Okosba' megy a roma felzárkóztatás

2015.02.18. 14:45
1,2 milliós fizetés félállásban, a roma nők ősanyai minősége: újabb fura dolgokra bukkantunk az ORÖ most már a parlamentben is vitatott foglalkoztatási programjában. Az Országos Roma Önkormányzat 300 millióért vett gellérthegyi irodaházat abból az EU-s pénzből, amit a leghátrányosabb helyzetűek érdekében kellene felhasználnia. A „Híd a munka világába” nevű, közel 5 milliárdos projekt tele van gyanús pénzköltésekkel és szakmai blöffökkel, a kialakuló botrány megrengetheti Farkas Flórián hatalmát.

Megpróbáljuk ezt a pénzt vagy valamivel többet megtartani nektek, képviselőknek

– mondta Farkas Flórián a Foglalkoztatási Szövetkezettel kapcsolatos terveket még 2013-ban felvázoló ORÖ-közgyűlésen. A Lungo Dromot vezető Fidesz-képviselő akkor még az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökeként is azzal biztatta a jelenlévőket, hogy az EU-s finanszírozással felállítandó szervezet majd lehetőséget ad rá, hogy egy képviselő akár teljes állásban elláthassa a feladatát – derül ki az Index birtokába került jegyzőkönyvből.

A nagyszabású program elvileg természetesen nem a megélhetési politikusok támogatására, hanem a leghátrányosabb helyzetű, tartósan munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítésére jött létre. A projekt beharangozásának turnéján a szakmai vezető Monostori Tamás óriási összegekkel kecsegtetett:

Nem árulok el azzal titkot, hogy nagyon sok pénz van rá. Nagyon-nagyon sok pénz van rá, és még csak a töredékét sikerült elkölteni.

Amióta 2013 novemberében a projekt elindult, mindent megtesznek, hogy sikerüljön elkölteni az elnyert TÁMOP-os pénzt. Azt, hogy az eddig lehívott pénz mire ment el, a trafikmutyi szekszárdi epizódját leleplező exfideszes, a botrány után az LMP-be átigazoló Hadházy Ákos kezdte felfejteni, de az adatok nyilvánosak, a Közbeszerzés.hu-n bárki ellenőrizheti. Egyáltalán nem a teljesség igényével:

  • Autónként majdnem 3 millióért béreltek hat alsó kategóriás és két középkategóriás kocsit. A piaci ár kedvezmények nélkül is úgy ötödennyi lenne.
  • Bruttó 31 millióért vettek irodabútort. 60 munkahellyel számoltak, vagyis munkahelyenként félmillióból szerelték fel az irodákat.
  • Vettek egy székházat a Gellérthegyen, hogy aztán azt rögtön felújíttassák 21 millióért.

Bruttóval védik a nettót

A gellérthegyi székház vételára áttételesen derült ki a Híd a munka világába projektiroda Hadházyt cáfolni kívánó válaszából. Eszerint „a teljes felújítás költsége nem haladta meg az iroda értékének 7%-át” – ebből az következik, hogy összesen legalább 300 millió forintnak kellett lennie.

A korrupciót gyanító Lungo Drom-alelnök, Vajda László múlt hétfőre rendkívüli ORÖ-közgyűlést hívott össze a Foglalkoztatási Szövetkezet ügyeivel kapcsolatban, de mivel a Farkasék mellett kitartó képviselők arra nem mentek el, a testület határozatképtelen volt. Vajdáék szerint a távol maradó képviselőket Farkas megfenyegette, hogy aki elmegy, nem számíthat fizetésre, programtámogatásra.

Vajdáék végül egy rögtönzött sajtótájékoztatót tartottak, ahol arról beszéltek, hogy vezető tisztségviselők sem látnak bele semmilyen papírba, hiába kérik, nem kapják meg azokat, Farkas Flórián egyedül döntött az utolsó megbízásos szerződésről is, mindenféle közgyűlési felhatalmazás nélkül. Vajda azt mondta, levelet írtak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy a kormány állítsa le a pénzek kifizetését, amíg nem tisztázódik minden. A tisztázás érdekében pedig felállítanak egy rendkívüli bizottságot. A megjelentek ezután átvonultak a Gellérthegyre, a 300 millióért vásárolt irodát zárva találták, ott senki nem dolgozott.

A projektiroda meglehetősen tréfás válaszlevélben igyekezett eloszlatni a gazdálkodás körüli gyanút. Ebben azt állították, Hadházy számai teljesen megalapozatlanok, amit azzal igyekeztek bizonyítani, hogy az LMP-s képviselő által bruttóban megadott összegek helyett mindenhová beírták a nettókat – amivel áttételesen elismerték az összegeket.

Cáfolatkísérletükben azt is írják, hogy a projekt költségeit az ORÖ 2013. májusi közgyűlése egyhangúlag jóváhagyta. Ez azonban nem igaz. A közgyűlés birtokunkban lévő jegyzőkönyve szerint csak az egész pályázat előtti előkészítésre adtak felhatalmazást, konkrét szerződésekről és összegekről nem is lehetett volna szó, hiszen akkor még nem volt nyertes pályázatuk.

Szeretetalapú közösség fura szerződésekkel

Ugyanezen a közgyűlésen mondta azt Farkas Flórián, hogy a Foglalkoztatási Szövetkezet egyik nem hivatalos célja a cigány politikusok, kisebbségi képviselők álláshoz juttatása.

