Orbán: Kerítés épül a horvát határon is

Nem használjuk azt a szót, hogy elégedettség

Elégedett-e azzal, ahogy a kerítés a szerb határon a menekülteket visszatartja?, kapja meg a kérdést a miniszterelnök. Orbán szerintaz elégedett szót kerülik a magyar politikában. "Ki mondhatná azt, hogy elégedettek vagyunk, amikor megszámlálhatatlan migráns jön, akiket meg kell állítanunk? Az "elégedettség" a Rolling Stones-nak való" - mondja. (Az I Can't Get No Satisfaction c. számra utal.) "Kitűztünk magunk elé egy célt, amit elértünk", teszi hozzá Orbán.

Kerítés a horvát határon is

"A csempészek határozzák meg az útvonalat, nem a emberek. A cél egyértelmű: Németország vagy a skandináv országok, illetve néha Ausztria is szerepet játszik az afgánok térképén. Nyilvánvaló, hogy az útvonal már nem a magyar-szerb határon fut. Másfelé fognak menni. Ezért határoztuk el, hogy a Romániával közös határra is kerítést építünk. De a horvát határ bizonyos pontjára is kerítést fogunk állítani." - mondja Orbán, aki azt is elárulja, beszélt a belügyminiszterrel, Pintér Sándorral, és már vannak erre tervek.

Orbán szerint nem a kerítésben rejlik az igazi erő, hanem az új törvényekben, a rendőrök, katonák határra vezénylésében. 

Orbán a genfi egyezményre hivatkozik

Magyarország az új törvények alapján gyorsított eljárással el is utasítja a menekültkérelmeket, vetette fel a riporter. Orbán erre azzal vágott vissza, hogy nem a magyar törvények miatt, hanem a Genfi menekültügyi egyezmény miatt utasítják el őket. Ebben világosan az olvasható, hogy a menekülteknek nincs joga kiválasztaniuk egy országot, ahol élni szeretnének.

A Genfi egyezmény 31. cikkelye szerint ugyanakkor az illegális migránsokat nem szabad börtönbüntetésre ítélni, a magyar törvények pedig ellentmondanak ennek, vitatkozott vele az újságíró. Orbán válasza: a menekülteknek joga van a védelemre, amit a Magyarországgal szomszédos országok biztosítanak. Ezután lehet arról dönteni, melyik országba kerüljenek. 1956-ban a magyarok a szomszédos Ausztria menekülttáboraiban éltek, majd rendezett és szervezett módon juthattak el Svédországba, Ausztráliába, az USA-ba vagy Németországba. Ez a folyamat évekig tartott, mondta Orbán.

A kvótáról beszélni felér egy meghívással

Miért nem fogad be legalább pár menekültet Magyarország, amikor innen 1956-ban kétszázezren menekültek el? Az elmúlt öt évben 1500 családnak adott menedéket Magyarország, főként az Arab tavasz után. 2012-ben erről egyezett meg a kopt keresztényekkel Magyarország. Magyarország kész újabb menekülteket befogadni, de annak most nincs még itt az ideje, hogy erről vitatkozzunk - zárja rövidre a miniszterelnök.

Hogy mikor lesz itt az ideje, arra azt válaszolja, először arról kell beszélni, hogyan tudjuk "megállítani őket". "Amikor kvótákról beszélünk, az olyan, mint egy meghívás", először a káoszt kell megállítani: "Nem az én feladatom, hogy a migránsok fejével gondolkozzak, de ez nekik sem jó. 10-15% belehal az Európába vezető útba."

"Egy pakisztánit nem a kétségbeesés vezet. Ő csak egy jobb életet akar. Ezt meg lehet érteni. Az egyetlen kérdés az, vajon ez a megfelelő vezérelv arra, ahogyan az életet szervezzük ezen a bolygón. Én nem hiszem." 

Orbán aggódik a férfi-női egyenlőségért

A magyarok nem akarnak párhuzamos muszlim társadalmakat. Egyre kevesebb a keresztény, és ha itt maradnak a muszlimok a kontinensen, hamarosan többen lesznek, mint mi, mondja Orbán. "Ez egyszerű kérdése a demográfiának, a matematikának és annak, hogy a muszlimoknak végtelen utánpótlása van iszlám világból. Nem vallásról beszélek, hanem kultúráról, értékekről, életmódról, szexuális szokásokról, szólásszabadságról és férfi és nő közti egyenlőségről."

