Mekkora földrengést okoz a tapolcai választás?

tapolca-1
2015.04.10. 10:45
Nem véletlenül volt kemény kampány Tapolcán és Ajkán, a pártoknak nagyon fontos, hogy egy Fidesz–MSZP–Jobbik küzdelemben milyen helyezést érnek el. A Jobbik megnyeri története első egyéni mandátumát? A Fidesz már Orbán Viktorral sem tud győzni? Az MSZP nyerhet még szegfűvel? Csupa olyan kérdésre kapunk választ vasárnap, amely hosszú távon határozza meg a magyar politikát.

A vasárnapi tapolcai-ajkai időközi választás előtt tagadhatatlanul forróbb kampány zajlott, mint akár az idei veszprémi, akár a tavaly novemberi újpesti voksolás előtt. Lejárató szórólapok; kölcsönös feljelentések; kutatás a jobbikos tetoválása után; az MSZP-s összemosása a vörösiszap-katasztrófával; 1400 fős fideszes telefonos fórumpártelnökök, miniszterek fórumozása, miniszterelnöki látogatás.

Elsőre meglepőnek tűnhet ez a kiélezett harc, hiszen már nem a fideszes kétharmad a tét, csupán egy választókerületi mandátum. Országos jelentősége azonban nagyon is van a küzdelemnek. A Fidesznek, a baloldalnak és a Jobbiknak azért fontos a győzelem ebben a háromosztatú választókerületben, mert komoly változásokat is okozhat a magyar politikában az eredmény.

Öt fontos kérdésre ugyanis vasárnap este választ kapunk, és ezek alapvető stratégiaváltásra is kényszeríthetik a pártokat.

1. A Jobbik megnyeri az első mandátumát?

Ez a választás talán legfontosabb kérdése. A kutatások nagyon is igazolták azt, amit a korábbi voksolási eredményekből sejteni lehetett. Egy hárompólusú választókerületben lesz a választás, ahol Ajka a baloldal, a feleakkora Tapolca a Jobbik, Sümeg és a legtöbb falu pedig inkább a Fidesz felé húz. Vagyis mindhárom erőnek közel ugyanakkora az esélye a győzelemre.

Némileg meglepő viszont, hogy a kutatások szerint pár héttel ezelőtt leheletnyi előnye a jobbikos jelöltnek volt. A Jobbik a 2003-as megalapítása óta még sosem nyert egyéni parlamenti mandátumot. A tavalyi választáson is igazi esélyről csak néhány kelet-magyarországi körzetnél beszélhettünk. Ha most a Dunántúl közepén az ezerrel kampányoló Fideszt és MSZP-t maga mögé utasítaná, igazi fegyvertény lenne a párt számára.

Ez ugyanis azt jelentené, hogy a Jobbik újra lépett egy nagyot előre, és tényleg képes egyedül győzni egy egyéni választókerületben.

Ami elengedhetetlen előfeltétele a kormánytöbbség megszerzésének.

A párt önbizalommal telve kommunikálhatná, hogy a Fidesz-ellenes szavazóknak pedig nem kell aggódniuk, hogy elveszik a szavazatuk, ha rá szavaznak. És az sem lenne a valóságtól elrugaszkodott kijelentés többé, hogy a Jobbik esélyes a kormányzásra.

2. Mennyit ér Orbán Viktor harci riadója?

Talán nem harcolunk elég jól!

– jelentette ki az évértékelőjén Orbán Viktor a nagy veszprémi fideszes vereség után, és arra tüzelte a választóit, hogy ne üljenek a babérjaikon, tápászkodjanak fel. „Jó reggelt Magyarország, jó reggelt magyarok!" – tüzelte a miniszterelnök a szavazóit, akik Veszprémben elég nagy számban otthon maradtak.

Egyértelművé vált tehát ekkor, hogy a Fidesz harcos kampányra készül Tapolcán, és Orbán Viktor nagyobb részt is vállal a küzdelemben, mint azt az előző kampányban tette. Több fideszes is beszélt arról az elmúlt hetekben, hogy nagyon bíznak Orbán Viktor mozgósító erejében. A pártban még mindig büszkén utalnak vissza arra, hogy 2002-ben a második fordulóban Orbán a személyes kampányával a szocialistáknak kedvező választókerületekben is meg tudta fordítani az eredményt.

Orbán csütörtökön végig is járta a választókerület több települését, ám érkezésekor érzékelni lehetett, hogy nem teljesen baráti körzetbe jön. Tapolcán ellenzéki tüntetők fogadták, és a beszéde alatt többször hangosan lehazugozták. Tapolcán az az elképzelhetetlen dolog is megtörtént, hogy Orbán visszaszólt a tüntetőknek, és a nem épp udvarias „nix ugribugri"  kifejezéssel jelezte, hogy bárki bármit tesz, úgyis ő kormányoz még három évig.

Kérdés, hogy ez mennyire tüzeli fel az ellenzéket és a fideszes híveket.

Azzal, hogy Orbán csütörtökön személyesen is elment Tapolcára, a saját legendáját is kockáztatja.