Ha jól figyeltek, nem lesznek kérdések, mert mindenki érteni fogja az idők szavát

− tette hozzá.

Ehhez képest most mindenki tele van kérdésekkel. Mi például közérdekű adatigénylést nyújtunk be, szeretnénk megkapni azokat a tanulmányokat, amikért elég súlyos összegeket fizetett ki a Foglalkozási Szövetkezet. Egy veszprémi kft.-t nettó 24 390 000 forintért bíztak meg tagtoborzási feladatokkal, annak ellenére, hogy a toborzást ingyen is vállalták a nemzetiségi önkormányzat megyei elnökei. Ez az összeg véletlenül éppen alulról súrolja azt a 25 milliós határt, ami fölött a törvény szerint már nyílt pályázatot kellene kiírni, és így nehezebb lenne mutyizni.

A közpénzeket költő Foglalkozási Szövetkezet furcsa módon az összes szolgáltatás nagy részét egyenként 20 és 25 millió közötti összegben rendelte meg. 24 380 000 forint értékben kértek például informatikai fejlesztéseket egy bizonyos Stark Consulting Kft.-től. Ezt a céget nem sokkal korábban, 2013 decemberében alapították meg, hét hónappal később pedig már fel is számolták. A szerződés értelmében a cég ennyiért a – nem túl bonyolult – informatikai rendszert építi ki és üzemelteti, az összegben a szükséges szoftverek és a hardverek nincsenek benne. Megkérdeztünk ezzel kapcsolatban egy neve elhallgatását kérő iparági forrást. Szerintük még az összeg nagyságrendje is abszurd:

Ez a munka három embernek legfeljebb néhány heti munkáját igényli. És ez egy nagyon nagyvonalú becslés.

A Híd a Munkához projekt vezetője Winkler Gábor. Ő a megvalósíthatósági tanulmány szerint félállásban látja el a feladatát, és ezért 1 200 000 forintos havi bért kap. A dokumentum szerint a szakmai asszisztenseknek és a munkaügyi asszisztensnek is fejenként legalább 450 ezret irányoztak elő havonta, de még az adminisztrátor is 350 ezret kap.

A háttérben lévő szakmai munkát a megvalósíthatósági tanulmány helyenként teljesen komolytalan megfogalmazásai tükrözik. Ebben többek között a tradicionális roma közösségeket vezető vajdákról mint szellemi-lelki vezetőkről fantáziálnak. Nem nehéz belátni, hogy ezeknek a hagymázas elképzeléseknek nem sok közük van egy mai foglalkoztatási programhoz. A hagyományos cigány kultúrával kapcsolatos, itt olvasható megfogalmazásokkal egy romológiai szemináriumi dolgozatban sem sokan mernének előállni, a közel 5 milliárdos projekt megalapozó tanulmányában azonban ehhez ilyen és ehhez hasonló célokról írnak:

a régi tradicionális, ösztönösen szeretet alapú roma közösségek újra teremtése, a roma anyák, nők ősanyai minőségbe való visszaemelése.

Ez az a tanulmány, amivel utólag védik az egész projekt megvalósítását.

Vajda László, a Lungo Drom alelnöke az Indexnek azt mondta, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már vizsgálódik. Megkerestük a szervezetet, azt a választ kaptuk, hogy az ÁSZ a nyilvános ellenőrzési terve alapján januárban megkezdte mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, köztük az Országos Roma Önkormányzat ellenőrzését. A vizsgálat a 2010. január 1. és 2014. június 30. közötti gazdálkodási tevékenységre terjed ki.

Híd Farkas Flórián világába

A TÁMOP-os pályázatot, melyben előírták egy országos nemzetiségi önkormányzat részvételét a konzorciumban, eleve az ORÖ-re írták ki, partnerei a TKKI és az NMH. A projekt forrásigényének mellékhatásaként – a kormányzati törekvések ellenére, amelyek a szociális gazdaság fejlesztését tűzték ki célul − ellehetetlenültek a kis szociális szövetkezetek.

Farkas Flórián ugyanakkor a Foglalkozási Szövetkezet elnökeként azután is meghatározó helyzetben maradhatott, hogy az új ciklusban az összeférhetetlenségi törvény miatt már nem lehetett egyszerre parlamenti képviselő és az ORÖ elnöke. A szövetkezet vezetőjeként Farkas nagyon jelentős összegek fölött diszponál, a kritikusai szerint egy személyben dönt ezek elköltéséről.

Eközben − október óta − ő Orbán miniszterelnöki megbízottja is. Az a feladata, hogy „megvizsgálja és értékelje a kormány és az ORÖ között létrejött keretmegállapodásban meghatározott célok elérésével és feladatok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat, illetve ezek időarányos teljesülését”, vagyis volt ORÖ-elnökként saját korábbi szerepét vizsgálhatja.

A Híd a munka világába program pénzköltéseivel kapcsolatban a parlamentben is felszólalt a Jobbik és az LMP képviselője. Ikotity Istvánt Lázár János válaszában Farkas Flóriánhoz irányította. Ha ezután is maradnak kételyek, a Miniszterelnökség uniós forrásokkal foglalkozó hivatala kész ellenőrizni a pénz útját, majd a program befejezése után – mondta.