A felvetésre, hogy sok muszlim integrálódott már Európában, Orbán azt mondja, Németországban nincsenek integrálva, Anglia pedig más, mert az egy birodalom volt. "Elismerem a keresztény társadalmak gyengeségét. A muszlimok erősebbek, jobban tisztelik az életet, a családot és a gyerekeket, jobban tisztelik a kulturális egyformaságot." 

Ezeréves ösvény

A muszlimok csak az életkörülményeiket akarják jobbakra cserélni, de nem a hozzáállásukat, a kultúrájukat. Rengeteg európai illúzióban él. Magyarország történelmileg talán a legsokszínűbb társadalom Európában, de egy keresztény nemzet, folytatja. Arra a kérdésre, hogy míg Merkel a bevándorlókban Európa jövőjét látja, Orbán meg a halálát, a kormányfő Merkel azon kijelentését idézi, miszerint a multikulturalizmus halott, ő azzal ért egyet.

Ha Magyarország nem akarja követni mások tévútjait, akkor merre halad, szól a kérdés. Orbán szerint Magyarországon van egy ezeréves ösvény, és mi azon szeretnénk folytatni az utunkat. Természetesen szeretnénk gazdagabbak, sikeresebbek és szebbek lenni, de a saját utunkon.

Nem személyes sértés, amit Faymann mond

Werner Faymann osztrák kancellár Magyarországot élesen bíráló kijelentéseiről Orbán azt mondta: Faymannal jó kapcsolatban van, rendszeresen beszélnek, a jelen helyzetben azonban együtt kell dolgozniuk, nincs más választás. Mivel Faymann személyesen soha nem tesz ilyen szörnyű kijelentéseket, Orbán ezért ezeket nem is veszi személyes sértésnek, egyszerű politikai játszmának tartja.

Orbán szerint egy civilizált európai politikusnak azért nem kellene ilyen megnyilvánulásokat tenni. De ezt már megszokta, és nevetve azt mondta: az európai baloldali pártok közötti munkamegosztás szerint minden nap meg kell támadni valamelyiküknek a magyar miniszterelnököt, az egyik nap a románnak, a másik nap a svédnek, harmadnap az osztráknak. Orbán szerint az is a politikai játszma része volt, amikor az osztrákok folyamatosan azt hangoztatták, hogy Magyarország nem ad elegendő információt az érkező menekültek számáról.

Nyomást akarnak gyakorolni Kelet-Európára, ez nem fair

Orbán megdöbbent a kvótarendszerrel egyet nem értő országok uniós támogatásainak megnyirbálásáról szóló fenyegetések hallatán, amelyet többször emlegetett Faymann osztrák kancellár. A magyar miniszterelnök úgy látja: a megoldások közös keresése helyett ez visszatérést jelentene a hatalmi szóhoz. A strukturális alapoknak egyébként semmi köze nincs a szolidaritáshoz, azok nem alamizsnát jelentenek, hanem komoly gazdasági érdekek állnak mögöttük Európa régióinak fejlesztésére. Nem fair az sem, amikor a kohéziós alapok megvonásával akarnak nyomást gyakorolni Kelet-Európára, mondta Orbán.

Nem tudjuk megakadályozni a kvótát

Mi lenne, ha a menekülteket mégiscsak kvóták szerint osztanák el az EU-ban, kapta a kérdést Orbán. Válasza szerint megpróbálna szövetségeseket keresni, akik hozzá hasonlóan nem értenek egyet a kvótarendszerrel. Ennek a kérdésnek az időzítése szörnyű, a kvóta egyébként értelmes viták témája lehetne, de bedőltünk egy trükknek, mondta. Az alapkérdésekről a Tanács hoz egyhangú döntést, az Európai Bizottságnak azonban joga van arra, hogy a Tanács döntésétől függetlenül bevezessen egy kötelező érvényű kvótarendszert. Orbán szerint ezért nagy árat fogunk fizetni, de ő ezt a folyamatot nem tudja megállítani. Ha döntés születik a kvótákról, és az törvénnyé válik, Magyarország hiába fellebbezne ellen, a bíróságon biztosan veszítene.