Ha Orbán beszállásával sem sikerül a Fidesznek nyernie a választáson, többek szerint kisebb csalódást kelthet a párton belül. Ha Orbán bevetése sem elég, mi segíthet? Vasárnap az is eldől, hogy a Fidesz számára sikeres-e az a stratégia, hogy helyben egyszerre támadja  negatív dolgokkal – akár személyes fronton is – az MSZP, illetve a Jobbik jelöltjét. Ha ez nem jön be, teljesen mást kell kitalálni a következő választásra.

3. Simicska elvesztése mennyit árt?

A tapolcai eredmény természetesen nem csak attól függ, hogy a miniszterek és államtitkárok mit mondtak Tapolcán Fenyvesi Zoltánnal az oldalukon. Vagy hogy a tapolcai Rig Lajos, illetve az ajkai Pad Ferenc hány faluban tartott fórumot. Az országos helyzet és hangulat is nyilván szerepet játszik a végeredményben. Vasárnap kiderül, hogy mégis mekkorát.

Az MSZP–DK-s jelölt a Quaestor-botrányból próbált meg szavazatot csiholni magának, a jobbikos induló pedig a helyi kórház ügyét és az egészségügy siralmas állapotát tette középpontba, miközben Quaestor-koalíciózva szidta a másik kettőt. A részletes eredményekből kiderül, hogy a Quaestor-ügy hogy csapódik le a választóknál egy ilyen vegyes körzetben, mint Tapolca-Ajka-Sümeg.

Illetve a Fidesz még egy dolgoról kap visszajelzést. Látszani fog, hogy Simicska Lajos kiesése a fideszes rendszerből a kampányban a praktikus dolgokat nézve mekkora kárt okoz.

A fideszes jelöltnek például a választókerületben most nem volt sokkal több plakátja, mint ellenfeleinek, és Fenyvesi ezúttal a Magyar Nemzet és a Hír TV támogatására sem számíthatott.

A Fidesz által előszeretettel kommunikált jobbikos tetoválásról például Simicska lapjai alig számoltak be. Sőt, a Heti Válasz a tapolcai riportjában azt pedzegette, hogy Fenyvesi harmadik helyezése sem elképzelhetetlen forgatókönyv.

4. A szocialisták szegfűvel is tudnak győzni?

Az is eldől, hogy beigazolódik-e az MSZP-vezetés új, különutas stratégiája, amely nem a sikeresnek bizonyuló veszprémi modellt alkalmazta. Veszprémben ugyanis a baloldal a független Kész Zoltán mögé állt, és bár a szocialisták adatbázisokkal, infrastruktúrával nagyon is segítették Készt, politikusaik nagyrészt távol maradtak a körzettől.

Tóbiás József és Gőgös Zoltán az ajkai-tapolcai választásra azonban mást talált ki. Úgy vélték, itt megpróbálkozhat az MSZP egy „ízig-vérig” szocialista jelölttel, és mivel a körzet ajkai részében nem szitokszó az MSZP, nyugodtan elindíthatják szegfűvel a szavazólapon. Ráadásként Gyurcsány Ferenc támogatását is megkapta Pad Ferenc. 

Vasárnap eldől, hogy egy nyílt MSZP–DK-koalíció mennyire tetszik a szavazóknak Ajkán, illetve a jobboldali településeken. Ha Pad elbukik, el kell gondolkodni, hogy mégiscsak a veszprémi modell bizonyos szintű alkalmazásával érdemes nekivágni a következő választásoknak.

 

5. Lesz-e politikai földrengés?

A vasárnapi végeredmény, a sorrend, az arány, az egyes településeken kapott szavazatok száma azért lesz fontos, mert elég jól modellezheti a 2018-as helyzetet. A jelenlegi tudásunkból kiindulva ugyanis könnyen lehet, hogy a következő választáson több tucat olyan hárompólusú körzet lesz, mint Tapolca-Ajka-Sümeg.

Eddig a Fidesz jellemzően a szocialistákkal, az MSZP pedig a kormánnyal foglalkozott, erre alapozták a pártok a stratégiájukat, kommunikációjukat. (Ez a Quaestor-ügy kezelésénél is jól látszik.) Tapolca után – egy jobbikos győzelemmel vagy kiemelkedően jó szerepléssel – a helyzet megváltozhat, mert

minden pártnak két irányba kell támadnia. 

Ebben pedig jelenleg a Jobbiknak van a legnagyobb rutinja, a párt megalakulása óta a rendszer ellenzőjének tünteti fel magát, és mossa össze a Fideszt és az MSZP-t (a „20 évet a 20 évért” szlogen jól mutatja ezt). 

Ha pedig a Fidesz – az országos kutatásokból látszó mélyrepülését folytatva – esetleg harmadik helyre fut be, Orbán Viktort is lépésre kényszeríti. Nem kizárt, hogy Orbán ez alapján változtat a hosszú távú stratégiáján, vagyis a tapolcai választás akár a kormányzásnak is új irányt szabhat.