, átlagosan 83-84 Ft/köbméter áron. Azaz az MVM közbeiktatásával a MET magyar leánya néhány forinttal olcsóbban kapta meg köbméterenként azt a gázt, mint amennyiért a svájci cég átadta.
De volt olyan is, hogy a METI adta olcsóbban a gázt. A 2013/2014 gázévben az MVM Partner a szokásos MET-ügylettel párhuzamosan 46 millió köbméter földgázt saját célokra is vásárolt a METI-től, átlagosan 12,9 forinttal olcsóbban köbméterenként.
Gáz, de honnan?
Részben ide kapcsolódik, és szintén a most kiadott szerződésekből derül ki, hogy az MVM Partner a 2012/2013. gázévben számos nagykereskedelmi partnerének - GDF, Shell, JAS, Tigáz - olcsóbban adta el a saját célra vett gázt, mint amennyiért a METI-től vette.
Emellett a szocialisták szerint a három gázévre vonatkozóan összesen 1 milliárd köbméternyi földgáz beszerzéséről szóló szerződést nem kaptak meg az MVM-től, azt mondják hogy ha egymás mellé teszik a szerződésekben bemutatott beszerzett és eladott mennyiségeket, egyértelműen látszik a különbség.
Tóth Bertalanék a két fenti dologból arra következtetnek, hogy az utóbbi években létezhetett az MVM-nek egy a METI-nél olcsóbb forrása, másképp aligha tudtak volna eladni a metis beszerzési ár alatt veszteség nélkül. Most arra szólították fel az MVM-et, hogy adja át ezeket a maradék szerződéseket is, ha nem feljelentést tesznek közérdekű adattal való visszaélés miatt.
Megkérdeztük az MVM-et, hogy mit tudnak a szocialisták által emlegetett, ki nem adott szerződésekről, illetve hogy miért ragaszkodtak évekig a 2011/2012-es gázévben beindított MET-tel közös modellhez, főleg azután, hogy láthatóan az évek alatt ők is egyre jobban felszívták magukat, nem csak önálló aukciókat voltak képesek levezényelni, de önálló, a METI-től független beszállítójuk is akadt. Ha válaszolnak, azt is közzétesszük.
Reagált a MET
Igaz, nem is a mi cikkünkre, hanem a Népszabadságéra, amely hétfői számában szintén beszámolt az MSZP által közzétett dokumentumokról, de mivel nekünk is elküldték a reakciót azért idetesszük mi is, még ha néhány része így talán nem is lesz érthető.
A Népszabadság anyagát „szakmai köntösbe bújtatott hókuszpókusz”-nak nevezik, amely politikai hangulatkeltésen kívül másra nem alkalmas. Mindez szerintük nem kizárólag a MET-re nézve káros, hanem a "hazai gázszakma reputációját is aláássa." Azt írják, hogy a MET nem kívánt részese lenni "a hónapok óta folyó, minden szakmai alapot nélkülöző, nyilvánvalóan politikai indíttatású nyilatkozatháborúnak," a piaci szereplők és áttételesen a közvélemény tájékoztatása érdekében azonban néhány dologot hozzátennének. Innentől őket idézzük.
- Elvtelenek és szakmaiatlanok azok a csúsztatások, amelyek a különböző paritású és különböző időpontban aktuális árazású termékeket hasonlítják össze (a jövő évi dinnyét a tavalyi földimogyoróval), így eredményezve nem létező, földön kívüli árréseket, eredményeket.
- A HAG kapacitáshoz vagy az azon bejövő gázhoz vagy egyéb kedvezményes földgázhoz számos piaci szereplő hozzájutott. A MET nem élvezett megkülönböztető bánásmódot, nem kapott jobb feltételeket és azért jutott több kapacitáshoz, mert többet is fizetett érte felár valamint opciós érték formájában. Ez azt is jelenti, hogy végül a legtöbb piaci szereplő olcsóbban jutott a kapacitáshoz, mint a MET.
- A MET a távhő szolgáltatóknak szánt kedvezményes földgáz szétosztásában nem vett részt. A kiírt aukciós felajánlásból egy alkalommal vásárolt, a teljes felajánlás 2,6 százalékát, ugyanolyan feltételek mellett, mint minden más piaci szereplő.
- Az MVM Partner Zrt. által közzétett, a MET Magyarország Zrt-vel kötött egyes gázkereskedelmi szerződések közzétételével kapcsolatban a MET Csoport álláspontja az, hogy bár a szerződések, mint közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumok kiadása üzleti szempontból ugyan egyértelműen aggályos és kifogásolható, azonban az ily módon nyilvánosság elé kerülő szerződések és annak részletei egyértelműen rávilágítanak az elmúlt időszakban több fórumon elhangzott állítások valótlanságára, és alátámasztják a felek közti megállapodás maximális létjogosultságát és szakmai megalapozottságát.
- A megállapodások szövege mindemellett már nem hat az újdonság erejével, tekintettel arra, hogy azok többsége több mint egy éve illegálisan felkerültek az internetre. A múltban elhangzott és a jövőbeli esetleges további támadásokat tekintve a társaság kijelenti, hogy igazát minden jogi eszközzel megvédi, és az ezen szerződéseket támadó, rosszindulatú, hamis állítások mostantól kimeríthetik a rosszhiszemű szándékos károkozás fogalmát. (Korábbi cikkünkért egyébként már beperelt a MET, ezt első fokon elvesztették.)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