Nevetséges, hogy minket támadnak

A magyar álláspont nagyon egyszerű: nem akarjuk megengedni, hogy illegálisan és tömegesen lépjék át a határainkat. A schengeni kódex szerint az EU külső határain lévő országok kötelessége, hogy megvédjék a határt. Az elmúlt hónapokban Magyarország volt az egyetlen, amely komolyan vette az unió közös szabályait. Nevetséges, hogy ezért minket támadtak. A kérdés Orbán szerint most nem az, hogy a német és az osztrák határzár bevezetése után az ő pozíciója megerősödött-e, hanem hogy az európai egyezmények még érvényesek-e. Szerencsére egyre több kormányfő követi az elképzeléseimet, mert ez az egyetlen módja annak, hogy közösen együtt tudjunk élni az EU-ban, mondta Orbán.

Orbán abba nem akart belemenni, hogy a menekültválság milyen egzisztenciális válságot okozhat az Európai Uniónak, de szerinte ez megtörténhet. Most az aktuális problémát kell megoldani, aztán rá kell venni Görögországot arra, hogy ismét ellenőrizze az ottani külső határokat. Ezt az elmúlt hat évben elmulasztotta, és most ezért nagyon nagy árat fizet az EU, mondta Orbán. 

Dublin már nem működik

Orbán támogatja Faymann és Merkel felvetését egy jövő heti EU-csúcsot illetően, szerinte "ha valaki tárgyalni szeretne, azt én csak támogatom, hiszen talán vannak javaslatai." A kérdésre, hogy a dublini rendelet megbukott-e, azt mondja, ez a jogi szabályozás a jelenlegi rendszerben már nem működik. A világ megváltozott, és ezért kellenek új szabályozók. Nehéz megmondani, mi jöhet utána, de Orbán azt mondja, jó lenne bevonni a párbeszédbe az EU-hoz csatlakozni kívánó országokat, Szerbiát és Macedóniát, hogy kivegyék a részüket a megoldásból és a nehézségekből is.

"Magyarország most könnyű helyzetben van, mert nálunk megszűnt a menekültek áramlása, de a kihívás nem csökkent. Továbbra is jönni fognak." - folytatja Orbán, mégpedig "milliók". Hogy honnan tudja? Orbán azt válaszolja, a Frontexnek elég jók a jelentései, még akkor is, ha azokat senki nem olvassa. Az Európába indulók száma elérheti a 100 milliót is, és nem szabad feledni Afrikát sem. Ez akkora kihívás, hogy ebbe már az ENSZ-et is be kell vonni.

Nem kellett volna démonizálni Aszadot

Arra a felvetésre, hogy akkor mit kellene csinálnia az EU-nak, azt mondja, ez egy hosszú kérdés, de nem kellett volna beavatkozni ezekben az országokban, különösen nem egyszerre: "Megszűntettük Irakot. És mit csináltunk Szíriában?" A riporter erre felveti, hogy Szíriában nem is avatkozott be a Nyugat. Mire Orbán: "De támogattuk az addig nem is létező ellenzéket. Démonizáltuk Asszadot. Nem azokat az időket éljük, amikor önvizsgálatot kell tartanunk, hanem amikor válságkezelésre van szükség."

Szinte meghívtuk őket Európába

Hogy miért most indultak el a menekültek Európába, Orbán szerint az a válasz, hogy mert szinte meghívtuk őket? "Azt a képet keltettük, hogy korlátlan számban fogjuk befogadni őket. Liberális megközelítéssel kezeltük ezt a problémát." Szerinte ha valaki kívülről figyeli ezt a vitát, teljesen más következtetésre jut, mint belülről. Merkel hangsúlyozta, hogy szükséges a humánus megoldás, miközben Dublin is érvényben volt, "de Szíriában nem tudják, hogy Dublin egy törvény, nem csak egy város neve". 

Krízisben vezetőkre van szükség

A mostani válság Orbán szerint az EU vezetési problémáira is rámutatott. Az EU-t nem személyek, hanem intézmények irányítják. Azt tartjuk, hogy az erős vezetők veszélyesek, és a gyenge vezető a jó. Ha minden jól megy, ez rendben van, de válság esetén egy olyan vezetőre van szükség, aki letér a bejáratott utakról. Ha most ezt teszi valaki, azt másnap a média veszélyes nacionalistának bélyegzi meg. A lap kérdésére, hogy most önmagáról beszél-e, Orbán ezt válaszolta: 

"Nem. Nem én vagyok az egyetlen áldozat. Európának jó vezetői vannak, de a legtöbben nem használják a vezetői képességeiket."